A hetedik hónapja folyamatosan, hónapról, hónapra gyorsul az infláció Magyarországon. Januárban is már 7,4 százalék volt az árindex, ami azóta gyakorlatilag megduplázódott. Júliusban a KSH mérése szerint az árak átlagosan 13,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, ez két százalékponttal magasabb, mint az előző hónapban volt és 24 éves csúcs. Legutóbb 1998. júliusában volt ennél magasabb inflációs mutató. (A KSH nem közölte ezt a tényt.) Különösen riasztó, hogy egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek az árak, és az is, hogy az uniós előírások szerint mért infláció nem is 13,7 százalék, hanem 14,7 százalék volt. Ugyanis az Eurostat által számított harmonizált fogyasztói árindexbe a külföldiek magyarországi fogyasztását is bele kell számolni: így a magyar forgalmi engedéllyel nem rendelkező személygépjárművekbe már nem hatósági, hanem csak piaci áron lehet tankolni, ami emeli ezt az inflációs mutatót – közölte a KSH.
Folytatódott az élelmiszer-árrobbanás, egy év alatt átlagosan 27 százalékkal emelkedtek az árak, ám ezen belül nagy a szórás: átlag felett drágult a margarin (65,8 százalék), a kenyér (57,9 százalék), a sajt (52,6 százalék), a száraztészta (49,1 százalék), a tejtermékek (43,8 százalék), a baromfihús (38,8 százalék), a péksütemények (38,5 százalék) és a tojás (37,5 százalék) drágultak. Átlag alatti mértékben, 13 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára.
A tartós fogyasztási cikkekért 14, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 18,2, a használt személygépkocsikért 17,9, az új személygépkocsikért 17,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,2, ezen belül a szeszes italok 13,2 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 33,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,5, a testápolási cikkeké 16,9, a járműüzemanyagoké 6,7 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,7, a járműjavítás és -karbantartás 16,4, az üdülési szolgáltatás 13,1 százalékkal lett drágább. Egy hónap alatt az árak átlagosan 2,3 százalékkal emelkedtek, de az élelmiszerek egyhavi drágulása elérte a 4,1 százalékot. Egy hónap alatt 21 százalékkal emelkedett az édességipari lisztes áruk, 12,7 százalékkal a kenyérfélék ára.
A magyar gazdaságban még mindig jelentős az inflációs nyomás, az ezt jelző maginfláció mutató 16,7 százalékon áll, ami az infláció további emelkedésére utal. Ráadásul a maginflációs mutató is erőteljesen gyorsul, az előző hónapban ez még 13,7 százalékon állt. Nem véletlenül: augusztustól emelkednek az energiaárak a rezsicsökkentés részleges eltörlése miatt, ez akár további 3 százalékponttal is emelheti az inflációs indexet.
Legutóbb 1998 júliusában volt a mostaninál magasabb az inflációs mutató.
Ha lehet, akkor még ennél is komolyabb sokkot okozott a maginfláció alakulása, amely júliusban 16,7 százalékos év/év áremelkedést jelez a gyorsan változó áru (volatilis) tételektől megtisztított fogyasztói kosár esetében – írta elemzésben Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Itt 1997 áprilisáig kell visszapörgetni a naptárat, hogy hasonló maginflációs indexszel szembesüljünk - tette hozzá. Persze azt fontos megjegyezni, hogy a júliusi áremelkedés mögött nemcsak az eddigi kínálati sokkok húzódnak meg, hanem számos adóváltozás is. A jövedéki adó átalakítása és emelése, valamint a népegészségügyi termékadó kiterjesztése és emelése jelentős mértékben hozzájárult ehhez a rendkívül magas inflációhoz. Ugyanakkor továbbra is igaz, hogy egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 92 esetében kétszámjegyű az éves bázisú áremelkedés, vagyis a fogyasztói kosár kétharmadában vágtató inflációról beszélhetünk – mondta az elemző.
Előre tekintve további gyorsulásra számíthatunk az inflációs mutatókban. Habár a forint némiképp erősödött az elmúlt hónapban, ez aligha elegendő ahhoz, hogy érdemben változtasson az infláció dinamikáján. Eközben az extraprofit adók áthárítása folytatódhat, miközben a rezsicsökkentés átalakítása is újabb 2-3 százalékponttal növelheti meg a fő inflációs mutatót augusztustól. Az üzemanyag-árstop októberi lejárata komoly inflációs kérdéseket vet fel. Amennyibben visszatérnek a piaci árak, úgy az év vége felé már könnyen 20 százalék közelébe is emelkedhetne a magyar inflációs mutató. Az év egészét nézve 12,5-13 százalék körüli átlagos inflációval számolunk 2022-ben, míg jövőre is közel kétszámjegyű maradhat az átlagos árszínvonal emelkedése – mondta Virovácz Péter
