Oroszország;Népszava;támadás;cikk;

Nekiment a Népszavának egy cikk miatt az orosz külügyminisztérium

Mindezt azért, mert lejáratjuk az Ukrajnában zajló „különleges katonai műveletet”, vagyis a háborút. Csak az nem világos, mit lehet még lejáratni rajta. 

Ugyan nem ér fel azzal az érdemrenddel, amelyet Szijjártó Péter kapott Vlagyimir Putyintól, de az a ritka megtiszteltetés érte a Népszavát, hogy közleményben támadja egy cikke miatt az orosz külügyminisztérium.

Szergej Lavrov tárcája a portálunkon augusztus 10-én a Bizarr keresztényüldözés Oroszországban címmel megjelent írást bírálja. A cikk arról a hatósági vegzatúráról szól, amelyet a Jehova tanúi orosz képviselőinek kell elszenvedniük, az orosz külügyminisztérium pedig azt fájlalja, hogy hogy a „ruszofób, balliberális” Népszava „le akarja járatni” az Ukrajnában zajló „különleges katonai műveletet”, értsd: a február 24-én Vlagyimir Putyin parancsára elindított háborút. A cikkben valóban szerepel, hogy „Oroszországban az Ukrajna elleni különleges katonai művelet nyíltan terület- és lakosságszerző háborúvá változott, s ezzel együtt jár a Nyugat-ellenesség állami ideológiává emelése,a jehovisták ennek a tendenciának lettek a szenvedő alanyai”, az viszont nem egészen világos, hogy egy háborút hogyan lehet önmagán túli érvekkel – példának okáért a július 25-i ENSZ-adatok szerint több mint ötezer civil halálos áldozattal és eddig 6,3 millió menekülttel – lejáratni.

Ráadásul, bár az orosz külügyminisztérium vádja szerint a Népszava álhírt terjeszt, valójában a tárca közleményében virít egy hamis állítás, mégpedig az, hogy cikkünkben nem jelezzük, az orosz legfelsőbb bíróság szélsőséges szervezetnek nyilvánította a Jehova tanúit. Valójában ez két helyen is szerepel benne.

Szergej Lavrov tárcája egyébként nem csak a Népszavát vette célba, hanem a HVG-t is, amelyet azzal vádol, hogy elfogultan, kizárólag nyugati hírszerzési információk alapján számol be a háborúról.

Az, hogy a Népszava „lejáratja” a háborút és álhírt terjeszt róla, elég kemény vád, az orosz parlament alsóháza, a duma 2022. március 4-én fogadta el azt a törvényt, amely akár 15 év szabadságvesztéssel bünteti, ha valaki nem a Kreml szájíze szerint beszél vagy ír az orosz-ukrán konfliktusról.

Bünteti a törvény Oroszországban azt is, ha valaki egyszerűen csak nevén nevezi a háborút, és nem a „különleges katonai művelet” kifejezést használja helyette. Mentségünkre itt Magyarországon csak azt hozhatjuk fel, hogy a háború szót használja az Orbán-kormány is azokban a hirdetésekben, amelyekben az Európai Unió Oroszország ellen hozott szankcióit teszi felelőssé az inflációért. 

Ezek a hirdetések eddig nem szolgáltattak elégséges alapot ahhoz, hogy Oroszország visszavonja azt a Barátságért érdemrendet, amellyel Vlagyimir Putyin orosz elnök tüntette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert 2021-ben, és amelyet a magyar tárcavezető a háború ellenére deklaráltan nem akar visszaadni.

Két hónap leforgása alatt ez már a második alkalom, hogy Népszava valamelyik írása visszhangot kelt a legfelsőbb politikai körökben. Júniusban maga Orbán Viktor miniszterelnök ragadott billentyűzetet és írt levelet az interjú után, amelyet Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter adott a Népszavának.