Lejtőn az építkezések: ha nem lép a kormány, tömeges elbocsátások jöhetnek

Jócskán megbillent az építőipar teljesítménye, szinte az összes mutató kedvezőtlenül alakult júniusban. Az ágazatban már a következő évek miatt aggódnak.

A több mint egy éve tartó növekvő trendet megtörve, jelentősen visszaesett az építőipar teljesítménye júniusban: az egy évvel ezelőttihez képest 8,1, májushoz képest 5,2 százalékkal csökkent a termelés volumene. Legutóbb 2021 áprilisában volt negatív tartományban az éves mutató, az idei első félévben ugyanakkor még összességében 7 százalékkal bővült a termelés. A KSH hétfőn közölt adatai a jövőre vonatkozóan sem festenek túl rózsás képet. A megkötött új szerződések volumene ugyanis az egy évvel ezelőttihez képest 27,8 százalékkal kisebb volt; ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseknél látszik jelentős, 37 százalékos bezuhanás.

A második negyedévben érezhetően megtört az építőipar növekedési trendje, az átlagos éves bővülés 0,8 százalékra lassult az első negyedévi 18 százalék után. Eközben - elsősorban az építőanyagok drágulása miatt - 25 százalékkal nőttek az iparág termelői árai tavalyhoz képest; az előző negyedévhez viszonyítva 7,6 százalékos volt a drágulás – mutatott rá Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Szerinte az építőipar alapvető problémája továbbra is az anyagellátás kiszámíthatatlansága, a munkaerő- és kapacitáshiány, valamint az áremelkedések. Az elemző az idén még összességében 7 százalékos növekedésre számít az ágazatban, a folyamatban lévő lakossági építkezések és felújítások ugyanis még elegendő muníciót biztosítanak ehhez. Az alapanyag-ellátás problémái, a finanszírozási költségek látványos emelkedése, és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen ugyanakkor bizonytalanságot és lassulást hozhat.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke úgy látja: a negatív számok most elsősorban a magas bázisnak – vagyis a tavalyi jó teljesítménynek – köszönhetők, ám az év hátralévő hónapjaiban már a csökkenő megrendelések is hatással lesznek az eredményekre. A szakember a következő hónapokban további visszaesésre számít, ám az év egészében – az erősebb első félévnek köszönhetően - szerinte összejön a tavalynál kissé magasabb, 5500 milliárd forintos építőipari termelés.

Nem is az idei év, hanem a 2023-as, 2024-es év miatt aggódunk. A szerződésállomány volumenén hónapról hónapra látni fogjuk, hogy szép csöndesen elfogyott a plusz – fogalmazott Koji László. A KSH adatai alapján az építőipari vállalkozások június végi szerződésállománya 1,2 százalékkal volt magasabb, mint egy éve, májusban ugyanakkor még 9,7, áprilisban 8 százalékos többletet mértek. Az ÉVOSZ elnöke szerint a következő hónapokban a rendelésállomány mínuszba fordul majd, aminek fő oka, hogy a kormány 1200 milliárd forintnyi, a 2022-2023-as évre vonatkozó állami, önkormányzati építési beruházást halasztott későbbre.

Mindezt ellensúlyozhatnák a lakossági megrendelések, amelyeknél egyelőre nem látszik csökkenés. De ehhez szükség volna a finanszírozási oldal megtámogatására, különben ezen a területen is visszaesés jön – hangsúlyozta Koji László. Úgy látja: mivel a kormány döntése értelmében újabb két évig lehet igénybe venni a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, lesz elegendő idő elkészíteni, befejezni a tervezett lakásberuházásokat. A lakossági megrendeléseknél azonban tízből nyolc esetben finanszírozási nehézségek adódnak. A kivitelezők tapasztalatai szerint pedig az idén minden negyedik lakásépítésnél, és minden ötödik lakásfelújításnál valamilyen állami támogatást vesz igénybe a lakosság. A lakásfelújítási támogatás ugyanakkor az év végén kifut, a hitelkamatok pedig a jegybanki alapkamatemelések miatt folyamatosan nőnek. Az 5 százalékos kamatszint egy olyan lélektani határ, ami felett már nem szívesen adósodnak el évtizedekre az emberek, és ez befagyasztja a megtakarítások lakásépítési célú felhasználását. Az ÉVOSZ szerint ezért meg kellene hosszabbítani az év végén lejáró lakásfelújítási programot, és nagy szükség volna a lakáscélú hiteleknél egy 5 százalékos kamatsapka bevezetésére is, például a jegybanki zöld otthon program folytatásával.

– fogalmazott Koji László. Emlékeztetett: az építőipar 35 ezer embert vett át Covid éveiben más ágazatokból, akiket főként segédmunkára lehetett alkalmazni.