Mintegy 50 százalékkal is megugorhat a kamatstop év végi kivezetésekor a jelenleg még az intézkedés védelmét élvező, változó kamatozású hitelek törlesztőrészlete – mondta el a Népszava kérdésére pénteki sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. Úgy fogalmazott: „az aktuális törlesztőrészlet-növekedés gyakorlatilag hétről hétre újraszámítható, de természetesen vannak friss számaink”.
Augusztus végén megvizsgálták a várható kamatpályát, és ez alapján az érintett hitelek medián törlesztőrészlete – vagyis amekkora összegnél most az adósok fele többet, fele kevesebbet fizet – a mostani havi 41 ezer forintról 61 ezer forintra emelkedhet januártól. Az átlagos törlesztőrészlet pedig a jelenlegi 53 ezer forintról 85 ezer forintra nő. Ez Nagy Tamás közlése szerint nagyjából 1200 milliárd forintnyi hitelállományt, és - a korábbi jegybanki adatok alapján – mintegy 330 ezer adóst érint.
Arra a kérdésünkre, hogy a törlesztőrészletek emelkedése hány adósnak okozhat majd fizetési nehézséget, nem kaptunk választ.
Mint arról többször írtunk, a folyamatos jegybanki alapkamatemelések miatt a piaci hitelek is egyre drágulnak, egy 20 millió forintos lakáshitelt például februárhoz képest már 30 százalékkal drágában lehet csak felvenni. A korábban felvett, - évente vagy annál is sűrűbben - változó kamatozású lakáskölcsönökre ugyanakkor a kormány bevezette a kamatstopot, ami jelenleg nem engedi érvényesíteni a valós piaci kamatokat a törlesztőrészletekben. Az intézkedés azonban az év végén kifut, hosszabbításról pedig egyelőre nincs szó.
Jelentősen megugranak a törlesztőrészletek, 25 ezer magyar adós érezheti átverve magátAz MNB sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy már csak a lakossági hitelállomány 5 százaléka van törlesztési moratóriumban. Dancsik Bálint, a jegybank főosztályvezetője elmondta: a második negyedévben még 17 százalékkal több új lakáshitel-, és 18 százalékkal több új személyihitel-szerződést kötöttek a bankok, miközben a babaváró hitelek kihelyezése 21 százalékkal visszaesett. Júliusban viszont megtorpant a hitelezés, a bankok tavalyhoz képest összességében 26 százalékkal kisebb összegben, összesen 191 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződést a lakossággal, amiben főként a lakáshitelezés 30 százalékos visszaesése játszott szerepet.
Az MNB hitelezési felméréséből az is kiderült, hogy a bankok bő harmada már a második negyedévben szigorított a lakáscélú hitelek feltételein, 44 százalékuk pedig a következő félévben további ilyen lépéseket tervez.
A második negyedévben a bankok ötöde még élénkülő lakáshitel-keresletről számolt be, de a második félévben 83 százalékuk már csökkenő keresletre számít. Az emelkedő kamatkörnyezet is érződik a hiteleken, de az első félévben csak 1 százalékponttal nőtt a lakáshitelek átlagos hiteldíjmutatója (thm), miközben a forrásköltségek 1,5 százalékkal emelkedtek (a drágulás gyorsulását jelzi, hogy júniusról júliusra, azaz egy hónap alatt szintén 1 százalékponttal 8 százalékra nőtt az átlagos thm, igaz, ez még mindig a jegybanki alapkamat mértéke alatt volt). A kettő következményeként jelentősen mérséklődtek a banki felárak a lakáspiacon, lényegében már negatív tartományban mozognak. A banki vezetők ennek kapcsán arról beszéltek, hogy a betéti kamatokban nem tudnak versenyezni a lakossági állapapírok magas hozamaival, de a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb betéti kamatokkal elért profit egy részét átmenetileg becsatornázzák az alacsonyabb hitelkamatokba - mondta el Dancsik Bálint. A bankvezetők arra is felhívták a figyelmet, hogy az alacsonyabb jövedelmű ügyfelek esetében a rezsiszabályok módosítása jelentősen növeli a kockázatokat.
Egyelőre visszafogják a kamatemelést a bankok
Négy nagybank is változtatott a hitelei kamatain szeptember 1-jétől, de kettő közülük a jegybanki alapkamatemelés ellenére csökkentette a kamatokat. Utóbbi lépések után sem lehet egyelőre azonban arról beszélni, hogy megtört volna a hitelek drágulásának trendje. A csökkenő kamatú ajánlatok ugyanis nem tartoztak a piac legolcsóbb hitelei közé, így inkább arról van szó, hogy a bankok versenyképesebbé tették kölcsöneiket a többiekéhez képest. Ezek a döntések annak bizonyítékai, hogy ilyen magas kamatokkal egyre nehezebb eladni a hiteleket az ügyfeleknek, akiknek a szárnyaló infláció és a várható téli rezsiköltségek miatt már amúgy is csökken az érdeklődése a kölcsönfelvétel iránt - magyarázza a lépést a Bank360.hu elemzése. A portál hitelkalkulátora szerint a mostani kamatváltoztatások nyomán továbbra is 8 százalék körüli thm-mel lehet felvenni a legolcsóbban kínált jelzáloghiteleket. A személyi kölcsönöknél 14 százalék körüli szintről indulnak az ajánlatok, de gyakran bankon belül is nagyon eltérő kamatokkal lehet hozzájutni ezekhez a hitelekhez, az ajánlat egyedi paramétereitől függően. A hónap hátralévő részében várhatóan további kamatváltozásokat jelentenek majd be a bankok.
