Lemondására tekintettel Süli Jánosnak a Külgazdasági és Külügyminisztériumban betöltött államtitkári megbízatása szeptember 5-i hatállyal megszűnik – derült ki a kedd esti Magyar Közlönyből. A határozatot Novák Katalin köztársasági elnök hozta és 6-án Orbán Viktor ellenjegyezte.
Az eddig a Paks 2-es beruházásért felelős Süli János pályafutása mindig is szorosan kötődött az atomerőműhöz. 1980-ban szinte az iskolapadból csöppent a jelenlegi Paksi Atomerőmű építési munkálatai közepébe, ahol 1986-ig az üzembe helyezésért felelt. A Paksi Atomerőműben 2009-re a vezérigazgatóságig vitte. A Fidesz választási győzelme után, amikor az erőmű Orbán Viktor akkori fő háttérembere, Simicska Lajos „felségterületévé” vált, egy évig beérte a vezérhelyettesi poszttal, majd némi magángazdasági kitérő után 2014-ben Paks polgármesterévé választották.
Bár a fideszes jelöltet is legyőzte, önmagát ekkor is jobboldaliként jellemezte. Így 2017-ben elvállalta „a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszteri” posztot. Orbán Viktornak nyilván a jelenlegi, a Paks 2-höz hasonlóan orosz kivitelezésű atomblokkok építése során szerzett tapasztalatai miatt esett a választása Süli Jánosra. A feladatot átadó akkori kancelláriaminisztertől, Lázár Jánostól államtitkárként átvette a megkérdőjelezhetetlen atomenergetikai szaktekintélyének számító, Paks 2-ért addig kormánybiztosként, illetve államtitkárként felelő Aszódi Attilát.
Bár a már akkor is türelmetlen kormánypropaganda a késedelmekért kizárólag az Európai Uniót kárhoztatta, kézen-közön kiderült, hogy az – első körben a magyar állami megrendelőnek, a Paks II Zrt.-nek beadott - orosz tervek sorra buknak el a szakmai szűrőkön. Bár konkrétan erről Süli János csak homályos nyilatkozott,
azt számtalanszor rögzítette, semmilyen, a nukleáris biztonságot veszélyeztető lépéshez nem adja a nevét.
Így egyre egyértelműbbé vált, hogy Süli János hátránya az előnye: az, hogy szakember.
De ugyanez a feszültség vezethetett Aszódi Attila 2019-es távozásához is, aki a jelek szerint Süli Jánosnál is kevésbé tűrte a kormányzati nyomást. Süli János az új Orbán-kormányban már nem miniszterként, hanem a külgazdasági és külügyi tárcát irányító Szijjártó Péter államtitkáraként folytathatta, ami látványos végkielégítése és fizetésemelései ellenére egyértelműen jelezte a kormányfő elégedetlenségét.
Szijjártó Péter aztán kétségtelenül „kézbe vette” az ügyet, így az egyre erősödő propaganda mellett a hazai nukleáris hatóság is sorra adja ki a beruházás engedélyeit. (A folyamatosan átalakított hivatal élén a tavaly áprilisban váratlanul, indoklás nélkül lemondott előző szakmai vezetőt, Fichtinger Gyulát a Palkovics László vezette egykori Innovációs és Technológiai Minisztérium vegyész- és biomérnöki végzettségű energetikai helyettes államtitkára, Kádár Andrea követte.) A friss engedélyekben szakértők éppen a nukleáris biztonság fokozása terén fedeztek fel beszédes ellentmondásokat. A napokban Lázár János „ősbűnnek” nevezte, hogy 2023-ban még nem termel Paks 2, amivel Szijjártó Péter egyet is értett.
Süli János azt állítja, nem Lázár János és Szijjártó Péter kritikája miatt mondott leLázár János szerint „ősbűn, a legsúlyosabb kormányzati hibák egyike”, hogy Paks 2 jövőre még nem termel áramotSokan ugyanakkor azt vetik fel, miért épp az építés kezdetén bízzák az ügy irányítását egy, a kivitelezésben jártas szakember helyett politikusokra. Bár a jelek szerint Orbán Viktor itt is a szakértőkben találta meg szándékai fő akadályait, egy atomerőmű-beruházás esetén a hozzáértők háttérbe szorítása önmagában nagyfokú aggodalomra ad okot.
A lemondás okairól kérdeztük volna Süli Jánost, de nem értük el.
