- Kell egy alma?

Az Apple TV+ úttörőnek számít a streamingforradalom keretein belül, hiszen előbb kezdte el a szolgáltatását – 2019. november 1-én, mintegy száz országban, köztük hazánkban –, mint sok másik nagy konkurens. Igaz, azért ekkor már elérhető volt a Netflix, az HBO GO, az Amazon Video és a Hulu, de bőven beelőzte a Disney-t. Ennek nagyon praktikus okai vannak. A tulajdonos Apple sokkal inkább egy tech cég, mint mondjuk filmstúdió, viszont a kultúraterjesztés során elévülhetetlen érveik vannak. Ők a felelősek a walkman leváltásért és a digitális zenehallgatás robbanásszerű elterjedéséért, miután az iPod nevű találmányuk hosszú évekig meghatározta a muzsikafogyasztást – tegyük hozzá, sokkal inkább a világ boldogabbik felén. (Magyarországon ezt sokan inkább a winamp alkalmazás és az egyéb mp3 lejátszó szoftverekhez és a torrenthez kötik.)

Miután a kultúra előállításában sosem jeleskedtek – vagy másképp fogalmazva, nem ez volt a fő profiljuk, a terjesztésben viszont annál inkább, idő kérdése volt, hogy vajon mikor lépnek be a streamingpiacra, mely számos szempontból legalább annyira informatikai, mint szórakoztatóipari ágazat. Ám, hogy teljesen egyedi utat járnak, az sokakat meglepett. A Netlix és a HBO GO sokat fektet a saját gyártásra, az Amazon inkább csak egy pluszként, a sikeres kereskedelmi szolgáltatása mellé extrában adja a streaminget, a Disney egyértelműen a családosokat szolgálja ki (igaz, a Hulu beintegrálásával már ez sem kristálytiszta profil) – míg az Apple egyszerre egyik sem, vagy egy kicsit mindegyik egyben.

Persze, nem lehet állítani, hogy az Apple nem kezdett el a gyártásban gondolkodni. 2016 óta foglalkozik tévés tartalomgyártással. A Planet of the Apps című realityvel és az autóban éneklős-beszélgetős Carpool Karaoke-val vágtak bele, és mérték fel, van-e igény saját gyártásra az akkor 800 millióra tehető iTunes-felhasználó körében. Azaz, ha úgy tetszik, volt már egy előfizetői bázis – igaz, zenei. Ehhez jött még az informatikai infrastruktúra: azaz az összes Mac, iPhone, iPad és Apple TV (nem a szolgáltatás, hanem a tévéokosító eszköz). Ez 2019-ben csaknem másfélmilliárd kütyüt jelentett. Mindazonáltal ember legyen a talpán, aki tudja, ez konkrétan hány előfizetőt jelent, csak becsléseink vannak ennek kapcsán – mert az Apple-nem ebből él meg, így nem is nagyon veri nagydobra mennyien használják. A Statista kutatásai szerint ez a szám mintegy ötvenmillió lehet, ami folyamatosan változik, lévén, hogy minden egyes új eszközhöz jár egy év ingyen streamingszolgáltatás. Tehát afféle prémium szolgáltatásról beszélünk, amely minden szempontból érvényesül.

A tartalom a konkurenciához képest kevés, viszont minden produkció minőségi – itt elsősorban sorozatokra és a dokumentumfilmekre kell gondolni. Utóbbiakat szeretik elindítani a világ legfontosabb fesztiváljain – ez pedig, hogy mennyire nem üzlet nekik, bizonyítja, hogy jogdíj nélkül bocsátják azokat rendelkezésre. A Netflix például Cannes ellen háborút hirdetett, illetve hosszú évek óta ácsingózik egy Oscar-díjra, ám ez is elsőként az Apple TV+-nek jött össze: idén a magyar származású Sian Heder rendezte CODA lett a legjobb film a díjkiosztó gálán. De a sorozatok között említhetem a Ted Lasso című komikus szériát, mely eddigi két évada során besöpört hét darab Primetime Emmy-díjat. Amúgy utóbbi tényleg pazar, már amennyiben nyitottak vagyunk az amerikaiakat, az angolokat, illetve a focivilág karaktereit kifigurázó humorra.

Nem mellékesen a legjobb minőségű streamingadás nem hivatalos díját is az Apple TV+ viheti haza, ha okostévét akarunk tesztelni, akkor erre érdemes kapcsolni. De, hogy legyen némi üröm az örömben: az informatika terén kompatibilitási háború következménye, hogy az Apple nem gyártott klienseket sem a Windows, sem az Androiddal felszerelt eszközöknek. Tulajdonképpen nem tragédia, mert böngészőből megoldható az elérés, de azért mindenkivel tudatosítani akarták, hogy kik az első- és a másodrendű polgárok. Mivel Magyarországon pedig sokkal több az androidos telefon, mint az iPhone, így nem véletlen, hogy a szolgáltató műsorai leginkább a torrent oldalakon aratnak osztatlan sikert. Persze a szépséghiba itt is be van építve: a lokalizáció terén az Apple csak feliratban gondolkodik, szinkronban nem, így főleg a nyelvtudással rendelkező idősebb értelmiségiek, illetve a nyelveket beszélők körében ismertek az Apple-tartalmak.