Karácsony Gergely;Fővárosi Közgyűlés;energiaválság;

2022-08-31 12:37:00

„A valóság ránk rúgta az ajtót, így itt az ideje, hogy a tényekről beszéljünk és ne vádaskodjunk”

Energia- és Gazdasági Válság Elleni Alapot hozott létre a főváros, az abba várhatóan idén befolyó 23 milliárdról Karácsony Gergely főpolgármester dönthet majd.

Borzasztóan nehéz időszak következik. Úgy tűnik, ez az önkormányzati ciklus a válságkezeléséről szól. Először jött a Covid-járvány, most a háború és az energiaválság és nyakunkon a klímaválság. Anélkül, hogy dramatizálnánk, beszélnünk kell arról, hogy mi vár ránk és arról, hogyan nézünk szembe a kihívásokkal. Nagyon fontos, hogy a jelenleginél partneribb viszonyra törekedjünk a politikai furkósbot forgatása helyett – nyitotta meg a nyári szünet után Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülését.

„A valóság ránk rúgta az ajtót, így itt az ideje, hogy a tényekről beszéljünk és ne vádaskodjunk” - tette hozzá az ellenzéki politikus, akit nagyon zavar, hogy a közmédia azt harsogja, hogy emelkednek a bérletárak Budapesten, miközben 2014 óta változatlan árúak, csupán a turisták által használt járatok és jegytípusok díja nőtt. Minden politikai vitát félretéve nyitottak vagyunk – jelentette ki a főpolgármester, aki a napokban tárgyal Navracsis Tibor miniszterrel és várja a múzsa csókját Lázár János homlokára (a beruházási miniszter azt mondta, hogy ihletet vár az egyeztetéshez) is. Bízik benne, hogy Brüsszelben megszületnek az energiapiac megregulázását célzó intézkedések és drukkol a helyreállítási alapról és a hétéves pénzügyi ciklusról szóló megállapodásnak, mivel Budapestnek is nagy szüksége van ezekre az uniós forrásokra. A jövő nem csupán a fővárosi önkormányzatnak, hanem valamennyi településnek nagy a bizonytalanságot hordoz – zárta Karácsony.

– vágott vissza Wintermantel Zsolt, Fidesz-frakció vezetője.

„A biodóm beruházást be kell fejezni, nem szabad hagyni, hogy torzó maradjon” – idézte Lázár János építési miniszter szavait Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester napirend előtti felszólalásában. Így azt javasolta, hogy tárgyaljanak erről mielőbb a kormánnyal, hiszen ilyen energiaárak mellett jövőre már a létesítmény temperálását se tudja Budapest finanszírozni.

Havasi Gábor momentumos fővárosi képviselő a szakrendelők nyár elején felvetett államosítása ellen emelt szót napirend előtt, mondván az önkormányzatok jó gazdái ezeknek az egészségügyi létesítményeknek, nincs szükség kormányzati beavatkozásra.

Ezt követte a napirend tárgyalása. Első fontosabb ügyként ismét módosították a fővárosi költségvetést. Továbbra is bizonytalan, hogy a főváros kihúzza-e az év végéig anélkül, hogy technikai csődbe kerülne. De az is elképzelhető, hogy az iparűzési adóbevételekből annyival több folyik be, hogy kiegyensúlyozható belőle az elszálló energiaárak ütötte költségvetési lyuk és az önkormányzat a folyószámlahiteleket is kiegyenlíti az év utolsó napjára.

Az iparűzési adóból 14 százalékkal több bevételre számítanak a tervezettnél, ami 20 milliárdos többletet jelentene. Ha ez így is lesz, még akkor is kevés a drasztikusan emelkedő kiadások fedezetére. Csupán a hitelek kamatai 7,4 milliárdot visznek el, az eredetileg tervezett 4 milliárd helyett. A közvilágítás 5 milliárddal kerül többe, miközben szeptembertől – ha a költségvetés módosításáról szóló javaslatot a Fővárosi Közgyűlés elfogadja – napi két órával csökkentik a díszkivilágítás idejét. A közvilágítást azonban változatlanul hagyják közlekedésbiztonsági és bűnmegelőzési okból.

Utóbbira a főváros 14 milliárd forintos állami támogatást kért, de egyelőre választ sem kaptak az Orbán-kabinettől. Ha ez így marad, komoly likviditási gondok léphetnek fel a közlekedési cégnél az utolsó negyedévben. Ráadásul újfent kérdéses a 12 milliárdos állami közösségi közlekedési normatíva kifizetése, amelyre már tavaly is csak fenyegetésekkel sikerült rászorítani a kormányt.

Továbbra is bizonytalan, hogy a főváros megkapja-e a kormányengedélyt a 32 milliárdos beruházási hitel felvételéhez, ha nem, akkor az az összeg is hiányozni fog a kasszából, amelyet a megkezdett beruházásokra költöttek az idén, megelőlegezve a kölcsönt. A költségvetési módosítóban ezenfelül szerepel a Budapest Filmnek nyújtott 200 milliós támogatás, valamint a kőszínházakon kívüli játszóhelyek megsegítését szolgáló színházi mentőöv-program 150 milliós kerete is.

A Karácsony Gergely főpolgármester által a napokban bejelentett rezsitámogatási programba 130-160 ezer háztartás kapcsolódhat be, ehhez mindössze az egy oldalas adatlapot kell kitölteni a kérvényezőnek. Az évi 24-48 ezer forintos támogatást a távhő, a gáz és a villanyszámlából írják le. A program az igénylők számától függően várhatóan 1,2 milliárdba kerül.

A közgyűlés döntött több következő évekre vonatkozó előzetes kötelezettségvállalásokról is.

A fideszes képviselők sokallták az informatikai fejlesztéseket és értetlenkedtek az ingatlanok eladásából okán keletkező másfél milliárdos áfatöbbleten, azt vélelmezve, hogy több ingatlant adott el a tervezetnél, illetve furcsállták a Zuglónak parkolási elszámolás okán fizetendő 200 milliós tételt. Utóbbi miatt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes igen szomorú, de ez szerződési kötelezettségből fakad. Az informatikai fejlesztésekről kijelentette, hogy azok tovább nem halogathatóak, mivel ezek nélkül nem biztosítható a főpolgármesteri hivatal zavartalan működése. Az ingatlaneladási terv sajnos nem teljesült, a költségvetésben szereplő módosítás technikai jellegű.

Bagdy Gábor fideszes képviselő meg volt döbbenve a módosításokon, mivel az önkormányzatiság elvének megcsúfolását látta benne. Az egyszemélyes vezetés kiépítéseként értékelte az új Energia- és Gazdasági Válság Elleni Alap létrehozásáról és főként annak felhasználásáról szóló javaslatot, miszerint az alapba befolyó pénzről a főpolgármester egy személyben fog dönteni. Ebbe az alapba csak az idén 23 milliárd fog befolyni. Tarlós István legfeljebb 100 millió forintig hozhatott egyszemélyes döntéseket – hívta fel a figyelmet.

Karácsony Gergely szerint ez tévedés, szó sincs arról, hogy egymaga döntene ekkora összeg felhasználásáról. Kiss Ambrus azzal magyarázta a dolgot, hogy az alap létrehozására a többletbevételek rugalmas fogadására és az extra kiadások kezelésére van szükség. Ráadásul nem költhető akármire, hanem többek között a kamatfelárra, közvilágításra, a cégek energiabeszerzésének segítésére, illetve a rászoruló társadalmi rétegek támogatására. Bagdy Gábor nem fogadta el a választ, mivel nem tartja szerencsésnek, hogy a főpolgármesterre ekkora terhet rakjon a Fővárosi Közgyűlés.

Az előterjesztésben mindenesetre valóban az szerepel, hogy az új Energia- és Gazdasági Válság Elleni Alap a közvilágítással, intézményi rezsikiadások emelkedésével, kamatkiadásokkal, közösségi közlekedéssel, továbbá a hátrányos helyzetű budapesti lakosok rezsitámogatásával kapcsolatos többletkiadások fedezetének biztosítására használható fel és felhasználása főpolgármesteri engedélyhez kötött.