– Balgaság lenne, ha az ellenzék nem fogna meg minden eszközt arra, hogy bemutassa, mit tenne másképp – mondta lapunknak Kunhalmi Ágnes. Az MSZP társelnökét a hatpárti ellenzéki összefogás által kezdeményezett ma kora délutáni rendkívüli üléssel kapcsolatban kérdeztük. A pártok – mint arról már írtunk – határozati javaslataikban indítványozzák többek közt a kata-törvény eltörlését, a rezsiemelés megszüntetését, de beszélni kívánnak a súlyos élelmiszerválságról, a fenntartható rezsicsökkentésről, épületszigetelésről, az egységesen 5000 forintos klímabérletről vagy az élelmiszerek és a gyerekneveléshez szükséges eszközök nulla százalékos áfájáról. Azonban mindez érdemi döntésekkel nem valósulhat meg, hiszen a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté már jelezte: a kormánypárt nem vesz részt az eseményen. Így az ülés határozatképtelenség miatt elmarad és csak a napirend előtti felszólalásokra lesz lehetőség.
Kunhalmi Ágnes úgy látja, a rendkívüli ülésen a pártok alternatívát tudnak mutatni a bizonytalanoknak, valamint saját választóinak, s mindenkinek, aki nem ért egyet a kata-törvény megváltoztatásával, vagy a rezsiárak emelésével. Azt ugyanakkor a szocialista politikus elismerte, az ellenzéki oldalon nem kergetnek hiú ábrándokat, miszerint majd ez az ülésnap változtatja meg a viszonyokat, azonban így legalább elhangozhatnak a nyilvánosságban az ellenzék üzenetei. Hasonlóan látja a helyzetet a Momentum országgyűlési képviselője. Hajnal Miklós a Népszavának jelezte, mindez nem jelenti azt, hogy ne kellene az ellenzéki pártoknak jóval többet tennie, ám a politikai munka eme kis szeletét sem lehet elbliccelni. – Nyilván a Parlamenten kívül is van élet – most leginkább ott volt aktivitás az elmúlt hetekben – ám a Momentum részéről mi azt gondoljuk, ezekkel az eszközökkel párhuzamosan kell élni – fogalmazott. A pártban egyébként úgy vélekednek, építi a kormányzóképességükről alkotott képet, ha élnek a parlamenti eszközökkel, s ezzel megmutathatják szakmai felkészültségüket is.
Hadházy Ákos független képviselő ugyanakkor pótcselekvésnek tartja a rendkívüli ülés összehívását, aminek szerinte nincsen semmi értelme – mint ahogy az egész parlamenti jelenlétnek sem. Hadházy egyenesen ártalmasnak nevezte a fejleményeket, mivel „segít eljátszani a Fidesznek, hogy Magyarországon demokrácia van és mindenki kezdeményezhet mindent”. Ez ellenzék tehetetlenségét is megmutatja, hiszen használták már ezeket az eszközöket és nem jöttek be. – Látszólag mondhatja azt az ellenzék, hogy majd rámutat arra, mennyire érzéketlenek a kormánypártok és mennyire nem fontos számukra a demokrácia, de ezt már tudjuk, nem újdonság – tette hozzá.
A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa, Rajnai Gergely lapunknak elismerte, az elmúlt éveket figyelembe véve valóban nem tűnik különösebben hatékony eszköznek egy rendkívüli ülés. Azonban – folytatta a szakértő – az ellenzéknek minden olyan lehetőséget ki kell használnia, hogy témáik bekerülhessenek a nyilvánosságba. Emellett demonstrálhatják az egységet is. – Nyilván nem ettől bukik a NER, ám főleg egy nyári időszakban, amikor nincsenek parlamenti ülések és általában kisebb a reakciós tere a politikai pártoknak, minden extra lehetőség hasznos, ahol lehet gyengíteni a kormányt – márpedig ezek olyan témák, melyek láthatóan érzékenyek a hatalom számára – fogalmazott Rajnai Gergely.
Rendkívüli ülések kronológiája
Számításunk szerint a NER eddigi 12 éve alatt összesen 15 alkalommal kezdeményezett rendkívüli ülést az ellenzék. Ezek mindegyike határozatképtelen volt, mivel a Fidesz egyszer sem biztosította a többséget. Ugyan volt, hogy az akkori frakcióvezetők – Kósa Lajos vagy Gulyás Gergely megjelent az ülésteremben, s hozzá is szóltak a vitához, de ezt követően kivonultak. Az ellenzék 2010-2014 között egy alkalommal sem élt ezzel a módszerrel, később viszont egyre gyakrabban.
2014.12.23. – az útdíjfizetés miatt;
2016.07.20. – a Liget beépítését lehetővé tevő törvény visszavonása;
2016.08.22. – szavazhassanak levélben a külföldön élő, Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező állampolgárok;
2017.08.21. – a devizahitelesek megsegítése;
2018.01.30. – menekültügyi kérdések;
2018.03.21. – a lakhatási válság kezelése;
2018.08.17. – az ápolási díj emelése és a devizahitel-károsultak megsegítése;
2019.01.03. – a túlóratörvény miatt;
2019.05.17. – a kilakoltatásokról;
2019.09.18. – Magyarország klímaügyben tett vállalásairól;
2020.08.03. – a DK szerint a miniszterelnök az egyik uniós csúcson szembement az Országgyűlés egy korábbi döntésével;
2021.02.01. – járványkezeléssel kapcsolatos vizsgálóbizottságok felállítása és a rádiós frekvenciákat érintő törvény módosítása;
2021.03.17. - a koronavírus-járvány elleni oltások beadása kapcsán kialakult káosz megszüntetéséről és a gazdasági válságkezeléssel kapcsolatos kérdések;
2022.03.10. – az ukrajnai invázió elítélése;
2022.08.08. – rezsiemelés, katatörvény, egységes klímabérlet, ingatlanszigetelés.