Részletes oktatási adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2021/2022-es tanévről, amelyekből egyebek mellett kiderült, milyen kevesen dolgoznak 30 évesnél fiatalabb pedagógusok a magyarországi köznevelési intézményekben.
Az általános iskolákban dolgozó főállású pedagógusok körében például mindössze 6 százalék volt a 30 évesnél fiatalabbak aránya az előző tanévben, ez 4552 fő a 74,5 ezres összlétszámból. Az általános iskolai pedagógusok relatív többsége (48 százaléka) az 50 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozott, közülük a legtöbben (13,6 ezren) 55-59 évesek, ez 18,3 százalék. Azoknak a pedagógusoknak az aránya, akik a 60. életévüket is betöltötték pedig 11,8 százalék.
A tanulók számát tekintve 1,8 millióan vettek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben a 2021/2022-es tanévben, ami 12 százalékos csökkenés 2010 óta. Ezt a KSH a demográfiai folyamatok alakulásával magyarázza. Az óvodai férőhelyek száma 387 ezer volt, mintegy ezerrel több, mint az előző évben, ugyanakkor a kihasználtság egyre csökken: 2010-ben még 91 gyermek jutott száz óvodai férőhelyre, az idén zárult tanévben pedig 82. Nagyok a területi különbségek: a települések 69 százalékában volt csak a gyermekeknek közvetlen hozzáférése az óvodai neveléshez, ráadásul helyi szinten nem is volt mindenhol megoldható a gyermekek elhelyezése a férőhelyszám túllépése nélkül.
Az adatokból az is kiderült, hogy a 6 éves óvodások aránya a 2019-es 63,7 százalékról 50,6 százalékra csökkent a tavalyi tanévre. A KSH is elismerte, hogy ebben nagy szerepe volt a kormány sokat vitatott intézkedésének, a 6 évesek kötelező beiskolázásának is, ami alól csak egy szigorított eljárás során lehet felmentést kapni. Ennek fényében az sem meglepő, hogy az elsősök száma mintegy 102 ezerre emelkedett a 2019-es 91 ezerről. Szakértők arra figyelmeztettek,
az intézkedés miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhet be az iskolába, amit igazolni látszik az is, hogy az évismétlők aránya az első évfolyamon volt a legmagasabb (4,6 százalék), míg a többi évfolyamon 1-2 százalék vagy ennél is kevesebb.
Tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulók száma is, a 2021/2022-es tanévben 97,3 ezren voltak, míg egy évvel korábban 92,8 ezren. Az általános iskolásoknak összességében 8,1 százaléka volt SNI-s; míg az első évfolyamon 6,5 százalék volt az arányuk, a nyolcadik évfolyamra már megközelítette a 10 százalékot. A KSH szerint ez a diagnosztikai eszközök korszerűsödése miatt történt. A kiadvány kitér a korai iskolaelhagyók (a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek) arányának alakulására is, ami alig változott az utóbbi évben: 2020-ban 12,1 százalék volt, 2021-ben 12 százalék. Az Európai Unióban a magyarországi az ötödik legmagasabb arány. Európai szinten egyébként csökkent a korai iskolaelhagyók aránya 2010 és 2020 között, 13,8 százalékról 9,9 százalékra, Magyarországon ugyanakkor emelkedett a 2010-es 10,8 százalékról a mostani 12 százalékra.
A végzettség nélküli iskolaelhagyásban nagy szerepet játszik a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók arányának alakulása. Ők azok a diákok, akik közepes átlageredmények alatt teljesítenek, vagy egy év alatt 1,1 mértékű eredményromlást mutatnak. A 2021/2022-es tanév első félévben arányuk összességében 8 százalék volt, de nagyok a területi különbségek: míg a fővárosban 4 százalék alatti volt a mutató mértéke, addig Nógrád megyében elérte a 17 százalékot. A lemorzsolódás a roma fiatalok körében különösen magas, 2021-ben 60,8 százalék volt.
A felsőfokú végzettségű 25-34 évesek aránya 2021-ben 32,9 százalék volt, ami még mindig elmarad a Magyarország által 2020-ra kitűzött céltól, vagyis a 34 százaléktól. Az uniós átlag 41,2 százalék, amelytől a magyar érték 8,3 százalékkal marad el. Az új európai célkitűzés, hogy 2030-ra ez az arány elérje a 45 százalékot.
Egyre több az egyházi iskola
A KSH adataiból az is kiderült, hogy 2010 és 2021 között több mint két és félszeresére, 8 százalékról 21,1 százalékra nőtt az egyházi, felekezeti középiskolák aránya. Az egyházak által fenntartott gimnáziumi feladatellátási helyek aránya 13,9 százalékól 29,5 százalékra nőtt 2021-re, a szakképző intézményeké pedig 5,1 százalékról 15,7 százalékra. Az állami gimnáziumokba járó diákok száma tovább csökkent, arányuk 62 százalék volt, az egyházi gimnáziumokba járóké viszont 27 százalék fölé nőtt.
