- Hosszú évek alatt kialakítottunk egy élhető, működő várost, rengeteg olyan szolgáltatással, melyek hasonló nagyságú településeken nem feltétlenül jellemzőek, s melyeket rendszeresen használnak a helyiek. Most adjuk fel? Zárjunk be mindent? Egyszerűen nem tehetjük meg. Inkább számolunk, racionalizálunk, a falig hátrálunk, s megpróbálunk túlélni – mondja Ormai István, Nagyatád független polgármestere.
Az óriási rezsinövekedés, az áram- és a gáz árának egekbe emelkedése a hazai településekhez hasonlóan a tízezres somogyi kisvárosban is hatalmas problémát okoz, s nemcsak az önkormányzatnak. Az energiaárak megsokszorozódása egyik pillanatról a másikra ellehetetlenít sok helyi céget, kisvállalkozást, s a dominóelv alapján ezek bedőlése sokakat magával ránt, megváltoztatva a település mindennapjait. A rezsiemelkedés intézménybezárásokkal és -összevonásokkal, egyes szolgáltatások leépülésével jár, sok tucatnyian veszítik el állasukat.
- Tőlünk tizenegyen kerülnek utcára – mondja szomorúan Maróti Andrea, a Park Hotel és Étterem vezetője. – Rengeteget számoltunk, szakértő segítségét is igénybe vettük, de egyszerűen nem találtunk olyan megoldást, hogy nyitva tudjunk maradni, így október 31-től bezárunk. Végleg. Tíz év munkáját tette semmivé a brutális rezsinövekedés. Már a Covid-járvány is komoly nehézséget okozott, de utána úgy tűnt, ha nehezen is, valahogy talpon tudunk maradni, ám az energiaárak ekkora növekedését képtelenség kigazdálkodni.
A 18 szobás hotel és étterem havi gázszámlája a fűtési szezonban eddig 500-600 ezer forintra rúgott, jelen helyzetben viszont 3,5-4 millióra emelkedne.
- Hogy ezt kitermeljük, 30-35 ezer forintra kellene emelni a szobák árait az eddig 11,5 ezerről, ami Nagyatádon irreális – folytatja Maróti Andrea. – Az ingatlan az önkormányzaté, mi csak üzemeltetjük, de éppen a héten jeleztük a városvezetésnek, kérjük a szerződés felbontását. Nagyon megértőek voltak, nem kérnek semmiféle bánatpénzt, hiszen látták, nem arról van szó, hogy valamilyen hátsó szándékkal ki akarunk hátrálni az egyezségből, hanem tényleg képtelenek vagyunk tovább működtetni a helyet. Pedig a Covid alatt sem küldtük el az embereket, sőt, a lezárások második szakaszában még nyitva is voltunk, ugyanis amikor járványkórházzá nyilvánították az atádit, nálunk szállásolták el az ott dolgozó orvosokat és rezidenseket. Az éttermet is be kell zárnunk, pedig talán a helyi menüztetésből mienk volt a legnagyobb részesedés, de a konyha sem termeli ki az elszállt energiaköltségeket. Az vendéglő bezárását amúgy nemcsak a vendégek érzik majd meg, hanem a beszállítóink is, hiszen biztos és állandó megrendelést veszít a pékség, a húsos, a zöldséges és a több partnerünk.
Utóbbiak számára további rossz hír, hogy több vendéglátóhely is hasonló sorsra juthat: a folyamatosan dráguló alapanyag- és beszállítói árak, és persze az elszálló rezsi miatt az idén már többször kellett árat emelni, s egy idő után ezt a vendégek már nem akarják-tudják kifizetni. Akad olyan atádi vendéglátós, akinél már eddig is 50 százalékkal drágult az étlap, de további emelésre kényszerül, pedig még az elszálló rezsit nem is kalkulálta az árakba – azt mondja, már így is csökkent a forgalom, s elképzelhető, hogy télre lehúzza a rolót. Hasonlóképpen nyilatkozott egy másik vendéglátós is, egy harmadik viszont éppen úgy kalkulál, a kelleténél kevesebbet emel most, s ha a konkurencia lehúzza a rolót, akkor majd magasabb árakon tud dolgozni, hiszen nem lesz alternatívája.
November elsejétől a 60 szobás Hotel Solar is bezár egy időre a kisvárosban – sőt, információink szerint a négy atádi szállóból csak egy marad nyitva –, ami komoly gondot okoz Nagyatád fürdőturizmusának, hiszen a Solar vendégei szinte kivétel nélkül a gyógyfürdő miatt érkeznek a városba. A dominóelv alapján pedig masszőrök, kozmetikusok, fodrászok, műkörmösök, no és persze a kávézók-éttermek is megérzik majd a vendéghiányt.
- Az áramra ugyan még él a régi szerződésünk, a gáz viszont az eddigi, havi 1,8-2 millió forintról 5,5-6 millióra nő
– állítja Nagyné Huszár Andrea szállodaigazgató –, ami a fűtési szezonra vetítve 18-20 millió forintos többletköltség még úgy is, hogy az aktuálisan nem használt szobákat nem fűtjük. Ezt egyszerűen nem lehet kigazdálkodni. Főleg úgy, hogy a rezsidrágulást a vendégeink is megérzik otthon, kevesebb pénzük marad, így már most láthatóan csökkent a foglalás kedv. Ez persze nem csak a mi problémánk, a hozzánk hasonló szállodák országszerte hasonló gondokkal küzdenek. A nagy luxusszállók vendégkörét nem befolyásolja a drasztikus drágulás, de az olyanok, mint mi, akik bizonyos szolgáltatáshoz kötötten, ráadásul nem kiemelt üdülőrégióban működnek, nagyon nehéz helyzetbe kerülnek.
Az igazgató reméli, jövő tavasszal, a húsvéti ünnepekre újra ki tudnak nyitni, addig azonban a személyzettől s meg kell válniuk, csak a kávézó és az iroda üzemel tovább, hogy a jövő évi foglalásokat fel tudjuk venni.
- A pandémia alatt hitelt vettünk fel, hogy ne kelljen elküldeni senkit, most viszont már ezt sem tudjuk vállalni – jegyzi meg. – Szerencsére jó a kapcsolatunk egy osztrák hotellel, a síszezonra oda ki tud menni, aki akar, reméljük, tavasszal aztán visszajönnek, hogy ki tudjunk nyitni.
A Solar bezárását az önkormányzat büdzséje is megérzi: a gyógyfürdő évi 100 milliós bevételének 30 százalékát a hotel vendégei adják, vagyis a tervezett öthónapos leállás cirka 15 milliós veszteséget jelent a városnak. Emellett 2-3 milliós idegenforgalmiadó-kiesés is várható emiatt, vagyis a város 2,5 milliárdos büdzséjének közel egy százaléka tűnik el csak a hotelbezárás miatt. Ami elsőre nem tűnik nagy tételnek, ám a polgármesterrel beszélve hamar kiderül, minden kieső forint óriási problémát okoz.
- Bízunk benne, hogy a Solar túljut a nehézségeken, ahogyan azt is reméljük, gyorsan találunk új üzemeltetőt a Park Hotelbe – sóhajt Ormai István. – Minden bevételre óriási szükségünk van, az intézményeink rezsije ugyanis drasztikusan megemelkedett. A gáz éves szinten eddig 99 millióba került, a jelenlegi árakon viszont 365 millió lesz. Vagyis a gázáremelkedés a költségvetésünk tíz százaléka. Ezt természetesen nem lehet kigazdálkodni, így az önkormányzat komoly racionalizálásra kényszerült.
- Szerencsére évekkel ezelőtt kitaláltuk, hogy hasznosítani kellene a termálfürdő elfolyó vizét, s uniós forrásból kiépítettünk egy geotermikus fűtőrendszert, mely éppen az idén készült el, s így ezzel tudjuk fűteni a jövőben a városházát és a kulturális központot, amivel 92 millió forintnyi gázt spórolunk meg évente – magyarázza a polgármester.
Persze még így is bő 170 milliós többletköltség marad a korábbiakhoz képest, s mivel nincs szabad forrás a büdzsében, kénytelenek megszorításokat bevezetni.
- Bizonyos intézményeket bezárunk, s csak temperáló fűtést tartunk fenn, hogy ne menjenek tönkre a berendezések, ne vizesedjenek a falak – sorolja Ormai István.
– Így a fűtési szezonra bezárjuk a múzeumot, a művészeti galériát, a klubházat, az edzőtermet és az ifjúsági klubot. A könyvtár pedig csak heti egy nap lesz nyitva.
Vagyis éppen azok a pluszszolgáltatások kell kényszerűségből szüneteltetni fél évre, melyek élhetőbbé tesznek egy települést. De megsínyli a brutális rezsinövekedést az ellátórendszer is, ugyanis a hat óvodai egységből kettőre lakat kerül a fűtési szezonra, ami három csoportnyi gyereknek – és persze családjaiknak – jelent változást. A nyitva maradó önkormányzati intézményekben drasztikus takarékossági intézkedéseket vezetnek be, napi szinten ellenőrzik a hőmérsékletet, jelen állás szerint sehol sem lehet 20 foknál jobban felfűteni a helyiségeket. Ennél is hidegebb lesz a sportcsarnokban: nyitva marad ugyan, hiszen a város csapatsportágainak és utánpótlásuknak kell az edzés- és a meccshely, ám csak temperáló fűtés mellett lehet majd használni, azaz minden bizonnyal 15 fok alatt marad a hőmérséklet.
- Mindezekkel nagyjából 130 millió forintot tudunk megspórolni, vagyis 40 milliós pluszköltségünk még mindig marad a gázon – jegyzi meg a polgármester. – És akkor még ott az áram. Szerencsére a legtöbb szerződésünk 2023 év végéig él, az uszodánál viszont már az emelt díjat kell fizetnünk, ami azt jelenti, hogy 22 millióról 32-re nő a számla. És úgy tízmilliós a drágulás, hogy harmadával csökkentjük a nyitvatartási időt. Vagyis önkormányzati intézményi szinten 50 millió csak az energiaár-drágulás, ami a büdzsénk 2 százaléka, szabad forrásunk viszont egyáltalán nincs. Éppen ezért Ormai István szerint remélhetőleg várható valamiféle kormányzati támogatás, hiszen minden település hasonló problémákkal küzd.
- Legalább a kötelező feladatok ellátására kellene, hogy adjanak valamit, hiszen már most sem elegendő az eredeti összeg – mondja. – Ott van például a közétkeztetés: mi álljuk a teljes költséget, noha az iskolákba a környező településekről is sokan járnak, ráadásul szociális alapon rengetegen ingyen kapják az ellátást. Az állami normát eddig is ki kellett pótolnunk, az árak viszont az idén nagyon elszálltak, azaz még nagyobb összeget kell beletennünk. És nem mondhatunk nemet, hiszen ez kötelező feladat. Azaz az önkormányzati költségek folyamatosan emelkednek, minden rohamosan drágul, a kasszánk pedig véges. A lehető legszorosabbra húztuk a nadrágszíjat, hogy megmentsük, amit eddig felépítettünk.
