Az incidens miatt, amely egy héten belül már a második sikeres, feltehetően ukrán támadás volt az Oroszország által 2014-ben bekebelezett félszigeten, orosz jelentések szerint több mint 3 ezer embert kellett evakuálni az objektum öt kilométeres körzetéből. A Majszkoje településen bekövetkezett detonációkat Moszkva szabotázs akciónak tulajdonította, anélkül, hogy megnevezte volna a feltételezett elkövetőket.
Fekete füstoszlopok emelkedtek a félsziget központi részén, a Szimferopoltól északra lévő Gvargyejszkoje (Hvardiis'ke) településnél lévő orosz légitámaszpontról is – számolt be róla a Kommerszant című orosz lap, helyi lakosok közlésére hivatkozva. A kijevi vezetés eddig egyik krími támadásért sem vállalt nyilvánosan felelősséget, így azért a csapásért sem, amelyben kilenc orosz harci repülőgép semmisült meg a múlt héten.
Ha valóban Ukrajnához hű erők állnak a támadások mögött, az a háború eszkalációja felé mutat
– jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség. A Kreml ugyanis a hadműveletek leállításának egyik feltételeként szabta, hogy Kijev Oroszország részeként ismerje el a Krímet, míg Ukrajna kilátásba helyezte, hogy a háború csak az orosz erőknek a fekete-tengeri félszigetről való kiűzésével érhet véget.
A harci cselekmények újabb dimenzióját jelenti, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat közleménye szerint az elmúlt hetekben „ukrán diverzáns csoportok” robbantották fel egy magasfeszültségű távvezeték hat tartóoszlopát a dél-oroszországi Kurszk megye Kurcsatovi járásában, megzavarva ezzel a Kurszki Atomerőmű működését. Az FSZB adatai szerint a robbantásokat augusztus 4-én, 9-én és 12-én követték el. Az orosz központi Nyomozó Bizottság terrorizmus vádjával indítotteljárást az ügyben.
A finn hatóságok arra készülnek, hogy szeptember 1-jétől tizedére csökkentik az orosz állampolgároknak kiadott turista vízumok számát, miközben az EU egyes országai az ilyen vízumok kiadásának teljes leállítását szorgalmazzák. A Pekka Haavisto vezette finn külügyminisztérium ugyanakkor azt is közölte, hogy a kormány javaslatot tesz egy újfajta, humanitárius vízum bevezetésére, többek közt az orosz civil aktivisták és újságírók utazásának megkönnyítése érdekében. Az Yle finn közszolgálati médium tudomása szerint a finn hatóságok jelenleg napi ezer vízumkérelmet fogadnak be orosz állampolgároktól.
