Nem lesz hétfőn vasutassztrájk, folytatódik az állóháború a MÁV-nál

A mozdonyvezetők 230 ezer forintot követelnek fejenként, a cég nem tartja jogosnak a kérést.

Ami biztos: szeptember 5-én, hétfőn nem tartják meg a korábban bejelentett munkabeszüntetést a mozdonyvezetők - olvasható a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) internetes oldalára péntek este kitett közleményben. A sztrájkot ebben az időpontban jogszerűtlennek nevező csütörtöki bírósági döntés után hozták ezt a döntést, ezzel azonban nem ér véget a hosszú hónapok óta tartó vasutas vita. A MOSZ nem zárja ki, hogy egy későbbi időpontban munkabeszüntetést kezd, ha a MÁV-csoport vezetése továbbra sem hajlandó kifizetni a március 9-én kötött megállapodás alapján a mozdonyvezetőknek járó pénzt. A vállalat vezetése szerint ők minden megállapodást betartottak, kifizettek.

A szövevényes, a kívülállók számára nehezen követhetető tárgyalássorozat és jogi huzavona akkor kezdődött, amikor a nagyjából 2500 MÁV-Startos mozdony- és motorvonatvezető 80 százalékát tömörítő érdekvédelmi szervezet küldöttközgyűlése február 2-án eldöntötte, hogy sztrájkot hirdetnek, mert 2021-ben nem kapott béremelést a vállalatcsoport 56 ezer dolgozója, így a száguldó infláció miatt minden vasutasnak csökkent a reálkeresete. A saját tagjaikra kiszámolták: bruttó 545 ezer forint egyszeri kifizetés kompenzálná a bérek elértéktelenedését. A MÁV nem akart fizetni, mondván, hogy a reprezentatív, vagyis nagy létszámú szakszervezetekkel 2021-ben megkötött hároméves bérmegállapodásban nulla százalékos béremelkedés szerepelt – a tavalyi évre egyszeri, SZÉP-kártyára kifizetett 200 ezer forint juttatás mellett –, 2022-re tíz, jövőre pedig 5 százalék, tehát nem kötelesek pluszpénzt adni a dolgozóknak. Csakhogy a MOSZ nem írta alá az egyezséget, így előbb a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is jogosnak ítélte a március 10. éjféltől meghirdetett sztrájkot, amit aztán mégsem tartottak meg.

Néhány órával a munkabeszüntetés megkezdése előtt ugyanis a vállalatcsoport akkori elnök-vezérigazgatója megállapodott a szakszervezettel egy kisebb, de még így is jelentős, 300 ezer forintos egyszeri kompenzációs összeg kifizetéséről. Értelmezésük szerint a Homolya Róbert nyári távozása után hivatalba lépett új vezérkar nem vitatja a megállapodás tényét, de azt mondja, az éves hűségpénz júliusi vasutasnapra előrehozott 230 ezer forintja és a magas terhelésnek kitett dolgozóknak, köztük a mozdonyvezetőknek kifizetett egyszeri 70 ezer forint lefedi ezt a követelést. Ebből utóbbi összeget a szakszervezet és a bíróság is beleszámolja a sztrájkmegállapodás szerint járó juttatásba, de a minden vasutasnak járó hűségpénzt nem, emiatt folytatódott az egyezkedés.

A szövevényes helyzetet tovább bonyolítja, hogy miként a bírósági végzéseket, úgy a március 9-én kötött megállapodás szövegét sem tették közzé. Mindenesetre a MÁV-csoport többi szakszervezete nem állt a mozdonyvezetők mellé. Meleg János, a 20 ezer fős Vasutasok Szakszervezetének elnöke néhány hete egy beszélgetésben finoman szólva nem tartotta reálisnak a dolgozók egy részével, s pont a legjobban fizetett körrel kötött különalkut, a mozdonyvezetők másik szakszervezete pedig nyíltan elhatárolódott a sztrájkolóktól.

Mindezek ellenére a MOSZ a maga oldaláról nézve sikernek könyvelte el a Fővárosi Törvényszék csütörtökön nyilvánosságra hozott döntését, amiben rövidnek találta ugyan a sztrájk előtti egyeztetésre szánt időt, de az érdekvédők értelmezésében kimondta, hogy a cég nem tartotta be a március 9-én kötött megállapodást. A vállalat vezetése szerint azonban a mozdonyvezetők követelése jogtalan, amit értelmezésükben igazol, hogy jogellenesnek találták a sztrájkot. A felek tegnap is egyeztettek, de Barsi Balázs MOSZ-elnök tájékoztatása szerint csak a sztrájk idején szükséges még elégséges szolgáltatásokról, ami azt mutatja, lesz folytatás.