Vad spekulációt indított be a közösségi oldalakon az a kérelem, amely alapján a bíróság engedélyezte a házkutatást Donald Trump volt amerikai elnök floridai birtokán, Mar-a-Lagón. A 38 oldalas dokumentum nagyjából felét kitakarták a nyomozás érdekeire, a tanúk védelmére és az abban szereplő információk bizalmas mivoltára hivatkozva - többnyire még a kisatírozás indoklását is olvashatatlanná tették. A pénteken nyilvánosságra került beadványból annyi mindenesetre így is kiderült, hogy a gyanú szerint Trump olyan szigorúan titkos dokumentumokat is magánál tartott illegálisan, amelyek például alkalmasak lehetnek a hírszerzési források beazonosítására. Ez a tény sokak fantáziáját megmozgatta.
A Twitteren többen megosztották a New York Times egy tavaly októberi cikkét, miszerint a CIA figyelmeztetést adott ki telephelyeinek, hogy az azt megelőző időszakban “túl sok” külföldön beszervezett informátort veszítettek. Az érintettek összefüggést véltek felfedezni a Trumpnál maradt titkosított dokumentumok és a fedett források lebukása között, pedig semmi sem támasztja alá, hogy a két dolog között bármiféle kapcsolat lenne. Az alaptalan találgatások azt viszont remekül illusztrálják, hogy az Egyesült Államok számára milyen súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat rejthet magában az, hogy a bizalmas információkkal nem mindig felelősen bánó egykori elnök titkosított iratokat raktározott Mar-a-Lagón.
Szintén aggodalomra ad okot, hogy kétségek merültek fel a Trump privát klubjának is otthont adó birtok biztonságával kapcsolatban.
A szervezett bűnözés és a korrupció feltárására szakosodott OORCP, illetve a Pittsburg Post-Gazette újságírói kiderítették, hogy Mar-a-Lagóra hónapok át bejárása volt egy hamis személyazonossággal rendelkező szélhámosnak is.
A cikk szerint az ukrán származású nő az egykori amerikai elnök közelébe tudott férkőzni azzal, hogy a Rothschild bankárdinasztia leszármazottjának adta ki magát. “Kérdés, hogy ez csalás vagy titkosszolgálati fenyegetés volt? Már önmagában az is probléma, hogy fel kell tennünk ezt a kérdést” - mutatott rá Charles Marino biztonsági tanácsadó, aki két korábbi amerikai elnök testőrségében is szolgált. Hasonló incidensek Trump hivatali ideje alatt is előfordultak: két kínai nőt is letartóztattak különböző időpontokban birtokháborításért Mar-a-Lagón, egyiküknél négy mobiltelefon, két útlevél és egy káros szoftvert tartalmazó pendrive volt.
Már elindult egy hivatalos vizsgálat annak kiderítésére, hogy a Trumpnál lefoglalt dokumentumok helytelen tárolása mekkora fenyegetést, illetve károkat okozott az amerikai nemzetbiztonságnak - erről a hírszerző ügynökségek munkáját összehangoló Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője, Avril Haines levélben tájékoztatta a képviselőház illetékes bizottságának elnökeit.
Trump továbbra is azt állítja, hogy semmilyen vétséget nem követett el, a hatóságok politikailag motivált eljárást, “boszorkányüldözést” folytatnak ellene. A volt elnök ügyvédei emiatt egy független felügyelő kirendelését kezdeményezték, aki áttekinti a házkutatás során lefoglalt anyagokat. Az ügyben eljáró bíró jelezte, hogy hajlandó eleget tenni a kérésnek, és csütörtökre meghallgatást rendelt el a kérdésben.
Az eddig nyilvánosságra került dokumentumok alapján ugyanakkor egyértelmű, hogy a volt elnök csak magának köszönheti, hogy az FBI razziát tartott Mar-a-Lagón, az ott felhalmozott bizalmas iratok miatt. Trump tavaly májusa óta többször is figyelmeztetést kapott a Nemzeti Archívumtól, hogy szolgáltassa be az esetleg birtokában maradt hivatali iratokat. Miután ezt az év elején részlegesen teljesítette, a hivatal jelezte, hogy további dokumentumok lehetnek nála, emiatt idén májusban egy vádesküdtszéki felszólítást is kapott, de annak sem tett eleget. Amennyiben Trump együttműködött volna a hatóságokkal, akkor megelőzhette volna azt, hogy az FBI augusztus elején, példátlan házkutatást tartson birtokán.
