Vége az aratásnak, a termelők, ha tehetnék, vinnék külföldre az itthon lekötetlen gabonát, de a lapunkhoz eljuttatott információk alapján olykor hetekig parkoltatják a nagykereskedők az árujukat.
Az ok a kiviteli engedély hiánya. A gabonakiviteli szándékot ugyan március óta kötelező bejelenteni, de ez eddig nem fékezte, hogy a terményfelesleg zavartalanul áramoljon külföldre. Az Ukrajnában dúló háborúra hivatkozva az Orbán-kormány még március elején rendeletben hirdette ki, hogy - többszöri határidőmódosítás után - most már határozatlan ideig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búza-, rozs-, árpa-, zab-, kukorica-, szójabab- és napraforgószállítmányt előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih). A kormányrendelet szerint a szándék bejelentéstől számított 30. nap végéig kell elbírálni, pontosabban addig kell nyilatkozni arról, hogy az állam él-e az elővásárlási/vételi jogával. Ebben a minisztérium dönt, az értesíti a Nébihet, és onnan kap piros, vagy zöld jelzést a kereskedő.
Szerencsére ennél azért gyorsabban mentek a dolgok - tudtuk meg Csősz Tibortól, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosától. Az engedélyezés adminisztrációs folyamata a bevezetés után hosszú ideig nagyjából 4-6 napon belül lezajlott. A tagszervezeteink azonban újabban arról panaszkodnak, hogy körülbelül július eleje óta egyáltalán nem érkezik válasz a Nébih-től - említette a tanácsos. A rendelet bevezetésekor a MOSZ kifogásolta, hogy ez nem termelőbarát szabályozás, hiszen pluszköltségek merülhetnek fel a 30 nap alatt. Erre a válasz az volt, hogy ezt állniuk kell a piaci szereplőknek. A termelők, a termények gazdái tanácstalanok, még a 30. nap eltelte után is óvatosak az exporttal, mert súlyos, a gabona nettó értékének negyven százalékára rúgó bírságot kockáztatnak, ha hibát vétenek. A másik oldalt, a minisztériumot semmi nem köti közbenső nyilatkozatra, a kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy a gabona kiszállítása akkor kezdhető meg, ha az állam a bejelentés napjától számított harmincadik nap végéig nem tett nyilatkozatot.
Agrárszakemberek a mostani időhúzás okát abban látják, hogy a minisztérium is érzékeli, nem túl jó eredménnyel zárul a nyári betakarítás, ugyanakkor nem tudja becsülni, mekkora belső igény van a gabonára, emiatt rendezni próbálja a sorait, és ehhez kihasználja a jogilag megszabott időkeretet.
Bár a rendeletet maga a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kiviteli korlátozásnak nevezte egy márciusi közleményében, tiltásról eddig nincs szó, legfeljebb időhúzásról.
Érdeklődésünkre az agrártárca még májusban akkor azt írta, a rendelkezés bevezetése óta összesen mintegy 3 millió tonna termény exportját jelentették be, s mivel körülbelül ennyi volt korábbi évek azonos intervallumában külföldre került gabona is, így nem volt indokolt az elővásárlási/vételi jog gyakorlása. A napokban ismét érdeklődtünk a kiviteli adatokról, ám meglepő módon csak a májusi adatokat ismételték meg, mondván frissebbek nekik sincsenek. Megerősítették azt is, hogy eddig nem éltek az elővásárlási/vételi jogukkal. Arra a kérdésünkre azonban nem kaptunk választ, hogy ha letelik a 30 nap, és érintett nem kap választ, mi a teendő, illetve kivihető-e a termék külföldre a büntetés kockázata nélkül.
Az orosz-ukrán háború, illetve az ukrán gabonakivitel ellehetetlenülése az egekbe lökte a kenyérnekvaló árát. Nagy István agrárminiszter Tusványoson egy fórumon azt mondta, abban az időben volt olyan nap, amikor 24 óra alatt 55 ezer tonna gabonát vásároltak fel a nagykereskedők, és ha szabad utat engednek a kivitelnek már nem volna Magyarországon gabona, de a folyamatot sikerült megállítani a bejelentési kötelezettséggel. Igaz, emiatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
Közben beköszöntött egy olyan aszályos időszak, melyre évtizedek óta nem volt példa hazánkban. A nyári aratás véget ért, a hozamok igen gyengék lettek, őszi búzából 3,9 millió tonnát takarítottak be. Mintegy 2 millió tonnára van egy évben szükség a hazai igények kielégítésére, élelmezésre tehát elegendő lesz a megtermett mennyiség. A kereskedelmi, takarmányozási célra viszont fél-egymillió tonnával kevesebb jut a korábbi évekhez képest. A kormány feltehetőleg a „melyik ujjamat harapjam” dilemmával küzd. Egyrészt elsődleges a hazai ellátás biztonsága, másrészt a gabonafélék fontos, devizabevételt hozó exportcikkek.
Tűzifát sem szabad kivinni
A bejelentésköteles gabonaexportra hajazó kiviteli tilalmat rendelt el a kormány tűzifára is. A ok ebben az esetben "az ukrajnai háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság". A rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben. Nagy István agrárminiszter magyarázatként azt mondta: a kivitelt a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet. Azt is hangsúlyozta: nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energia-szükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van szó. A tűzifa-kivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felé. Ha a kormány él a rendelet szerint 30 napig nyitva álló elővásárlási jogával, úgy az így megvett tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.
Arról a Népszava is beszámolt, hogy a kukorica exportja például egy év alatt megfeleződött, a 2020-2021-es gazdasági évben még 3 millió 840 ezer tonna volt a kivitel, ez egy év múlva nem érte el a 2 millió tonnát. Az idei számokkal kapcsolatban az amúgy sem degeszre tömött büdzséről a Központi Statisztikai Hivatalnak májusig van pontos adata. Ebből az látszik, hogy legyen bármilyen is a pénzügyi környezet, az agráriumnak egyáltalán nem kell szégyenkeznie: az élelmiszer-kereskedelem 1,127 milliárd euró aktívummal zárta az első öt hónapot, amelyből 659 millió euró a gabonakereskedelemből származott.
Fél méternyi mélységben szinte nincs víz
Az űrből is látható a magyarországi aszály: az Időkép Magyarország egy idei és egy évvel ezelőtti műholdképét hasonlította össze a Facebook oldalán. Előbbin hazánk zöldes, utóbbin sárgásbarna színt öltött. Hasonlóan lesújtó ábrát tett közzé honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyre növekszik, Észak-Kelet Magyarország bizonyos tájainak kivételével mindenhol aszály van, az Alföldön különösen súlyos a helyzet. Hidegfront ugyan több is volt, de kevés csapadékot hozott. A Duna-Tisza-közén nagy területen 5 milliméter sem hullott az elmúlt 30 napban, az Alföld jelentős részén az átlaghoz képest 130 milliméterrel volt kevesebb az elmúlt három hónapban, a talaj felső fél méterében szinte nincs a növények számára hasznosítható víz. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az elmúlt hét hónap időjárását úgy foglalta össze, hogy az mostani 1901 óta a legszárazabb időszak.
Az aszály mértéke az aratás eredményén is megmutatkozik. Az őszi búza termésátlaga Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében nem érte el hektáronként 3 tonnát, míg a dél-dunántúli és nyugat-dunántúli megyékben ennek a duplája volt. Őszi árpából a legalacsonyabb termésátlagot Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből jelentették 2,6 - 2,7 tonna hektáronkénti hozammal, de a szerencsésebb területeken, a keleti megyék többségében, illetve Pest megyében is 4 tonna alatt maradt.
A hazai termőföldek ötödét, egymillió hektárt sújt az aszály - ismertette a legfrissebb adatokat Nagy István agrárminiszter csütörtökön egy újszilvási sajtóeseményen. Közép-Magyarországon és az Alföldön megsemmisült a kukorica, kisültek a gyepek, ahol az állatokat legeltetnék - tette hozzá. A közelmúltban létrehozott aszály veszélyhelyzeti törzs javaslatára hiteltörlesztési moratóriumról döntött a kormány. Aki ezzel a lehetőséggel élni szeretne, szeptember 15-ig nyilatkozhat, az aszálykár enyhítésről pedig kiemelte, hogy a bejelentést követő két héten belül a biztosítóknak előleget kell fizetni.
Azt, hogy a mezőgazdasági biztosítók részéről a károk felmérése és a kifizetés valóban gyorsan történik-e, a Magyar Nemzeti Bank fokozottan ellenőrzi. A jegybank arról is tájékoztatott, hogy tavaly összesen közel 11 milliárdot fizettek ki a biztosítók mezőgazdasági kárra, ami az egy évvel korábbit 65 százalékkal múlta felül.
