Az energiaválság nemcsak az uniós műtrágyaipart, majd az áremelések átgyűrűzésével az élelmiszeripart, hanem a teljes európai vegyipart teszi tönkre. Márpedig ha leállnak a gyárak, az áttételes hatások miatt mindez további óriási inflációemelkedést és munkanélküliséget jelent - nyilatkozta Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa az Indexnek.
A lap felidézi, hogy már nemcsak az aszály és jövedelemhiány által sújtott gazdák aggódnak a műtrágyaellátás és a várható árak miatt, hanem maguk a gyártók is, na meg persze rajtuk keresztül a politikai elit.
A milliárdos nagyvállalkozó meglehetősen vészjósló trendet vázolt fel:
„Az európai műtrágyagyárak 70 százaléka áll, még azok is, amelyek tengerpartok közelében vannak, és esetenként saját ammónialefejtővel rendelkeznek. Pár héttel ezelőtt a péti Nitrogénművek is leállította a termelést, miután olyan földgázárak alakultak ki, amelyek mellett már nem lehet olyan áron gyártani, amire lesz is kereslet”
- fogalmazott.
Mint közölte, az üzem havi földgázköltsége tíz év átlagában 5–20 millió euró között változott, ami 300 eurós gázzal számolva 144 millió eurós kiadást jelentene havonta, ráadásul ezzel még az egy év alatt tízszeresére drágult villamosenergiát nem is vették számításba, pedig az elmúlt napok 650–800 eurós megawattóránkénti árszintje is komoly terhet jelent a cégnek.
Bige László felidézte, a pétfürdői gyárat nemrég 450 millió euróból korszerűsítették, mielőtt leállították és ismételten előrehozott karbantartást indítottak. Erre azt követően került sor, hogy az őszi mezőgazdasági szezonkezdetre a raktáraikat feltöltötték a különféle összetételű nitrogénműtrágyákból. A gyár korszerűsítésének ugyanakkor egyebek között abban is szerepe lehet, hogy a kétszeri leállás ellenére is jó éve legyen a cégnek, és eredménnyel zárják 2022-es évet.
A milliárdos vállalkozó leszögezte, továbbra is a belföldi piac ellátása az elsődleges számukra, ugyanakkor az európai kereslet olyan nagy, hogy akár egyetlen nap alatt el lehetne adni a teljes raktárkészletet export esetén. Bige László arra számít, hogy a nagyobb agrárcégek várhatóan drágán is megveszik majd a komplexebb nitrogénműtrágyákat, mivel ez szükséges a terméshozamok biztosításához.
A teljes uniós műtrágya-előállítás Bige László szerint átlagosan évi 45 millió tonna, az elmúlt hetekben, illetve hónapokban kieső gyártási kapacitásokat viszont akkor sem tudná pótolni az ipar a mezőgazdaság szükségleteihez képest, ha lenne megfizethető árú földgáz. A Nitrogénművek leállása 120 ezer tonnás mínuszt jelent egy hónapban, nagyságrendileg ekkora hiányt jelent a marosvásárhelyi vagy a horvát gyár működésének felfüggesztése is. Lengyelországban mind az öt gyár leállt, ez havi félmillió tonnás kiesést okoz.
Bige László összegezve meglehetősen baljós prognózist vázolt fel: szerinte az eddigi infláció csak a kezdet, mivel mostanra még csak a tavalyi gabonaár-emelkedés hatása jutott el az élelmiszerek fogyasztói árába. Az idei termelést drágító hatások beépülése még csak most kezdődik, év végére pedig a lakosság pénztárcáján és a munkahelyeken is érződik majd a válsághelyzet. Ráadásul ha az oroszok tényleg elzárják a gázcsapokat, a következmények még súlyosabbak lesznek.
