Nem olyan könnyű hülyének tettetni magunkat, mint első látásra tűnik. Szegény Kósa Lajos például megpróbálkozott ezzel, amikor úgymond nem fogott gyanút, midőn a csengeri örökösnő az egyik legnagyobb francia bank 24 százalékát adta volna ajándékba neki. A politikus kísérlete kudarcot vallott.
Persze vannak nagy játékosok is a pályán. Köztük alighanem a legfőbb ügyész a legrutinosabb. A minap egy képviselő írásbeli kérdésre válaszul közölte, neki aztán fogalma sincs arról, mit ért az Európai Bizottság magas szintű korrupció alatt. Pedig kérlelte őket, de Brüsszel máig adós maradt a jelenség pontos körülírásával.
Jöjjön akkor egy kis emlékeztető, hátha az segít: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-ban azt javasolta a magyar ügyészségnek, indítsanak vizsgálatot, mert kartell és közbeszerzési csalás gyanúja merült fel a Tiborcz István vezette Elios működésével kapcsolatban. Egy későbbi vizsgálatuk megállapította, a szervezett bűnözés gyanúja lengi körül a cég egyes pályázatait. Ennél jobb illusztráció aligha kell a rendszerszintű korrupcióra, s ezzel Polt Péter tökéletesen tisztában van.
Ehelyett inkább újra és újra megalázza önmagát, valamint kiemelkedő életútját. Ugyanis a látszat ellenére egy kiváló, nagy tudású büntetőjogászról, számos tankönyv és tudományos mű szerzőjéről beszélünk, aki – mindmellesleg – szakmája egyik legjobb képviselője, és egy jobb világban nem a Fidesz érdekében kellene dolgoznia, hanem lehetne jó és független legfőbb ügyész.
Ám a NER elsősorban a szervilizmusát honorálja, emiatt lesz ő a következő jogásznemzedékek elrettentő példája. Miközben függetlenségének hazugságát védi, ennek melléktermékeként időnként úgy kell csinálnia, mintha hülye is lenne. Vannak emberek, akikről ez bizony lerí. Polt Péterről - erőlködjék bárhogy - senki sem fogja elhinni.