A világszervezet távozó emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet - akinek hitelét megtépázta, hogy sokak szerint tétován lépett fel a Hszi Csin-ping vezette kínai kommunista rezsim ujgurokat sújtó politikájával szemben - négyéves mandátuma utolsó napján meglepetésre mégis közzétette régóta ígért jelentését a Kína északnyugati régiójában zajló brutális elnyomásról.
A dokumentum szerint az ENSZ nyomozói által feltárt bizonyítékok megerősíthetik, hogy a kínai hatóságok emberiesség elleni bűnöket követnek el a térségben. Homályosan megfogalmazott nemzetbiztonsági törvényeket alkalmaznak a Hszincsiangban élő muszlim kisebbségek, köztük a 12 milliós ujgur lakosság jogainak korlátozására, s „önkényes fogva tartási struktúrákat” működtetnek. A foglyokkal rosszul bánnak, nem egyszer nemi erőszakot alkalmaznak velük szemben, másokat kényszergyógykezelésnek vetnek alá, hátrányos születésszabályozást kényszerítve rájuk.
Peking visszautasítja ezeket az állításokat, és változatlanul kitart amellett, hogy Hszincsiangban szakképzési központokat működtet, s az ottani átnevelés a szélsőségek elleni küzdelmet szolgálja. A vádak pedig az Egyesült Államok és más nyugati országok összeesküvésének részei, amelynek célja, hogy befeketítsék Kínát és megfékezzék felemelkedését.
A jelentés felszólítja Kínát, hogy tegyen azonnali lépéseket az önkényesen fogva tartott emberek szabadon bocsátására. Bár az ENSZ állítása szerint nem tudni, mennyi embert tartanak így fogva, emberi jogi szervezetek becslései szerint több mint egymillió ember sínylődik a hszincsiangi „átnevelő táborokban” és börtönökben. Amerikai és más külföldi politikusok mindezt korábban népirtásnak minősítették, ám az ENSZ tartózkodott ettől. A mintegy 60 szervezetet képviselő Ujgur Világkongresszus üdvözölte a jelentést, és gyors nemzetközi reagálást sürgetett.
A volt chilei elnök már 2018-ban, főbiztosi hivatalának első évében "mélyen aggasztónak" nevezte az ujgur muszlimok átnevelő táborokban történő önkényes fogva tartásáról érkező híreket. Felszólította Kínát, hogy fogadjon ENSZ-megfigyelőket, de ez - mint az várható volt - süket fülekre talált. Amikor pedig emberi jogi csoportok, kutatók és civil szervezetek kezdtek elkeserítő jelentéseket közzétenni a romló hszincsiangi körülményekről, Bachelet hosszú időre elhallgatott. Bírálói szerint idomult ahhoz a csendes diplomáciához, amelyet António Guterres ENSZ-főtitkár gyakorolt.
Guterres óvatosan tárgyalt Kínával, amely egyre nagyobb összegekkel járult hozzá az ENSZ-szervezetek finanszírozásához, rohamosan növelve befolyását a világszervezetben. Bachelet és Guterres egyaránt hallgatott, amikor egyesek alternatív cselekvési lehetőségeket javasoltak Hszincsiang ügyében, például egy különmegbízott vagy egy szakértői testület kinevezését. Bachelet nem utasította vissza, amikor Hszi Csin-ping nyilvánosan kioktatta őt az emberi jogokról.
Közel egy éve a volt chilei elnök azt mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, hogy független értékelésre van szükség a hszincsiangi helyzetről, s jelezte, hogy hivatala már véglegesíti az erről szóló jelentést. Ezt azonban többször is elhalasztották a jogvédő csoportok, illetve az ügyben Kínát támogató országok növekvő türelmetlensége miatt. A nemzetközi megfigyelők katasztrófának minősítették idén májusi, hatnapos kínai útját is, azt állítva, hogy programját kínai vendéglátói igényeinek rendelte alá. Bachelet nem látogathatott meg működő hszincsiangi börtönt, s az ujgur lakosság képviselőivel sem beszélhetett nyíltan.
Múlt csütörtöki búcsú sajtótájékoztatóján Bachelet elismerte, hogy "óriási nyomás alatt áll, hogy közzétegye vagy ne tegye közzé" a régóta halogatott jelentést. Mindazonáltal fogadkozott, mindent elkövet, hogy a dokumentum még hivatali idejében napvilágot láthasson, de mint mondta maximálisan figyelembe kívánják venni a kínai kormánynak a felvetett problémákra adott válaszait.
"Azzal, hogy ezt a kulcsfontosságú jelentést alig néhány perccel a mandátumának lejárta előtt tette közzé, csak a minimálisat tette meg" - mondta Sarah M. Brooks, az Emberi Jogok Nemzetközi Szolgálatának programigazgatója. "Most majd a hivatalát, az utódját és a tagállamokat kell majd sürgetnünk, hogy biztosítsák, a túlélők válaszokat kapjanak, az elkövetők pedig felelősségre vonhatók legyenek." Pekingben dolgozó külföldi diplomaták szerint a késői közzététel kevés időt hagyott a kormányoknak és a jogvédő csoportoknak arra, hogy kellő súllyal reagáljanak rá az Emberi Jogi Tanácsban, amely 12 nap múlva kezdi meg idei utolsó ülését.
