;

Ukrajna;háború;

- Az orosz régiók legalább 40 önkéntes zászlóaljat alakítanak, hogy enyhítsék az orosz hadsereg emberhiányát

Ez azonban sok pénz.

A Kommerszant orosz üzleti napilap 19 orosz régiót nevezett meg, az északnyugati Szentpétervártól a távol-keleti Primorszkij régióig, ahol a helyi lakosok jelentkeztek önkéntes katonai szolgálatra. A beszervezett személyek pontos számát azonban nem tudta megadni, becslései szerint az egyes egységek létszáma 90 és 500 közötti helyi lakosra tehető. Ez viszont túlságosan tág keret ahhoz, hogy az eddig körvonalazódó 40 önkéntes egység összlétszáma megbecsülhető legyen.

A független, „külföldi ügynök” portál, a The Moscow Times a beszámoló kapcsán emlékeztet, hogy a The Institute for the Study of War/Háborútudományi Intézet (ISW) már július 16-án közölte, hogy az Orosz Föderáció nagyszabású toborzási akciót indított önkéntes zászlóaljak létrehozására. A nonprofit, független amerikai közpolitikai kutatószervezet honlapján elérhető tanulmány szerint a Kreml toborzási akciójának célja, hogy Oroszország mind a 85 régiójában egy-egy zászlóaljnyi, mintegy 400 szerződéses katonából álló zászlóaljat hozzon létre, vagyis összesen 34 ezer harcost, akik az ukrajnai frontvonalakon bevethetők.

Az ISW úgy tudja, az önkéntesek életkora 18-60 év között lehet. Az újoncoknak nem kell előzetes katonai szolgálatot teljesíteniük, és csak 30 napos, gyorstalpaló kiképzésen vesznek részt, mielőtt Ukrajnába vezényelik őket.

Az orosz haderő súlyos hiányait jelzi, hogy az intézet számításai szerint igen költséges megoldásba ment bele a Kreml. A fizetések katonánként nagyjából havi 3000 dollárnál kezdődnek, ami 400 fős egységenként havonta mintegy 1,2 millió dollárt jelent. Emellett egyhavi fizetésnek megfelelő besorozási bónuszt kap minden jelentkező. Ha sikerülne mind a 85 régióban létrehozni egy-egy 400 fős zászlóaljat, annak csak a havi bérköltsége körülbelül 102 millió dollárba kerülne. Ami nem kis pillanatnyi tehertétel a szankciók sújtotta orosz költségvetésnek, főképp annak fényében, hogy képzett katonákról van szó. Ugyanakkor hosszú távra, évtizedekre is megterhelik a költségvetést, mert veterán státuszt és vele járó extra juttatásokat is kapnak az Ukrajnában harcolók, köztük az önkéntesek is.

Nyilván lenne egy ennél jóval olcsóbb megoldás is – az általános mozgósítás, de attól mereven elzárkózik a Kreml. Putyin az igen jelentős anyagi ráfordítás dacára ragaszkodik az önkéntes hadsereg látszatának fenntartásához.

A költsége csak az egyik hátulütője ennek a toborzási akciónak. A The Moscow Times az első bejelentések kapcsán már "robbanásveszélyes koktélnak" nevezte ezeket a regionális önkéntes zászlóaljakat, amelyek egyértelműen Ramzan Kadirov csecsen egységeit próbálná lemásolni. Ami azt is jelenti, hogy a Kreml-hűségért kiváltságokat kapnak. De kérdés – lefegyverezhetők lesznek ezek a zászlóaljak az ukrajnai harcok befejezése után? Különös kockázatot hordoznak az etnikai köztársaságok régióspecifikus egységei, amelyek magukban hordozzák a lázadás és politikai instabilitás veszélyét.

A Kommerszant azon kérdésére, hogy ezek a toborzott regionális zászlóaljak problémásak lesznek-e azután, hogy Oroszország "különleges katonai művelete" Ukrajnában véget ér, egy névtelenül nyilatkozó szövetségi tisztviselő azt mondta: "Ez a kisebbik rossz elve. A harc még sokáig és különböző irányokban fog folytatódni".

Kevésbé nyílt formákban is folyik a harci veszteségek pótlását célzó önkéntesek behálózása. Az orosz ellenzéki média beszámolói szerint például a Kremlhez kötődő hírhedt Wagner zsoldoscsoport az orosz börtönökben toboroz harcosokat. Megbecsülni sem lehet a háborús felek embervesztességét, mivel sem az orosz, sem az ukrán hadvezetés nem közli saját halottainak és sérültjeinek számát, a másik félre vonatkozóan pedig minden bizonyíték nélküli, irreális adatokat tesznek időnként közre. Nemzetközi – elsősorban brit és amerikai - becslések is csak az orosz veszteségekre vonatkozóan láttak napvilágot, London és Washington tiszteletben tartja Kijev azon óhaját, hogy ezt hadititokként kezeljék.

Washington augusztus 8-i becslése szerint a háború február 24-i kirobbanása óta mintegy 80 ezer orosz katona halt meg vagy sérült meg, kiesve így a harcképes erők közül az ukrajnai hadműveletben.

Colin Kahl, a Pentagon védelmi politikáért felelős államtitkára szerint az ukránok a jelenlegi helyzetben egyértelműen előnyben vannak, a harci kedvet és morált tekintve pedig magasan fölényben. Az orosz erők "3000 vagy 4000 páncélozott járművet, valamint precíziós irányítású rakétákat, köztük levegő-föld és tenger-föld rakétákat is elvesztettek"

Kijev különböző egymástól független jelentésben eddig legkevesebb 10 ezer fő elhalálozását és 30 ezer sérültet ismert el. Az is csak egy, az AFP hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó katonai forrásnak köszönhetően derült ki, hogy a háború kirobbanásakor az ukrán hadseregnek 170 ezer aktív katonája és 100 ezer tartalékosa volt. Ezt sikerült feltornázni 300 – 350 ezer közé.

Hogy pontosan hány orosz katona van Ukrajna területén, az nem ismert, de nyugati becslések a háború kirobbanása előtt arról beszéltek, hogy az ukrán határ mentén mintegy 150-200 ezer orosz katonát sorakoztatott fel az orosz hadvezetés. 

Tagadják az ukránok, hogy ők támadtak volna

Ukrajna nem vállalja a felelősséget a Krímben lévő orosz légibázison kedden történt robbanásokért, közölte Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. A Dozsgy független orosz tévécsatorna kérdésére, hogy Kijevet terheli-e a felelősség, így válaszolt: „Természetesen nem. Mi közünk van hozzá?” Utalt arra, hogy partizánok is részt vehettek benne. Az Oroszországhoz csatolt félszigeten történt robbanások oka egyelőre tisztázatlan. A New York Times beszámolója szerint az ukrán hadsereg saját tervezésű, nem közölt fegyverrel támadta meg a fontos orosz légibázist. Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét megígérte honfitársainak a Krím felszabadítását. „A Krím ukrán, és soha nem adjuk fel” – jelentette ki. Hivatalos jelentések szerint legalább tizenegy ember halt meg az ukrajnai Dnyipropetrovszk térségében az éjszakai rakétatűzben. Marhanez kisvárosát érte a legsúlyosabb csapás. Véget ért a kijárási tilalom a dél-ukrajnai Mikolajivben. Az intézkedést Vitalij Kim, a város katonai közigazgatásának vezetője rendelte el. Az emberek ismét bszerezhetnek vizet és élelmet. A Vöröskereszt városi központjában élelmiszerosztó pontot hoztak létre. 

Nem sok jót jósoltak Élisabeth Borne francia kormányfőnek a júniusi parlamenti választás után, hiszen a kormány nem szerzett abszolút többséget. Egyelőre azonban elmaradt az armageddon.