Orbán Viktornak Erdélyben, a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetemen 2022. július 23-án elmondott beszéde mind Magyarországon, mind nemzetközileg hatalmas port vert fel a Hitler óta különlegesen kényes “fajkeveredés” témájának felújításával. Igaz, ezt nem teljesen a hitleri formában tette, hiszen mintha csak a nem európai, vagyis afrikai és ázsiai népeket tekintené más fajhoz tartozónak. A lényegen azonban ez mit sem változtat, hiszen mint többen is emlékeztették a miniszterelnököt a kirobbant vitában, csak egyetlen emberi faj létezik.
Az Európai Parlament vezető pártjai egy héttel a beszéd elhangzása után, július 30-án egységesen elitélték a “nyíltan rasszista” beszédet. Durva politikai tartalma mellett azonban nagy szamárság is a beszédnek ez a része. Az európai népek 70-50 ezer évvel ezelőtt mind Afrikából származtak el, s ezen belül a későbbi genetikai szétválás úgy osztja alcsoportokra az európaiakat, hogy a magyarok genetikai kódjában nagyobb arányú a Közel-Keletről származó előd, mint a nyugatabbra élőkében. Mindez a fajt nem érinti; mindannyian – fehérek, feketék, ázsiaiak, indiánok – ugyanahhoz az emberi fajhoz tartozunk. Erről a kérdésről azonban már igen sok szó esett az elmúlt hetekben. Itt nem a “faji keveredésről” akarok elmélkedni, hanem a miniszterelnöki beszéd másik, ehhez kapcsolódó fontos témájáról, a nemzetállam kérdéséről.
A miniszterelnök elmarasztalóan kijelentette, hogy a lehanyatlott Nyugaton, vagy ahogy nevezte: “Poszt-Nyugaton” már nem léteznek nemzetállamok, hiszen a nyugati politika nem védte meg a tiszta etnikumot, és ennek nyomán kevert népesség jött létre. A Nyugat napjainkban - szögezte le - eszmeileg Közép-Európába költözött. A magyarság változatlanul a tisztafajú nemzetállam híve. A miniszterelnök világosan fejezte ugyan ki magát, de sajnos itt is történelmi értelmetlenségeket hordott össze. Nos, nézzük csak, mi is az a nemzetállam.
A jól ismert definíciók szerint olyan államot nevezünk nemzetállamnak, melyben az állam és az ott élő etnikumból vagy etnikumokból álló nemzet egybeesik. Ez azonban nem öröktől fogva létezett, hanem a modern kor terméke. Történelmi közhely, hogy a nemzetállam a XVIII-XIX. században jött létre, mégpedig oly módon - ahogy a XX. század egyik legnagyobb angol történésze, Eric Hobsbawm fogalmazta -, hogy az állam hozta létre a nemzetet a különböző közös intézmények (állami hivatalok, pénzügyi és egyéb gazdasági sztenderdek, sajtó, könyvkiadás, kulturális intézmények) megteremtésével, közösséget teremtő iskolázásával, vagyis együtt élő és akár sokféle nyelvet beszélő etnikumokat egybekovácsolva. Ez egyaránt jellemezte a francia és az angol nemzetállam létrejöttét. A német és olasz nemzetállamok létrejöttét pedig elsősorban kulturális egységesítés, a különböző nyelvek és gyökeresen eltérő dialektusok egységesítése és az egységes nemzet érzetének kikovácsolása előzte meg. A kérdés egyik első legjelentősebb szakértője, a francia Ernest Renan 1882-ben a Sorbonne-on tartott, “Mi a nemzet?” című előadásában kiemelten hangsúlyozta azonban, hogy nem a vallás vagy a nyelv alapozza meg a nemzetet, s példaként említette a négy nyelvet beszélő svájci nemzetet és az egy nyelvet beszélő, de két önálló nemzetet formáló Angliát és az Egyesült Államokat.
E ponton azonban be kell kapcsolni Benedict Anderson híres 1983-as munkáját, amely már címével - Elképzelt közösségek (Imagined Communities) - is jelentőset mond, középpontba állítva a közös nemzeti azonossági tudat kikovácsolásának szerepét. Ez egyébként egybevág Renan legfőbb megállapításával, hogy ugyanis a nemzet közös emlékekre és közös felejtésre épül, ami a nemzeti közösség tagjaiban azonosságot teremt. A nemzeti közösség elképzelt valóság, a közösségi tudat tartja össze. Végülis, mint mondja, “a nemzet lényege, hogy polgárai sok közös vonást viselnek” és sok közös ismeretük van.
Mindez nem magától jött létre. Az államgépezet modern iskolarendszerével és hadseregével, történelmének tanításával, a közös irodalom kibontakoztatásával, közös intézmények, jogrend kialakításával teremtette meg. Ebben ugyan az addig használt sok nyelv helyett bevezetett egységes nyelv is szerepet játszott, de az egységes nemzettudat kikovácsolása jelentősebb volt. Mint a XIX. század egyik vezető magyar nacionalista politikusa, a nem annyira ősmagyar – cipszer német apa és lengyel származású anya Felvidéken született gyermeke -, Grünwald Béla fogalmazta: “az iskola az a darálógép aminek egyik végén bedobjuk a tót és oláh gyerekeket, hogy a másik végén magyarként jöjjenek ki belőle.”
A ma nosztalgikusan visszavágyott Nagy-Magyarország lakóinak nagyobb fele más nemzetiségekhez tartozott, más nyelvet beszélt. A XIX. század erőszakos magyarosítása nem lehetett sikeres, mert a nemzetiségek az I. világháború után leváltak. A nemzetállam tehát az ország területén élő különböző etnikumok integrálásából, egybekovácsolásából jött létre. Nemzetállam a XVIII. század előtt nem létezett.
A mai nemzetállamok pedig változatlanul integrálják az újabb es újabb bevándorló etnikumokat, újra és újra alakítják és formálják az egységes nemzetet. Ebből a szempontból mellékes, hogy a bevándorlók melyik kontinensről érkeznek, milyen a bőrük színe és szemük, arcuk formája. Jól ismert, hogy századokon át hány ázsiai etnikum érkezett Magyarországra, nem egyszer mint hódító - de a vége mindig a beolvadás és magyarrá válás lett. Ez az integráció természetesen még nem hatékony az első bevándorló generáció esetében, és többnyire három generációra van szükség a beolvadáshoz.
A két világháború közötti Magyarország egyik legvéresebb szájú nacionalista politikusa, a Fajvédő Párt megalapítója, Gömbös Gyula mind anyai, mind apai ágon közvetlenül német származású volt. Szálasi Ferenc nyilas vezér, “Nemzetvezető,” - aki 1944-ben sokat tett a magyarság “fajtisztítása” érdekében (és még többet tett volna, ha több ideje lett volna) -, mint dédapja magyarosítás előtti eredeti neve, Szalosján is mutatja, örmény bevándorlók leszármazottja volt. Craig Cobbról, a hírhedt észak-dakotai, fehér felsőbbrendűséget hirdető fajgyűlölőről a genetikai elemzés kiderítette, hogy 14 százalékban szubszaharai afrikai. A 2022 nyarán alakuló új nemzeti angol kormány egyik éllovas miniszterelnök-jelöltje, Rishi Sunak sötétbőrű indiai, vagyis nem európai genetikájú férfi, aki azonban egyértelműen angol. De a nyolc jelölt között szerepel még az ugyancsak nem európai Nadhim Zahawi iraki-kurd eredetű kabinet miniszter is. Ők léphetnek a kisázsiai török, Kemal nevű dédapával rendelkező Boris Johnson helyére, akinek annak idején a nagyapja telepedett át és folyamodott angol állampolgárságért.
Franciaországnak néhány évvel ezelőtt egy Nicolas Sarkozy nevű elnöke volt, aki a magyar nagybócsai Sárközy Pál és a görög zsidó-katolikus francia hátterű Andrée Jeanne Mallah ("Dadu") gyermeke. Macron egy fekete akadémikust nevezett ki oktatási miniszternek, Olaszország első fekete minisztere Kongóban született. A magyar miniszterelnök által “Hajrá magyarok!” felkiáltással üdvözölt magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó világbajnok, Liu Shaolin Sándor bevándorolt kínai apa gyermeke, aki a győzelmi emelvényen – teljes joggal - magyar nemzeti zászlót borított magára.