Ukrajna;

Nemzettől függetlenül

Érzékeny alkotásokkal teli tárlatnak ad otthont a Cervantes Intézet nemrég megnyitott kiállítása, a festmények mindegyikét a háború ihlette és Ukrajna szeretete.

Kiállítás nyílt kedden Max Sir, chilei származású fiatal művész alkotásaiból. Az Egy szimbolikus műalkotás létrehozása című tárlat az ukrajnai háborús helyzetre reflektál, legmegrázóbb darabja, egy sokszorosított festmény, melyet egy elhunyt ukrán kislány a világsajtót is bejárt képe ihlette, ez maga a „szimbolikus alkotás”. A festmények eladásából származó bevételt a művész humanitárius célokra fordítja.

A színházi rendezőként és íróként is jegyzett Max Sir minden projektjét félretéve jelenleg festményein dolgozik. A művész három esztendőt töltött Ukrajnában, ahol Hamletet rendezett, a háború kitörésekor kényszerült menekülésre, ekkor hagyta el Lviv városát és jött Magyarországra, azóta is itt alkot. A megnyitón jelen volt Ari Kupsus, régóta hazánkban élő, finn vállalkozó, aki művészetpártolásáról ismert. Ari Kupsus alapvetően régiséggyűjtő, ám az utóbbi időben elkezdte érdekelni a kortárs művészet és annak alkotói, idén nyáron nemzetközi művésztábort nyitott az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastélyban, itt készítette munkáit Max Sir is. A folyamatról Jevhenyija Kolesznyikova ukrán rendező filmet forgatott, melynek címe megegyezik a kiállításéval. Kolesznyikova filmét dén több nemzetközi filmfesztiválon is bemutatnak, szeptember 10-én pedig a nemzeti ukrán film ünnepét nyitja majd. A rendező jelen volt a kiállításon, méltatta Max Sirt hihetetlen kitartása és elhivatottsága miatt, ugyanis a projektet gyakorlatilag a nulláról építették föl, hiszen a sokoldalú művész összes alkotását és személyes értékét hátrahagyva menekült Ukrajnából.

A kiállításmegnyitón képviseltette magát a chilei és az ukrán diplomácia is. Viktorija Szverenjak, Ukrajna Magyarországi Nagykövetségének első titkára emlékeztette a közönséget arra, hogy már több mint hat hónapja tart az orosz agresszió, 195 napja támadta meg Oroszország Ukrajnát. – Minden egyes ukrán polgár élete a feje tetejére állt, sokaknak nem jut sem biztonságos otthon, sem melegvíz, sem elektromos áram. Mindennapi realitássá vált a bombázás és a félelem, melyekre nincsenek szavak, és itt lép életbe a művészet, Max Sir munkája, akinek festményein keresztül megszólal az ukránok fájdalma és szenvedése. Ezek az alkotások többet mondanak a fotóknál is. Nem kell ukránnak születni ahhoz, hogy mélyen együtt érezz Ukrajna mindennapjaival. – Szverenjak kifejtette, hogy az elmúlt időszak megmutatta, nincs két igazság, egy bűnös van és egy áldozat. A követségi titkár arra kért mindenkit, tartsanak ki továbbra is az országa mellett, támogassák Ukrajnát saját eszközeikkel, ahogy Max Sir tette.

Max Sir köszönetet mondott minden segítségért és támogatásért, amit az elmúlt hónapokban kapott. Ukrajna szépségéről, Lviv gyönyörű épületeiről és szeretett ukrán színházi kollégáiról beszélt, akikről nem egy portrét készített: különböző ukrán színdarabok, így például Leszja Ukrajinka Erdei rege című művének karaktereiként jelennek meg. A háborút elszenvedő nemzet kultúrájával nem csak ezen formájában találkozhatunk: Max Sir alkotásait sajátos vésetként ukrán költeményekből vett sorok borítják. A kiemelt idézetek többek között Lina Kosztenko, Vaszil Szimonenko és Tarasz Sevcsenko ukrán költők verseiből származnak. Max Sir munkáiból árad az egyáltalán nem szirupos együttérzés és tettvágy, a tárlat bizonyíték arra, hogy az empátia nem válogat, nem mérlegel, nemzettől és nyelvtől függetlenül bárki iránt érezhető.

INFÓ:

Az Egy szimbolikus műalkotás létrehozása című kiállítása szeptember 7. és 16. között ingyenesen megtekinthető a Cervantes Intézetben.