Az energiaválság, a növekvő rezsiárak és az állami támogatások csökkenése miatt takarékoskodásra kényszerülhet Magyarország legnagyobb egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), novembertől jövő év márciusáig a legnagyobb rezsikiadásokkal működő Természettudományi Kart (TTK) is bezárhatják, az oktatás online formában folytatódhat – értesült a Népszava. Információink szerint a kar vezetése a napokban már kérte is az oktatókat, vizsgálják meg, hogy az egész éves, jelenlétet igénylő gyakorlati órákat, labormunkákat hogyan tudnák átcsoportosítani a szeptemberi-októberi időszakra. A végleges döntések a jövő hét folyamán születhetnek meg.
A TTK egyik névtelenséget kérő munkatársa azt mondta, a kar vezetése tiltakozik a tervezett intézkedések ellen, a dékán viszont „bele van kényszerítve”, hogy takarékoskodni kell a rezsiköltségeken. Bár a TTK nem az egyetem legnagyobb kara, itt zajlik a legtöbb laborigényes kutatás is, a kar két épületének fenntartása az ELTE rezsiköltségeinek csaknem a felét teszi ki – amiben nagy szerepe van a korszerűtlen fűtéstechnikának is. Informátorunk szerint az ELTE az elmúlt tíz évben többször kért támogatást az államtól a fűtési rendszer korszerűsítésére, de pénzt egyszer sem kapott. Ha a TTK-t valóban bezárják fél évre, a kutatási projektek sorsa is bizonytalanná válhat.
Minderről érdeklődtünk az ELTE kommunikációs osztályánál. Nem cáfolták értesülésünket, de csak annyit írtak, leghamarabb hétfőn tudnak pontos válaszokat adni. Kerestük a felsőoktatásért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot is, de eddig nem reagáltak kérdéseinkre. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) alelnöke, Pálfia Zsolt viszont annyit meg tudott erősíteni, az ELTE-n valóban „hetek óta lebegtetik”, hogy valahogyan takarékoskodni kell majd, de konkrét döntésekről még nem tud. - Az biztos, hogy az egyetem számára nem lesz könnyű a következő időszak, várhatóak olyan intézkedések, mint például az online oktatásra történő átállás -mondta.
A TTK teljes bezárását nem tartja kivitelezhetőnek, különösen a kutatási projektek miatt, de mint fogalmazott, a mostani helyzetben „bármi” előfordulhat.
Nem ez az első alkalom, hogy az ország vezető egyeteme nehéz helyzetbe kerül. 2019-ben gazdasági okokból 250 millió forintos megtakarítást kellett végrehajtania a TTK-nak és a Bölcsészettudományi Karnak is, amit létszámleépítéssel voltak kénytelenek elérni. 2020-ban a koronavírus-járvány okozott nehézségeket, a kormány 155 milliárd forintot csoportosított át az egyetemek és főiskolák dologi kiadási keretéből a Járvány elleni Védekezés Központi Tartalékába, az ELTE kancellárja korábban fel is hívta az egyetem dolgozóinak a figyelmét, hogy “megváltoznak a gazdálkodási lehetőségek”.
Az FDSZ alelnöke, Pálfia Zsolt szerint különösen azok az intézmények voltak - és lesznek - nehéz helyzetben, amelyeket nem adtak át vagyonkezelő alapítványok kezébe. A 22 “modellváltó”, alapítványi egyetemnek ugyanis jelentős állami vagyont adott át a kormány, valamint törvényben rögzítette a következő öt évre szóló állami támogatás összegeit, összesen mintegy 1,8 ezer milliárd forintot, amiből a nem alapítványi intézmények - mint az ELTE – kimaradtak. A napokban százmilliárdos költségvetési átcsoportosításokról is döntött a kormány, amelyből 12,5 milliárd forintot szintén az alapítványi egyetemek támogatására költenek.
