Forró a helyzet Bagdadban, mind az időjárást, mind a politikát tekintve, és egyik szempontból sem várható egyhamar enyhülés az iraki főváros több mint hét és fél millió lakója számára. A betondzsungel utoljára május végén hűlt 20 fok alá éjszakára az AccuWeather meteorológiai portál adatai szerint, azóta szüntelenül pokoli hőség tombol: napközben általában 45 fok körül mozog a csúcshőmérséklet, és éjjelente sem szokott 25 fok alá csökkenni.
A fullasztó kánikulában időnként homokviharok hoznak átmeneti felfrissülést. A fővárostól délebbre még ennél is súlyosabb a helyzet. Az iraki–iráni határhoz közel fekvő Bászrában múlt vasárnap mérték az idei eddigi legmagasabb hőmérsékletet az egész Földön: 52,6 fokot, árnyékban. Az előrejelzések szerint a tikkasztó meleg idén egészen októberig eltarthat, próbára téve a 40 millió iraki tűrőképességét, valamint a közel-keleti ország elavult és rosszul karbantartott elektromos hálózatát.
Az állami áramszolgáltató évek óta nem bírja kielégíteni a forrósággal járó fokozott terhelést, Dél-Irakban ezúttal is éppen a múlt hét végi forróság közepette omlott össze a rendszer, ami drámai következményekkel járt az ott élők számára, ahogyan erről a minap a Washington Post is beszámolt. Az amerikai lap riportja szerint voltak szülők, akik órákon át kocsikáztak, hogy az autójukba szerelt légkondival lehűtsék gyermekeiket, a kórházak egyébként is leterhelt orvosainak pedig napszúrástól szenvedő és levegőért kapkodó pácienseket kellett ellátniuk. A légzési nehézségeket részben mérgező gázok okozzák, amelyeket magánvállalkozások által működtetett dízelüzemű tartalék áramfejlesztők ontanak magukból. Az állami szolgáltató megbízhatatlansága miatt sok család, sőt még egyes kormányzati intézmények elektromos ellátását is ezek a gépek biztosítják.
E gyakorlatnak azonban a légszennyezésen felül egy másik árnyoldala is van: az áramfejlesztőket birtokló nyerészkedő üzletemberek iszonyatos árakat számolnak fel a fogyasztóknak, a Washington Post szerint emiatt egyre többen verik magukat adósságokba.
Irak éghajlata mindig is szélsőségesen melegnek számított, ám a klímaváltozás következtében a nyári hónapok évről évre forróbbá és élhetetlenebbé váltak. A döntéshozók képesek volnának mérsékelni ezeket a folyamatokat, javítani az emberek életkörülményein, a többi között a tudatosabb várostervezéssel, zöld területek létesítésével vagy az elektromos infrastruktúra modernizációjával. Ehhez azonban olyan távlati gondolkodásra volna szükség, ami a nyugati demokráciákra sem mindig jellemző, a gyakran lebénuló iraki politikai berendezkedésben pedig még ritkábban fordul elő.
Jobb híján marad a tüneti kezelés: a legjobban perzselő napokon, amikor az 50 fokot is meghaladja a hőmérséklet, a szövetségi kormány, tartomány vagy város vezetősége rendkívüli munkaszüneti napokat rendel el.
Ez azonban legfeljebb arra jó, hogy lehetőséget biztosítson a tüntetésre a kétségbeejtő közállapotokon felháborodott irakiaknak. Az ország déli része manapság minden nyáron demonstrációktól hangos, hétfőn például az áramkimaradáson feldühödött emberek Bászrában égő gumiabroncsokkal zárták le a városba vezető főutat. Az AP tudósítása szerint a megmozdulás több résztvevője is azt mondta, hogy támogatják Muktada-asz Szadr befolyásos síita hitszónok erőfeszítéseit.
Az ellentmondásos megítélésű, populista vezető azt állítja, erős, külföldi befolyástól mentes Irakot akar, meg kívánja újítani a 2003-as amerikai invázió után létrejött korrupt politikai rendszert, jóllehet egészen a közelmúltig ő maga is haszonélvezője volt annak. A síita hitszónok azonban, kiváló politikai érzékének köszönhetően, mégis sokak szemében megőrizte hitelességét: a hatalmi elithez tartozott, de a megfelelő pillanatokban képes ellenzéki szerepben tetszelegni.
Az iraki politikai helyzetet Szadr legújabb játszmája teszi forróvá, vagyis az, hogy utcai harcosként újabb előre hozott választást akar kierőszakolni a tavaly októberi választás óta fennálló patthelyzet feloldására. A legutóbbi szavazást a hitszónok pártja, a Szadrista Mozgalom nyerte, amely szövetségeseivel együtt többséget szerzett a parlamentben. Riválisaik, a szintén síita, Irán-barát Koordinációs Keretszövetség pártjai azonban eljárási szabályokkal visszaélve meggátolták a kormányalakítást. Szadr ezért feladta a parlamenti politizálást, és veszélyesebb eszközökhöz folyamodott.
Hívei a közelmúltban kétszer is betörtek a Bagdad szigorúan őrzött zöld zónájában található parlamentbe, másodszorra napokon át ülődemonstrációt tartottak ott, amit azóta az épületen kívül folytatnak.
Az akciók eredetileg annak megakadályozására irányultak, hogy az Irán-barát erők által javasolt miniszterelnök-jelölt felkérést kapjon kormányalakításra. Szadr később hozakodott elő azzal, hogy újabb választások kellenek a politikai válság megoldására. A befolyásos síita hitszónok szerdán ultimátumot adott az iraki igazságszolgáltatásnak, hogy oszlassák fel a parlamentet jövő hét végéig, máskülönben a „forradalmárok” újabb lépéseivel fenyegetett. Csakhogy a feloszlatásra kizárólag a képviselők lennének jogosultak. A Koordinációs Keretszövetség egyes tagjai nyitottnak mutatkoznak az előre hozott választások kiírására. Kétséges azonban, hogy egy szavazás önmagában elég lesz-e az izzó politikai légkör csillapítására.
