Jól illeszkedik az Orbán-kormány filozófiájába az Állami Számvevőszék idén júliusban publikált „Pink education” jelenség Magyarországon című elemzése.
Az elemzés első részében megállapítják, hogy 2010-2021 között minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba, mint férfi, a 2022-es tanév őszi félévében már 54,5 százalék lesz a nők aránya. Ráadásul a férfi hallgatók sokkal nagyobb arányban morzsolódnak le, és a gimnáziumokba is több lány jár (55,4 százalék), márpedig a nappali tagozatra felvettek 70 százaléka ebből az iskolatípusból érkezik.
Az ÁSZ szerint a nemi arányok eltolódásában közrejátszhatott a pedagógus szakma elnőiesedése, a tanárok 82 százaléka ugyanis nő.
A megkérdezettek többsége szerint a lányos tulajdonságok – érzelmi, szociális érettség, szorgalom, szófogadás, monotóniatűrés, jó szóbeli és írásbeli kifejezőkészség – fontosabbak az iskolákban, mint a fiús, reál tantárgyakhoz szükséges matematikai, technikai és műszaki érzék, a logika, a térlátás vagy éppen a kockázatvállalás. A férfias tulajdonságok büntetése az iskolákban mentális problémákat okoz a fiúknak, akik így nem tudják sajátos képességeiket kibontakoztatni és hatással van a szorgalmukra is. A kutatásban résztvevők szerint a lányok szorgalmasabbak, de az elemzők rámutatnak „aki már megfigyelt kisfiút dekázás közben, az láthatja, hogy a férfiak rendkívül nagy koncentrációval tudnak feladatokat elvégezni”.
Ebből így nagy baj lesz, több száz szülői panasz érkezett arról, hogy egyre többen érzik a tanárhiánytAz ÁSZ szerint ezt erősíti a kötelező érettségi tárgyak felosztása is, hiszen három humán vizsgatárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv) mellé csak egy reál (matematika) társul. Ez a társadalmi mobilitás, a nemi egyenlőség szempontjából felveti annak veszélyét, hogy a fiúk hátrányt szenvedhetnek a középiskolai záró eredmények és a felsőfokú továbbtanulás terén. Indokoltnak tartanák a humán és reál érettségi tantárgyak kiegyenlítését. A fiúk emellett később érnek, amit a beiskolázási életkor meghatározásánál érdemes lenne figyelembe venni.
A nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága ezenfelül demográfiai problémákat is okozhat, megnehezíti a pártalálást, illetve a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken – olvasható az elemzésben. A számvevőszék kutatói szerint olyan oktatási stratégiára van szükség, amely a sikeres önálló felnőttkori életvezetésre készít fel. Így indokoltnak tartják a jelenség következményeinek mélyebb kutatását és az eredmények függvényében intézkedések meghatározását.
Mint írják, a nők érdekeltek abban, hogy a férfiak jól teljesítsenek és sikeresek legyenek. Amennyiben a fiús tulajdonságok kibontakoztatása hátrányt szenved, az gazdasági károkat okoz.
A férfiakra jellemző kreativitás, a versengés és teljesítményorientáltság nem csupán a magyar gazdaság optimális fejlődéséhez szükséges, ezek a tulajdonságok a mindennapi élet szempontjából is fontosak, hiszen „a felnövő fiatal otthonában azzal szembesül, hogy lefagyott a számítógép, csöpög a csap, vagy lapra szerelve érkezett a bútor és nincs aki megoldja”.
A 700 szülő és pedagógus részvételével, az országgyűlési választás ideje körül lebonyolított reprezentatív kérdőíves kutatás során arra kerestek választ, hogy a hazai oktatási rendszer egyenlő esélyeket biztosít-e a fiúknak és a lányoknak, illetve milyen szerepet játszik a folyamatban a pedagógus szakma elnőiesedése. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a válaszadók szerint a hazai közoktatás előnyben részesíti-e a nőies tulajdonságokat és emiatt sérülhet-e a nemek közötti esélyegyenlőség. A téma az ÁSZ kutatói szerint azért különösen fontos, mert a pink education (elnőiesedő oktatás) „nem csupán az ország versenyképességére lehet hatással, de az iskolarendszer társadalmi mobilitást előmozdító szerepét is negatív irányban befolyásolhatja”. (Az alábbiakban a több tucat oldalas kutatási anyagból - szükségszerűen - kiragadott részek olvashatóak.)
