A Sziget Fesztiválon minden nagy, hangos, drága és sok. A világ legnagyobb szuperprodukcióit láthatja/hallhatja a fesztiválozó a Müller Péter Sziámi által megálmodott, több évtizedes múlttal rendelkező rendezvényen. Szinte sportteljesítményre vállalkoznak azok a zömmel külföldi fiatalok, akik mind a hat napot végigbulizzák.
A több tízezres vendégsereggel megáldott fesztivál látogatásának a brutális árak és szállópor ellenére hagyomány a magyarokkörében is, miközben még az egészen fiatalok is nosztalgikus keserűséggel emlékezhetnek , hogy milyen szívfacsaróan soknak tűnt néhány éve a hétszáz forintos sör. Azt le se merem írni, most mennyibe kerül egy korsó. Két év pandémiás szünet után újra a legendák nyomába lehetett eredni. Tényleg mindenki elkapja a Sziget-betegséget? Miért nem állítanak színpadot az Auchan-parkolónál? Létezik a Narnia-toi toi, amely állítólag egy buli bejárata? Be lehet-e négy cent vodkát csempészni a gatyádban? Hogyan képesek a holland fiatalok egy janás üveggel a fejük alatt bömbölő zeneszóra a porban aludni? Hány órával kezdés előtt kell beállni a Nagyszínpad elé, hogy ne csak a kivetítőn láthasd a koncertet?
Minden van
Nos, a fesztivál nagy, emiatt lényegében minden van rajta. Aldi, rengeteg civil szervezet, kézműves szakkör, tetoválószalon, mutatványosok, ruhabolt, jógaóra, cirkusz, egy egész színpad csak tribute zenekaroknak és a végtelenségig sorolhatnám. Útlevelet osztanak az ajtónál és szinte állampolgárságot is. A magyarok is nagy számban képviselve vannak a programok között. A Fidelio színházi színpadnál például egész héten jellemzően magyar kortárstáncosok tartottak előadásokat, foglalkozásokat. A koncertezést vasárnap az egyik legexportképesebbel, Devával indítottuk, aki az All Europe Stage-en lépett fel délután ötkor, eleinte tűző napon, sajátos zen-sámán katyvasz imázsában, kedvesen mosolyogva prezentálta azt, amit „Hungarian folk song” kifejezéssel nevezett meg. Játszott a kicsit laposabb új albumról is és olyan befutóslágereit, mint a Witchcraft.
Vele egy időben vele Kollár-Klemencz László is játszott magyar zenét a Hajógyári színpadon. Egyórás koncertjét az „Ezt is elviszem magam” című dallal zárta, a MasterCard sátorban pedig Kid Francescoli zenélt. A francia duó esztétikus, kicsit üres benyomást keltett, de jól táncolható koncertet adott. A nap legkülönlegesebb formációja és leghatásosabb koncertje a kanadai Badbadnotgood volt, akiknél a régifilm-stílusú vizuál is élőben állt elő és akiknek minden egyes száma annyira egyedi, hogy szinte olyan, mintha nem azonos zenekar szerezte volna őket. Az együttes nem kínált lötyögős fesztiválhangulatot,csak tömény instrumentális profizmust.
Háttérzene a Nagyszínpadon
Őket követte a Tame Impala, akiket, ha elég kedves lennék, hívhatnék Lame Impalának. A zenekar, amit beszélgetéshez teszel be, ha szeretnéd, hogy valami szóljon. Itt is nagyon szuggesztív vetítés volt, de a nóták csak a kellemes andalgás szintjét ütötték meg, hiába verődött rá össze többtízezer negyednapos fesztiválozó. Pedig elhangzott minden híres számuk - olyan korai darabok is, mint a Let it Happen, vagy a Feels Like We Only Go Backwards. Érdekes volt, hogy a Tame Impala és a Badbadnotgood előtt is a Black Sabbath 1970-es háborúellenes dala, War Pigs című száma szólt a hangfalakból, amíg a tömeg várakozott - talán nem véletlenül, hanem teljes szándékkal utalva az Európát sújtó ukrán-orosz háborúra.
Egyébként is szokás a nemzeti sokszínűség demonstrálása a Szigeten, a nagyobb koncertekre hazájuk zászlóit hozzák a külföldiek, a bejáratot a világ minden nyelvének üdvözlet-plakátjai díszítik. Évekkel ezelőtt a K-hídon divat volt a sokféle nemzet köszönéseivel szelfizni, de mióta a híd kicsit rozogább, a bejáratot is beljebb helyezték ez a szokás abbamaradt, átalakult. (Oroszországot és Vlagyimir Putyint korábban egy kicsit közvetlenebbül is megszólították, mégpedig a 18:45-ös fellépő, az ukrán Kazka negyedórás koncertjén, ahol a „Russia is a terrorist state” feliratot vetítették ki a háttérben, előadás közben pedig elhangzott a „Fuck you, Putin” fordulat is – a szerk.)
A legnagyobb melegbuli
Az összművészeti banzáj egyik legérdekesebb helyszíne a sok közül a Magic Mirror. A jurtaszerű sátorban a nap minden pillanatában LMBTQ tematikájú filmek, workshopok, színház, drag queen showk láthatóak, lényegében sehol másutt nincs ennyi négyzetméter Magyarországon a queer kultúrának. Talán a katasztrofális Budapest Parkos Pride After ér csak a nyomába, ami a kiterjedést illeti, de oda látogatva az ember inkább zenei káosszal és ízlésproblémákkal találkozik, meg egy rakás DJ-pultok között tekergő emberrel. A Magic Mirror határozottan színvonalasabb, karakteresebb programokat hozott. Történelmi érdekesség, hogy Tarlós István 2001-ben szerződést írt a Szigettel, hogy ne legyen melegtematikájú esemény/felvilágosítás a fesztiválon. Később ezt a kitételt a szerződésben diszkriminatív volta miatt visszavonták.
A most sem túl rózsás populizmussal átitatott meleghelyzet ellenére a nyugati nyitottság elemi erővel tombol ebben a gigantikus sátorban. Napközben Vogue-tánc oktatás és workshop, este koncertek és drag show, artisták, énekesek, tűznyelők. Különös érzés volt észtekkel beszélgetni, akik azt mesélték, hogy teljesen hasonló népszavazás volt náluk is LMBTQ-fronton és hogy ott is a “melegek a migránsok”. A recept ezek szerint azonos, a szivárványos kultúra mégis megállíthatatlanul tágul, olykor bírálatokat kiváltva saját célközönségéből is. A partizános Balogh Zsófi például nemrég Instagramján mesélte, hogy a Budapest Pride-ra sem jár, mert visszásnak tartja többek között a nőnek öltözött transzvesztiták és crossdresserek jelenségét. Az tényleg érezhető volt a Magic Mirrorban, hogy a férfiak jelenléte markáns, látványosabb és elvétve, vagy semennyi leszbikust nem lehet látni a sátorban bulizni, ismerkedni, szerepelni. A meleg férfiak és transz nők túlszexualizált, extravagáns jelensége tudott inkább az elmúlt években importcikké, show-elemmé válni. Ennek ellenére a legtöbb fesztiválozó itt a szabadság és a szeretet hangulatát szívhatta magába a változatos programok között, a gay pop zenei vidámsága semmiképp sem nevezhető provokatívnak. Az esti bulikon a középre állított színpadon a bátrabbak a magasban táncolhattak.
