– Ez az „üzlet” feltűnően aránytalan, ráadásul nincs semmilyen garancia arra, hogy az Orbán-kormány, miután megszerezte, nem passzolja tovább valamelyik magánérdekeltségnek a vízközműveket, lerázva magáról az üzemeltetés terhét – fogalmazott lapunknak Máté Antal, Nyírbátor szocialista polgármestere. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségvíz Zrt-hez tartozó több, mint száz önkormányzatnak közel 80 milliárd forintnyi vízközművagyont kellene ingyen átadnia az államnak annak fejében, hogy az a cégben 5 százalékos tulajdonrészt megszerezve (úgynevezett ázsiós tőkeemeléssel) biztosítsa a társaság működését 2022. év végéig, ami a nyírségi cég estében néhány milliárd forintot jelent.
A polgármesterrel azt követően beszéltünk, hogy véget ért a Nyírségvíz Zrt. közgyűlése, amelyen a cégtulajdonos önkormányzatok vezetői és a szolgáltató képviselői arról tanakodtak, felajánlják-e az államnak a vízközművagyont.
A kérdés sok más városban is előkerült.
A települések kényszerhelyzetben vannak a víziközmű szolgáltatók szorongatott helyzete miatt. A cégek a korábbi rezsibefagyasztás, majd most az elszálló energiaárak miatt egyre inkább veszteségessé válnak. A Technológiai és Ipari Minisztérium augusztus elején egyeztetésre hívta az önkormányzati érdek-képviseleti szervezeteket és a nagyobb városokat, de ott kiderült: a remélt támogatás helyett az érintett cégek úgy juthatnak tőkepótlással állami forráshoz, ha a szolgáltatók mögött álló helyi önkormányzatok ingyen átadják a teljes közművagyonukat az államnak.
Ennek értéke országosan csaknem 1800 milliárd forint, vagyis ekkora vagyonról kellene lemondaniuk anélkül, hogy bármiféle garanciát kapnának az infrastruktúra megfelelő működtetésére vagy fejlesztésére.
Sőt, mint arról lapunk beszámolt, kiderült, hogy nem csupán a teljes vagyont kéri térítésmentesen az állam, de még az átállási kiadásokat is az önkormányzati társulásokkal fizettetné meg; a társulások által fenntartott Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) „költségvetéséből finanszírozva” állnának fel azok a munkacsoportok, melyekre a váltással járó feladatokat bíznák, mivel a Nemzeti Vízművek Zrt.-nek bevallottan nincs erre kapacitása.
Az idő sürget, hiszen az önkormányzatoknak szeptember 20-ig kell dönteniük, és a teljes vagyonátadást is be kell fejezni november elsejére.
– Az önkormányzatoknak egyenként kell dönteniük, hiszen a polgármesterek hiába tesznek szándéknyilatkozatot, az semmire sem kötelez, akár az egész várost is felajánlhatják a kormánynak – fogalmazott lapunknak a nyírbátori polgármester. A helyzetüket bonyolítja, hogy az államnak csak kompletten lehet az adott vízközművagyon felajánlani. Esetükben például a szomszédos falu, Nyírvasvári önkormányzata hiába akarná átruházni a vízszolgáltatást, mivel nekik nincs szennyvíztelepük, az csak Nyírbátorban van. Máté Antal szerint a fideszes településvezetőknek sincs ínyükre, hogy ingyen átadják a sok évtized alatt kiépített vízközmű rendszereket, de nyíltan kevésbé hangoztatják az ellenérveiket, inkább arról beszéltek a közgyűlésen is, hogy nincs mit tenni, a veszteségeket már nem tudják fedezni. – Ez a folyamat valójában az önkormányzati vagyon szemérmetlen államosítása – fogalmazott.
A kormány szándékai nem világosak, hiszen máig nincs arra magyarázat, miért kell ahhoz átadniuk a településeknek a tulajdont, hogy az állam átvállaljon egy szolgáltatást. Az iskolák esetében már volt arra példa, hogy a magyar állam lett a fenntartó, az épületek azonban továbbra is önkormányzati tulajdonban maradtak.
– A Fidesz-éra nem fog örökké tartani, lehet, hogy egy következő kormány inkább az önkormányzatokra bízná a vízszolgáltatást, így Máté Antal szerint nem szabad olyan lépéseket tenni, amelyek megmásíthatatlanná teszik a döntést.
Tóth József, Polgár DK-s polgármestere emlékezett egy korábbi írásos javaslatra, amelyben ott volt, hogy az önkormányzatok, a Nemzeti Vízművek Zrt. és a szolgáltató egy-egy képviselője részvételével kell létrehozzanak projektirányító bizottságot, ám ebben a MaVíz neve egyáltalán nem szerepelt. A Hajdú-Bihar megyei település azok közé tartozik, amelyek vélhetően elfogadják az állam „méregcsókját”, mert az egyébként is lenullázott költségvetésükből sem a veszteségeket, sem a fejlesztéseket nem tudják finanszírozni.
Mirkóczki Ádám, Eger volt jobbikos polgármestere korábban arról beszélt lapunknak, hogy idén biztosan nem futnak az állam ölelő karjaiba, kivárnak. Miskolc viszont nem zárkózik el a frigytől: a napokban tartottak ez ügyben rendkívüli képviselő-testületi ülést, ahol felhatalmazták Veres Pált, a város polgármesterét a kormányzattal folytatandó egyeztetések megkezdésére.
Ki erre, ki arra
Miskolc mellett például Győr és Székesfehérvár is a vízi közművek átadásának útjára lépne, viszont épp a héten az érdi és a fővárosi közgyűlés úgy döntött, hogy nem élnek a „lehetőséggel”. Szűcs Gábor érdi alpolgármester szerint „halálos ölelés” lenne, ha az államhoz kerülne a helyi vízszolgáltatás joga. Végül az a döntés született, hogy a vízművek önkormányzati tulajdonban marad. Csőzik László polgármester később azt mondta, úgy ítélték meg, a cég rosszabb kezekben lenne az államnál. Előzőleg Pécs is úgy döntött, nem adja át az államnak vízszolgáltató cégét, a helyi fideszesek óriási hibának nevezték a döntést. Budapesten pedig a szerdai közgyűlésen döntöttek arról, hogy nem adják át a vízműveket.
Budapest esetében egyébként a jelenlegi törvényi keretek arra sem adnak lehetőséget, hogy a többi településhez hasonlóan a vagyonátadással együtt az ellátási felelősséget is átruházzák az államra, mivel azt a fővárosra vonatkozó speciális szabályozás ebben az esetben is önkormányzati feladatként rögzíti. Karácsony Gergely főpolgármester ugyanakkor az erről szóló előterjesztésben nem tagadta, hogy a vízművek jövő évi fizetőképességének fenntartását erősen veszélyezteti, hogy „jelenlegi energiapiaci turbulencia mellett a 2023. évi villamosenergia-beszerzésre elfogadható árszinten nem látszik lehetőség”. Éppen ezért a közgyűlés felkérte a főpolgármestert, hogy kezdjen tárgyalásokat a kormánnyal a közműadó eltörléséről, illetve kérjen erre állami támogatást az állami rezsivédelmi alapból. Az eddigiek ismeretében ugyanakkor kevés az esély arra, hogy a kormány meghallgatja a főpolgármester kérését. Eléggé meghökkentő módon a fenti előterjesztésről még csak egy rövidke szóváltás se kerekedett a Fővárosi Közgyűlésben.
„Ez az 50-es évek stílusának felel meg”
KÉNYSZERPÁLYA - Nincs más választásunk, át kell adni – röviden így foglalta össze a helyzetüket a szentesi önkormányzat tulajdonosi bizottságának elnöke, Móra József. A Csongrád-Csanád megyei városban – ahogy közel 150 másik, dél-magyarországi településen – a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt. szolgáltat. A cég a korábbi rezsicsökkentés miatt tőkehiányos – mutatott rá a politikus. Becslése szerint a szentesi vízművagyon nyilvántartási értéke 3 milliárd forint, de a későbbi fejlesztésekkel kapcsolatban nincsenek vérmes reményei. A város próbált olyan megállapodást kötni az Alföldvízzel, hogy az önkormányzat felé fizetett bérleti díjat halmozza fel, és a pénzből Nagyhegy városrészben építsenek ki új vezetékrendszert. „Hogy ebből lesz-e valami, nem tudjuk” – tette hozzá. A kikényszerített átadás szerinte az 50-es évek stílusának felel meg, a történet ugyanaz lesz, mint ami a hulladékgazdálkodással volt.
Összesen 30 településen és a Bács-Kiskun megyei Baján a Bajavíz Kft. a víz- és szennyvízszolgáltatásért felelős cég. A bajai önkormányzat sajtókapcsolatokért felelős munkatársa, Búcsú Lajos közlése szerint a cég – melynek 90 százalékos tulajdonosa a megyei jogú város – bevétele 1,6 milliárd forint egy évben, és idén már veszteségre számítanak, amely jövőre még fokozottabb lenne. Az áram árának növekedése miatt egymilliárdos költségnövekedés elé néznének, így semmi esély arra, hogy a társaság talpon maradjon, jellemezte a helyzetet. Az utóbbi pár évben már csak a legszükségesebb karbantartásokat lehetett elvégezni. Nem szívesen ajánlják fel a vízművagyont, mert rosszak a tapasztalatik az állami központi programokkal kapcsolatban. Egy korábbi minőségjavító programnak például az lett az eredménye, hogy Baján itt-ott néha barna víz jön a csapból. Baja vezetése ellenzéki, a többi település viszont döntően kormánypárti, így arra, hogy szembe menjenek a központi akarattal, és összefogva jelezzék az aggályaikat, vagy petíciót írjanak alá, kicsi az esély.
Szeged nem adja át a többségi tulajdonában álló vízművét. – A Fidesz-kormány mindent el akar venni, de a cég jobb helyen van a városnál, mint a Fidesznél - többek között ezt írta Botka László polgármester a Facebook oldalán. Ez az irányadó, ennél többet nem kívánnak az ügyhöz hozzátenni, tudtuk meg a városházán. A több, mint 160 ezer fogyasztót ellátó Szegedi Vízmű Zrt. 51 százaléka a szegedi önkormányzat tulajdonában áll, a részvények kisebb hányada a francia Veolia csoporté. A társaság a csongrád-csanádi megyeszékhelyen és a szomszédos Algyőn szolgáltat, emellett néhány környékbeli település szennyvizét kezeli.
