MOL;benzin;üzemanyag;nyereség;2022;második negyedév;

2022-08-06 06:00:00

A 480-as hatósági ár nem volt akadály, megdöbbentő milliárdos nyereségeső hullott a Molra

Az olajcsoport nyeresége a profitapasztó 480-as üzemanyagár-korlát és extra adók ellenére, az országos üzemanyag-ellátási válság közepette az égbe szökött. Míg a cég az eredményt alapvetően a jó munkával indokolta, elemzők a fő okot az olcsó orosz olajban látják.

Mintha mi se történt volna – 480-as ársapka, különadók –: a Mol újfent sorra szállítja a nyereségrekordokat. Az olajcsoport a második negyedévben - nemzetközi számviteli elvek szerint - 249 milliárd forintos nettó eredményt ért el. Ez harmadával haladja meg a társaság három évtizedes történelme során addig nem látott, tavalyi második negyedévi nyereséget. Ugyanez az eredménytípus az első fél évre 388 milliárd forint, ami 40 százalékkal fejeli meg a tavalyi év hasonló időszakában beállt eddigi rekordot.

A nyereségeső már csak azért is megdöbbentő, mert a Molt – a többi hazai üzemanyagcéggel együtt – a jóval magasabb piaci árak miatt nagy mértékben sújtja a tavaly november, illetve ez év február vége óta érvényes, 480 forintos kis- és nagykereskedelmi üzemanyagár-korlát. Ezt további százmilliárdokkal tetézi a kiskereskedelmi, illetve a több százmilliárdos ágazati különadó. Utóbbi elvonás jó részét a kormány bevallottan, kizárólag a Moltól vasalja be. Mindeközben, nem mellesleg, a cég százhalombattai finomítójának karbantartása, valamint különböző, úgymond egyéb, összeadódó hatások miatt az ország éppenséggel soha nem látott benzin- és gázolajhiánnyal néz farkasszemet. Immár a hazai kutak mindegyikén száz liter alatt korlátozzák az egy ügyletben, illetve egy vevőnek egy nap kiadható mennyiséget. De számos töltőállomáson hosszabb-rövidebb ideig egyáltalán nem kapható üzemanyag.

Ehhez képest a Mol szöveges jelentése a sikerek tekintetében feltűnően szemérmes, sőt, szinte borús hangulatú. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint „nehéz idők” járnak: 2022 második negyede példa nélküli bizonytalanságot hozott a világ energiaiparában. Legfontosabb feladatuknak az ellátás biztonságának fenntartását tekintik. (Mindazonáltal ezt a lécet az olajcsoport a jelek szerint most nem is képes átugrani.) A Kelet-Közép-Európa szerte tapasztalható állami beavatkozás ugyanakkor erőteljes nyomást gyakorol a csoport pénzügyeire és működésére egyaránt – teszi hozzá. Mindezek ellenére „képesek terveiknek megfelelő teljesítményre”; a 2030-as stratégiájukban kijelölt célok elérését a szabályozói változások sem befolyásolják – írja a csoport első embere.

A különböző üzletágak eredményei közül a leginkább szembeötlő a finomítás-kereskedelem 308 milliárdos, említett típusú EBITDÁ-ja, ami a tavalyi, párhuzamos adat közel két és félszerese és természetesen szintén rekord. A 480-as nagykereskedelmi ársapka és a - több százmilliárdos - különadó ugyanis elsősorban ezt a területet sújtja. Ráadásul az – elsősorban Tiszaújvárosra összpontosuló - petrolkémia is lefelé húzta az üzletág eredményét. Elemzők szerint ugyanakkor a Mol kiugró eredménye egyértelműen azon alapszik, hogy változatlanul zömmel orosz nyersolajat vásárolnak, ami a Moszkvával szembeni, Ukrajna lerohanása miatti nemzetközi kereskedelmi korlátozások hatására jóval olcsóbb a világ egyéb nyersolajfajtáinál, így különösen az Európában irányadó, Brent típusú termék tőzsdei áránál. (A Mol ebbéli jogának megtartásáért Orbán Viktor éles vitákat vállalt az Európai Bizottsággal.) Emiatt ugyanis a „finomítói árrés”, vagyis a beszerzett nyersolaj és a belőle készült termékek eladási ára közötti különbség a korábbiak többszörösére nőtt. Ez a hatást ugyanakkor a Mol jelentésében kevéssé hangsúlyosan, csupán az apró betűs részekben említik „az Ural differencál növekedéseként”.

A kútértékesítést is magába foglaló úgynevezett „fogyasztói szolgáltatások”-üzletág ugyanakkor már látványosabban megérezte a 480-as árkorlát hatását: itt a negyed éves EBITDA 72 százalékkal közel 17 milliárdra csökkent. Ezt a nálunk és a térség több államában bevezetett üzemanyagár-korláttal magyarázzák, ami ráadásul keresletugrást hozott.

A szénhidrogén-kutatás és -termelés a második negyed év során 208 milliárdos EBITDÁ-t ért el, ami a tavalyi év hasonló időszakának értékét két és félszeresen haladja meg. Ezt az olaj és a gáz tőzsdei árának megugrásával magyarázzák. Ráadásul eközben kitermelésük 6 százalékkal, napi 92 ezer hordó-egyenértékre csökkent. A gázszállítás nyeresége 33 százalékkal 5,5 milliárd forintra csökkent, amit a „gázpiaci környezettel” magyaráznak. Mindazonáltal az üzletág első fél évi eredménye már megegyezik az előző év hasonló időszakában mérttel.

A jelentés emlékeztet, hogy a Mol július 15-én, 2023. július 1-i kezdettel, 35 éves koncessziós jogot nyert a magyar államtól az évi mintegy 5 millió tonna települési szilárd hulladék begyűjtésére és kezelésére. Ez a csoport tevékenységéhez „innovatív üzletágak és szolgáltatások” néven illeszkedik.

Tegnap a befektetők kevéssé díjazták az újabb rekordosztalékkal kecsegtető pénzesőt: a nap végére a Mol-papír 3,3 százalékkal esett és 2900 forinton zárt, miközben a többi úgynevezett blue chip részvény árfolyama emelkedett.