Egyik helyettese buktatta le az ORÖ elnökét

A gyanú szerint 18 millió forintot vett át Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke annak fejében, hogy lemond tisztségéről. További 12 millióra is igényt tartott. Egyik helyettese, ifjabb Farkas László kérdésünkre elismerte: ő volt az, aki a bűnügyi akció során átadta a pénzt.

Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke 30 millióért árulta a saját vezetői tisztségét – derült ki a Központi Nyomozó Ügyészség csütörtöki közleményéből. Agócsot, ahogyan arról beszámoltunk, előző nap vették őrizetbe.

A megalapozott gyanú szerint az ORÖ elnöke 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét.

Az ORÖ elnöke vállalta, hogy a pénz ellenében lemond tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg és közreműködik az illető elnökké választásában – áll a közleményben, amelyhez a Központi Nyomozó Ügyészség fotót is mellékelt. A képen egy táska, abban pedig rengeteg pénz, 20 ezer forintos kötegek láthatók. A fotó a bűnügyi akció során, az elfogáskor készült.

Lapunk több forrásból úgy értesült, hogy ifjabb Farkas László, az ORÖ egyik elnökhelyettese, Tiszabura polgármestere volt az, aki elvitte az első körben kért 18 millió forintot a megbeszélt helyre, Kecskemétre, majd a „bűnügyi akció során” átadta a pénzt. Ifjabb Farkas László a Népszavának nyilatkozva ezt elismerte, de egyéb részletekkel nem szolgált. Elmondta, hogy péntekre Tiszaburára hívta az ORÖ képviselőit, a találkozó után ad bővebb tájékoztatást.

Kérdésünkre, hogy honnan volt 18 millió forintja, ifjabb Farkas László csak annyit közölt:

(Olyan hírek terjednek, hogy a 18 milliót az ORÖ egyik észak-magyarországi képviselője bocsátotta a rendelkezésére. Felhívtuk az illetőt, aki azt állította, hogy a pénz nem tőle van.)

Ifjabb Farkas László annak a Fiatal Romák Országos Szövetségének (Firosz) az elnöke, amelynek színeiben Agócs János is mandátumot szerzett. Ifjabb Farkas hangsúlyozta, hogy Agócs nem tagja a szervezetnek, a Firoszt szerinte csak „ugródeszkának használta”, hogy az ORÖ képviselője, aztán elnöke legyen. „A cigányügynek meg kell tisztulnia” – jelentette ki ifjabb Farkas László, aki nem titkolta, hogy adott esetben kész elvállalni az ORÖ elnöki tisztséget. Hozzátette: „ezen a poszton lehet a legtöbbet tenni a magyarországi cigányságért”.

Agócs János akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes, Lakatos Oszkár látja el az elnöki teendőket. Előző cikkünkben Lakatos Oszkár a Tiszapüspökiben lévő, az ORÖ fenntartásában működő iskola felújítása körüli gazdasági anomáliákkal hozta összefüggésbe Agócs János őrizetbe vételét. Véleményét arra alapozta, hogy tudomása szerint ebben az ügyben is nyomozás folyik.

Most, hogy kiderült, mi a valódi ok, Lakatos Oszkár elmondta: Agócs Jánost már fél éve foglalkoztatja a lemondás gondolata. „Úgy érezte, idegileg nem bírja tovább az alaptalan és méltatlan támadásokat” – fogalmazott. (Lapunk tavaly decemberben írt arról, hogy a kormánypárti Lungo Drom és szövetségesei többségbe kerültek az ORÖ-ben. A későbbiekben egymást érték a rendkívüli közgyűlések, amelyeket gyakran viharos jelenetek tarkítottak.)

Több olyan ORÖ-s képviselővel is beszéltünk, aki Agócs János ellenfelei közé tartozik ugyan, de nem megy el arra a pénteki találkozóra, amit ifjabb Farkas László hívott össze Tiszaburára. Az általunk megkérdezett, név nélkül nyilatkozó roma politikusok – bár nincs szándékukban felmenteni Agócs Jánost – elutasították azt az „aljasnak” tartott módszert, ahogyan ifjabb Farkas „rendőrkézre adta” az elnököt. „Ez megbocsáthatatlan” – közölte egyikük. „Sok minden történt már az ORÖ történetben, de ilyen mocskos játszmára még nem volt példa” – mondta egy másik képviselő.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsította meg az ORÖ elnökét.

A nyomozó ügyészség az elfogást követően elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki és indítványozza letartóztatásának elrendelését. A kényszerintézkedés tárgyában a bíróság pénteken dönt. A minősített korrupciós bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

A gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen.