Régi, ismert jelenség, hogy „szintivó” alkoholistának évtizedekig látszólag semmi baja, sőt, mindig olyan vidáman csillog a szeme, majd egyszer csak hirtelen lerobban: vége a vidámságnak, jön a gyors leépülés.
Nos, ezt látjuk most állami szinten. A Fidesz az olcsó orosz gáz kamujára építette fel a politikáját. Dübörgött az államilag támogatott pazarlás, a narancsszínű, rezsicsökkentett energiaszámláktól bódult nép boldogan élt a pocsékul szigetelt vityillókban, ezrével húzta fel a most majd kifűthetetlenné váló családi házakat. Senki sem törődött azzal, hogy az orosz gáz cseppet sem volt olcsó, a narancsszín számlák árkülönbözetét a magyar fogyasztók finanszírozták az adóikból.
Közben persze valaki dagadtra kereste magát az orosz gázon, pláne, hogy a törvényhozás ellehetetlenítette a konkurenciának számító szélerőműveket, arra pedig mindenki fütyült, hogy a magyar fogyasztókat teljesen kiszolgáltatták a Nyugat-ellenes orosz diktátor kényének-kedvének. S lőn: Putyin a nagy háborújára készülve már tavaly nyáron elkezdte emelgetni a gázárat.
Az Orbán-klikk most kapkod fűhöz, de inkább fához. Azzal próbálja fenntartani a látszatot, miszerint ura a rezsiáraknak, hogy tarra vágatná a maradék erdeinket. Holott a most kivágandó fák csak 1,5-2 év múlva száradnak ki tűzifává, ha pedig az idei szezonban kerülnek a kályhába, úgy csak a füst lesz több, a meleg nem. Az más kérdés, hogy a jelen helyzetben az ilyen fát is el lehet majd adni tripla áron. (Lehet tippelni, hogy melyik erdőtulajdonos NER oligarcha lesz rövidesen sikeres tűzifakereskedő.)
A máról holnapra élő, populista kormány nem törődött azzal, hogy az elsivatagosodó, súlyosan aszálykáros Magyarországon már eddig is rohamléptekkel kellett volna erdősíteni, mivel épp a fák tartják vissza a vizet a talajban. Sebaj, az idei nyárnak lassan vége, jöhet Európa Legnagyobb Tűzijátéka. A szemkápráztató durrogtatás közben a nép talán nem veszi észre, hogy a kiszáradó magyar földeken egyre kevesebb a búza, és évről évre kisebb az új kenyér.