Borzasztóan nehéz időszak következik. Úgy tűnik, ez az önkormányzati ciklus a válságkezeléséről szól. Először jött a Covid-járvány, most a háború és az energiaválság és nyakunkon a klímaválság. Anélkül, hogy dramatizálnánk, beszélnünk kell arról, hogy mi vár ránk és arról, hogyan nézünk szembe a kihívásokkal. Nagyon fontos, hogy a jelenleginél partneribb viszonyra törekedjünk a politikai furkósbot forgatása helyett – nyitotta meg a nyári szünet után Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülését.
„A valóság ránk rúgta az ajtót, így itt az ideje, hogy a tényekről beszéljünk és ne vádaskodjunk” - tette hozzá az ellenzéki politikus, akit nagyon zavar, hogy a közmédia azt harsogja, hogy emelkednek a bérletárak Budapesten, miközben 2014 óta változatlan árúak, csupán a turisták által használt járatok és jegytípusok díja nőtt. Minden politikai vitát félretéve nyitottak vagyunk – jelentette ki a főpolgármester, aki a napokban tárgyal Navracsis Tibor miniszterrel és várja a múzsa csókját Lázár János homlokára (a beruházási miniszter azt mondta, hogy ihletet vár az egyeztetéshez) is. Bízik benne, hogy Brüsszelben megszületnek az energiapiac megregulázását célzó intézkedések és drukkol a helyreállítási alapról és a hétéves pénzügyi ciklusról szóló megállapodásnak, mivel Budapestnek is nagy szüksége van ezekre az uniós forrásokra. A jövő nem csupán a fővárosi önkormányzatnak, hanem valamennyi településnek nagy a bizonytalanságot hordoz – zárta Karácsony.
„Egész Európa a saját uniós szankciói miatt szenved. Ön ünnepelte ezeket, így most ne tetszelegjen az áldozat szerepében és ne akarjon külügyminiszteri, miniszterelnöki döntéseket hozni
– vágott vissza Wintermantel Zsolt, Fidesz-frakció vezetője.
„A biodóm beruházást be kell fejezni, nem szabad hagyni, hogy torzó maradjon” – idézte Lázár János építési miniszter szavait Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester napirend előtti felszólalásában. Így azt javasolta, hogy tárgyaljanak erről mielőbb a kormánnyal, hiszen ilyen energiaárak mellett jövőre már a létesítmény temperálását se tudja Budapest finanszírozni.
Havasi Gábor momentumos fővárosi képviselő a szakrendelők nyár elején felvetett államosítása ellen emelt szót napirend előtt, mondván az önkormányzatok jó gazdái ezeknek az egészségügyi létesítményeknek, nincs szükség kormányzati beavatkozásra.
Ezt követte a napirend tárgyalása. Első fontosabb ügyként ismét módosították a fővárosi költségvetést. Továbbra is bizonytalan, hogy a főváros kihúzza-e az év végéig anélkül, hogy technikai csődbe kerülne. De az is elképzelhető, hogy az iparűzési adóbevételekből annyival több folyik be, hogy kiegyensúlyozható belőle az elszálló energiaárak ütötte költségvetési lyuk és az önkormányzat a folyószámlahiteleket is kiegyenlíti az év utolsó napjára.
Az iparűzési adóból 14 százalékkal több bevételre számítanak a tervezettnél, ami 20 milliárdos többletet jelentene. Ha ez így is lesz, még akkor is kevés a drasztikusan emelkedő kiadások fedezetére. Csupán a hitelek kamatai 7,4 milliárdot visznek el, az eredetileg tervezett 4 milliárd helyett. A közvilágítás 5 milliárddal kerül többe, miközben szeptembertől – ha a költségvetés módosításáról szóló javaslatot a Fővárosi Közgyűlés elfogadja – napi két órával csökkentik a díszkivilágítás idejét. A közvilágítást azonban változatlanul hagyják közlekedésbiztonsági és bűnmegelőzési okból.
Az intézmények rezsiköltsége 1 milliárddal emelkedik, a közösségi közlekedés működtetésére 24 milliárddal több kell az üzemanyag és a villamos energia árak emelkedése miatt.
Utóbbira a főváros 14 milliárd forintos állami támogatást kért, de egyelőre választ sem kaptak az Orbán-kabinettől. Ha ez így marad, komoly likviditási gondok léphetnek fel a közlekedési cégnél az utolsó negyedévben. Ráadásul újfent kérdéses a 12 milliárdos állami közösségi közlekedési normatíva kifizetése, amelyre már tavaly is csak fenyegetésekkel sikerült rászorítani a kormányt.
Továbbra is bizonytalan, hogy a főváros megkapja-e a kormányengedélyt a 32 milliárdos beruházási hitel felvételéhez, ha nem, akkor az az összeg is hiányozni fog a kasszából, amelyet a megkezdett beruházásokra költöttek az idén, megelőlegezve a kölcsönt. A költségvetési módosítóban ezenfelül szerepel a Budapest Filmnek nyújtott 200 milliós támogatás, valamint a kőszínházakon kívüli játszóhelyek megsegítését szolgáló színházi mentőöv-program 150 milliós kerete is.
A Karácsony Gergely főpolgármester által a napokban bejelentett rezsitámogatási programba 130-160 ezer háztartás kapcsolódhat be, ehhez mindössze az egy oldalas adatlapot kell kitölteni a kérvényezőnek. Az évi 24-48 ezer forintos támogatást a távhő, a gáz és a villanyszámlából írják le. A program az igénylők számától függően várhatóan 1,2 milliárdba kerül.
Rezsitámogatást vezet be főváros, október elsejétől lehet majd igényelniA közgyűlés döntött több következő évekre vonatkozó előzetes kötelezettségvállalásokról is.
Így például az új patkánymentesítési szerződésről,
a főpolgármesteri hivatal tovább nem halogatható informatikai fejlesztéséről,
a dísz- és közvilágításhoz szükséges árambeszerzésről.
A fideszes képviselők sokallták az informatikai fejlesztéseket és értetlenkedtek az ingatlanok eladásából okán keletkező másfél milliárdos áfatöbbleten, azt vélelmezve, hogy több ingatlant adott el a tervezetnél, illetve furcsállták a Zuglónak parkolási elszámolás okán fizetendő 200 milliós tételt. Utóbbi miatt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes igen szomorú, de ez szerződési kötelezettségből fakad. Az informatikai fejlesztésekről kijelentette, hogy azok tovább nem halogathatóak, mivel ezek nélkül nem biztosítható a főpolgármesteri hivatal zavartalan működése. Az ingatlaneladási terv sajnos nem teljesült, a költségvetésben szereplő módosítás technikai jellegű.
Bagdy Gábor fideszes képviselő meg volt döbbenve a módosításokon, mivel az önkormányzatiság elvének megcsúfolását látta benne. Az egyszemélyes vezetés kiépítéseként értékelte az új Energia- és Gazdasági Válság Elleni Alap létrehozásáról és főként annak felhasználásáról szóló javaslatot, miszerint az alapba befolyó pénzről a főpolgármester egy személyben fog dönteni. Ebbe az alapba csak az idén 23 milliárd fog befolyni. Tarlós István legfeljebb 100 millió forintig hozhatott egyszemélyes döntéseket – hívta fel a figyelmet.
Karácsony Gergely szerint ez tévedés, szó sincs arról, hogy egymaga döntene ekkora összeg felhasználásáról. Kiss Ambrus azzal magyarázta a dolgot, hogy az alap létrehozására a többletbevételek rugalmas fogadására és az extra kiadások kezelésére van szükség. Ráadásul nem költhető akármire, hanem többek között a kamatfelárra, közvilágításra, a cégek energiabeszerzésének segítésére, illetve a rászoruló társadalmi rétegek támogatására. Bagdy Gábor nem fogadta el a választ, mivel nem tartja szerencsésnek, hogy a főpolgármesterre ekkora terhet rakjon a Fővárosi Közgyűlés.
Az előterjesztésben mindenesetre valóban az szerepel, hogy az új Energia- és Gazdasági Válság Elleni Alap a közvilágítással, intézményi rezsikiadások emelkedésével, kamatkiadásokkal, közösségi közlekedéssel, továbbá a hátrányos helyzetű budapesti lakosok rezsitámogatásával kapcsolatos többletkiadások fedezetének biztosítására használható fel és felhasználása főpolgármesteri engedélyhez kötött.
