Az egyik már-már állandónak mondható, de évről évre súlyosbodó probléma a pedagógushiány, amin a mostani tanévre sem sikerült érdemben javítani. Bár pontos adatok még nincsenek, hány főállású pedagógus kezd dolgozni szeptemberben az oktatási-nevelési intézményekben, az biztos, hogy a közszféra állásportálján még augusztus 31-én is több száz tanár, tanító, óvodapedagógus, fejlesztő- és gyógypedagógus álláshely volt meghirdetve, ami rendszerint a jéghegy csúcsát jelenti: ezek azok az üres álláshelyek, amelyeket már sehogy sem tudnak pótolni az intézmények.
Ami biztos: a tanárok száma az előző tanévben 147,8 ezer volt a KSH adatai szerint, ami az elmúlt húsz év második legalacsonyabb pedagóguslétszáma.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) becslései szerint összesen mintegy 16 ezer tanár hiányzik a rendszerből, és a nyár folyamán is sokan mondtak fel, elsősorban megélhetési okokból.
A PSZ alelnöke, Totyik Tamás lapunknak elmondta: több intézményről tudnak, ahol még a tanévkezdés előtti utolsó napokban sem fejezték be a tantárgyfelosztást, de van olyan iskola is, ahol egyelőre csak szeptember 1-jére és 2-ára adtak ki órarendet, mert még nem tudják, a továbbiakban hogyan oldják meg a helyettesítéseket, csoportösszevonásokat, vagy tanévkezdés után tudnak-e felvenni valakit az üres álláshelyekre. Egyes intézményekben nyugdíjas pedagógusokkal enyhítenék a hiányt, miután a kormány erre a tanévre módosított a visszafoglalkoztatás szabályain (az idős tanároknak nem kell lemondaniuk a nyugdíjukról, ha teljes munkaidőben visszamennek tanítani), de az érdekvédő szerint ez sem túl vonzó lehetőség, a PSZ-hez érkezett visszajelzések szerint a legtöbben legfeljebb óraadóként vállalják a munkát heti 14 órában.
További bizonytalanságokat szül a kormány által kihirdetett energia-veszélyhelyzet is. A köznevelésért is felelős Belügyminisztérium még a nyáron felmérte, mely iskolákban lehet átállni gázról fatüzelésre, szerintük számos intézmény van, ahol ezt gond nélkül meg lehet tenni. Augusztus közepén Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár leveléből az is kiderült, ha a tantermekben, csoportszobákban a hőmérséklet eléri a 20 Celsius-fokot, „további fűtést nem szükséges biztosítani.” A kormány azt is megígérte, hogy kompenzálni fogja a tankerületek megnövekedett rezsiköltségeit, ám egyes intézmények mégis spórolásra készülnek. A hajdúböszörményi Bethlen Gábor Általános Iskola egyik nyolc tantermes tagintézményét például bezárják „a költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében”, erről hétfőn tájékoztatták a szülőket.
Mint a Népszava megírta, a barcsi Dráva Völgye Technikum és Gimnázium középrigóci, erdei kollégiuma (ahol az erdésznek tanulók laktak és vettek részt gyakorlati képzésen) sem nyit ki a megnövekedett gáz- és áramárak miatt. Bár nem állami, hanem egyházi fenntartású, de a győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskolában arra készülnek, hogy szeptember 10-étől október 22-éig szombaton is lesz tanítás, így hosszabb lehet a téli szünet, ami „komoly tétellel csökkenti” a kiadásaikat. A PSZ alelnöke szerint várható, hogy további intézmények is hasonló lépésekre kényszerülnek majd.
Drasztikusan megnőtt a gáz és az áram ára, bezárnak egy kollégiumot SomogybanMegszűnik a tanítás két somogyi iskolában, utazhatnak a gyerekek, ha tudnakTovábbra is kérdés, szükség lesz-e újból digitális oktatás elrendelésére az iskolákban. Bár Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint ezt a járványhelyzet nem indokolja, és azt is kizárta, hogy a fűtés költségei miatt rendeljenek el távoktatást, a tanév rendjébe mégis bekerült: bármikor elrendelhetnek online oktatást, ha valamilyen „elháríthatatlan ok” miatt az iskola működtetése nem lehetséges. Nem oszlatott el minden kétséget a Belügyminisztérium korábbi közleménye sem, mely szerint az iskolák fűtése az eddigiek szerint fog történni, ha „azt az európai energiahelyzet megengedi.”
Mérés mérés hátán
Idén novemberben egy új „kísérleti bemeneti méréssel” tesztelik a negyedikes és ötödikes diákok szövegértési és matematikai készségeit, de a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamosok sem menekülnek, az ő képességeiket szeptember 26. és november 11. között mérik fel. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint tervben van a hetedik és kilencedik évfolyamosok mérése is, de erről pontos időpontot még nem közöltek. A második félévben „kimeneti mérésekre” is sor kerül március és június között. A hatodikosoknak és nyolcadikosoknak idegen nyelvi mérésen is helyt kell állniuk. Január és május között az 1-4. osztályosok kivételével a diákok fizikai állapotát, edzettségét is felmérik.
Sok településen most szembesülnek azzal a gonddal, hogy az Ukrajnából menekült családok gyerekeinek iskolába kellene járniuk, de mivel nem beszélnek magyarul, nehéz lesz a beilleszkedés.
– Harminc menekültet szállásoltunk el a faluban az idősek otthonában, közülük tizennégy gyerek. Az élelmezésüket meg tudjuk oldani, lassan a szülőknek is igyekszünk munkát találni, de hogy mi lesz a gyerekek többségével, arról fogalmam sincs – mondta lapunknak Borbély Lászlóné, az ukrán határszélhez közeli négyszázötven fős Uszka független polgármestere. Szavai szerint az iskoláskorú menekültek háromnegyede nem szeretne beülni az iskolapadba, és erre nem is lehet kötelezni őket, a szüleiken keresztül sem. Mindössze négynek a szülei jelezték, hogy szeptembertől bejárnának a gyerekek valamelyik tanintézménybe, de velük sincs egyszerű dolga az önkormányzatnak. Két általános iskolás talán el tudja kezdeni a tanévet a szomszédos Tiszabecsen, ahová egyébként az uszkai gyerekek is járnak naponta iskolabusszal. Velük azért könnyebb, mert kárpátaljaiak, tudnak magyarul, így nem lesz gond a nyelvi beilleszkedésükkel. Van azonban két kilencedikes nebuló, aki csak ukránul beszél, számukra még nem sikerült a környéken olyan középfokú oktatási intézményt találni, ahová beiratkozhatnának.
Az ukrán határhoz közel eső falvakban több helyen is fogadtak be háború elől menekülő családokat: sokan ugyan tovább indultak, de akadt, aki maradt. A Belügyminisztérium irányításával a Baptista Szeretetszolgálat Tiszabecsen, az iskola épületében rendezte be a központi elosztóhelyet, ahol a háború kitörés utáni hetekben naponta százak jelentkeztek szállásért, élelemért, de gondoskodtak az orvosi ellátásukról is. Emiatt a településen át kellett szervezni az oktatást, hiszen az iskola tornacsarnokában tudták elhelyezni a szivacsokat, mobil ágyakat, s a tantermekben gyűjtötték az adományokat. Az elsősöket így az óvodába, a többi alsóst az iskola egy régebbi szárnyába irányították, míg a felső tagozatosok ugyanabban az épületben kaptak helyet, ahol regisztrálták a menekülteket, de külön bejáratot és épületrészt használtak. Az áprilisi parlamenti választások idejére is át kellett szervezni a voksolási rendet, hiszen korábban a falu mindhárom szavazóköre az iskolaépületben volt kijelölve.
Azért, hogy idén szeptemberben ne kelljen háromfelé hordani a gyerekeket, a menekültek elosztópontját egy régi iskolaépületbe helyezték át. Lőrincz Gusztáv Tiszabecs Fidesz-KDNP-s polgármestere lapunknak elmondta: az elmúlt hetekben sikerült kitakarítaniuk a korábban használt iskolát, megoldották a tisztasági festést és felkészülve várják azt a 212 gyereket, aki itt kezdi az idei tanévet. A faluban nem maradt olyan ukrán menekült család, amelynek gyermekét ide kellene beíratni. A település vezetője szkeptikus volt abban a tekintetben, hogy az Uszkán szállást kapott családok valóban menekültnek tekinthetők-e, hiszen egy részük Kárpátaljáról érkezett, ahol nincs háborús helyzet, s inkább a jobb élet és a teljes ellátás miatt jöttek át a határon. Vélhetően azonban az idejelentkező gyerekek tiszabecsi beiratkozása elé nem gördítenek akadályt.
