A következő időszak különösen kockázatos lesz az USA és Kína kapcsolatában

Nancy Pelosi amerikai házelnök másfél napos tajvani látogatása nyomán egyesek már világháborútól tartottak, de egyelőre mindenki megmaradt a szócsatánál.

Az Egyesült Államok sziklaszilárdan támogatja a tajvani demokráciát – erősítette meg Tajpejben Nancy Pelosi. Az amerikai képviselőház elnöke az ország harmadik legmagasabb közjogi méltósága, így szavainak Pekingben akkor is különleges súlyt tulajdonítanak, ha a washingtoni külpolitikát hagyományosan a Fehér Ház szabja meg. Ennek, illetve a Kínai Népköztársaság heves tiltakozásának és katonai fenyegetésének tudható be, hogy kedden átmenetileg összeomlott a repülőgépjáratokat követő internetes honlap: a világban egyszerre még soha ennyien nem akarták tudni, éppen hol járnak az utasszállítók. Pelosi mellesleg amerikai katonai gépen érkezett és a Pentagonban előre közölték, hogy a házelnök különleges védelmet élvez. Ennek jeleként már korábban a térségbe irányították a Ronald Reagan repülőgép hordozót és kísérőhajóit.

A felfokozott hangulatra jellemző volt, hogy Kínában egyesek már háborútól tartottak, ha a kongresszusi küldöttség gépe vadászrepülők védelmében érkezik Tajvanra. A szigetet Kína saját tartományának tartja és nem zárja ki, hogy egy napon majd katonai erővel kényszeríti térdre. Az amerikai vendég miatt egyszerre több nagy hadgyakorlatot is bejelentettek, a környező vizeken például hat haditengerészeti éleslövészetet is tartanak, amelyek térségéből kitiltották a hajóforgalmat. Tajpejben ezt a sziget kereskedelmi blokádjának nevezték és leszögezték, hogy Tajvan kész megvédeni magát. Abban azonban minden megfigyelő egyetért, hogy a sziget demokratikus berendezkedése csakis az amerikai oltalomnak köszönheti létét.

Washington hagyományosan a „stratégiai bizonytalanság” ködébe burkolja, mit is tenne, ha Kína megtámadná Tajvant. Joe Biden elnök a közelmúltban többször is úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak kötelessége katonailag is megvédeni Tajvant – aztán a Fehér Ház ezeket a kijelentéseket mindig visszavonta és megerősítette, hogy továbbra is a „stratégiai bizonytalanság” érvényes. Nem világos, hogy Biden csak elszólta magát vagy így akarta eltántorítani Kínát a katonai kalandtól.

Szakértők között szinte általános vélemény, hogy ha most nem is kerül sor komolyabb konfliktusra, a következő időszak különösen kockázatos lesz. Hszi Csin-ping elnök az őszi pártkongresszuson rendhagyó módon harmadik mandátumot szeretne kapni, amihez erős, nacionalista vezetőnek kell mutatkoznia. A koronavírus-járványt azonban Kína is megszenvedte, lassult a gazdasági növekedés, amely az elmúlt három-négy évtizedben stabilitást adott a diktatúrának. Ebben a helyzetben a kommunista párt vezetése úgy érezheti, hogy a nemzeti érzelmek felkorbácsolása, netán egy győzelemmel végződő „országegyesítő” háború lehet a megoldás.

Az Egyesült Államok 1979 óta csak a Kínai Népköztársaságot ismeri el, miközben Tajvannal erős gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol. Az egyértelmű, hogy jelenleg egyik fél sem kíván nagy és drága konfliktust kirobbantani, Kínában azonban attól tartanak, hogy a magas szintű amerikai vizitek előbb-utóbb egy alelnöki, majd elnöki látogatáshoz vezetnek, amit akár Tajvan függetlenségének elismerése is követhet, s akkor aztán elkerülhetetlen lesz a háború. Katonai értelemben Kína messze áll attól, hogy kihívhatná az amerikaiakat, a földrajzi közelség miatt azonban helyzeti előnyben lenne, miközben mindkét ország atomhatalom is.

A mostani status quo több szempontból is előnyös: a 22 milliós Tajvan kulcsszerepet játszik a világ félvezető- és napelem piacán, szoros emberi és gazdasági szálak fűzik Kínához, s hozzájárul annak technológiai fejlődéséhez. Kína és az Egyesült Államok gazdaságai is összefonódtak, egyiknek sem érdeke, hogy ezt olyan szankciók tegyék tönkre, mint amilyenekkel a Nyugat az Ukrajnára támadó Oroszországot sújtja. A Fehér Ház ezért nem támogatta Pelosi kockázatot jelentő útját, ő viszont mindenképpen el akart látogatni Tajvanra, mielőtt januárban várhatóan véget ér házelnöki megbízatása.

Azonban minden jó, ha a vége jó: Pelosi megkapta Tajvan legmagasabb polgári kitüntetését, a „Jótékony Felhő” világoskék vállszalagját, Peking pedig egyelőre beérte az erődemonstrációval, a tajvani citrusfélék, egyes halak, sütemények és kekszek importjának tilalmával és azzal, hogy a maga részéről nem szállít homokot a szigetre.