Felmérések szerint biztos, hogy a szociáldemokraták végeznek az élen, és kérdés, hogy koalíciós partnereikkel sikerül-e többséget szerezniük a parlamentben.
A párt népszerűségét elsősorban Magdalena Anderssonnak köszönheti. Ő az első női miniszterelnök a skandináv országban, tavaly novemberben iktatták be. Hogy személyes varázsa elég lesz-e a további kormányzáshoz, egyelőre kérdés, mivel a bal- és a jobboldal hasonlóan áll a közvélemény-kutatásokban. Legnagyobb riválisa a kormányfői bársonyszékért a jobbközép Mérsékeltek vezetője, Ulf Kristersson.
A szociáldemokraták már nyolc éve irányítják Svédországot, de a hatalmi viszonyok rendkívül instabillá váltak, ami Andersson elődjének, Stefan Löfvennek a lemondásához vezetett. Népszerűségét a hivatalban lévő miniszterelnök (aki korábban Löfven pénzügyminisztere volt) elsősorban annak köszönheti, hogy jó válságkezelőnek bizonyult, felgyorsította az oltási kampányt, hamar Ukrajna segítségre sietett az Oroszországgal vívott háborúban, és a kivételesen fontos történelmi helyzetben véget vetett annak a NATO-val szembeni szkepszisnek, amely a szociáldemokratákat korábban jellemezte. Most azonban újabb válságba sodródott az ország a magas energiaárak és megélhetési költségek miatt, így a jobboldali ellenzék máris kudarccal vádolja a kabinetet, bár az nem világos, hogy az ellenzéki pártok hogyan orvosolnák a jelenlegi helyzetet.
A kampány másik fontos témája a biztonsági helyzet volt.
Szinte nem telik el nap lövöldözés nélkül Svédországban, ezekben csak az idei évben 47-en vesztették életüket.
Egyes negyedekben a rendőrség nem tudott véget vetni a bandaháborúknak. Elsősorban olyan régiókról van szó, ahol magasabb a munkanélküliség és elsősorban külföldről érkezettek élnek, s az átlagosnál jóval magasabb a kábítószerfogyasztók száma.
Az ellenzék számára tehát a biztonság kérdése magas labdát jelent, és a szociáldemokraták túl megengedő bevándorlási politikáját okolják mindezek miatt. Svédország egy főre lebontva valóban a legtöbb menekültet fogadta be, az utóbbi években azonban a szociáldemokraták is jobbra fordultak és jelentősen szigorítottak a bevándorlás szabályain.
A választási hadjárat során aggasztó módon előretörtek a jobboldali populista, bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD), akik két hete még több közvélemény-kutatás szerint megelőzték a Mérsékelteket is. Bár nyilvánvaló, hogy a két párt, amennyiben a jobboldal szerezne többséget a voksolás után, összefogna egymással, nem mindegy, hogy melyikük fut be a szinte biztosan az élen végző szociáldemokraták mögött. Amennyiben a populista, euroszkeptikus párt megelőzné a jobbközép politikai erőt, úgy az SD hírhedt vezetője, Jimmie Akesson nagy árat kérhet egy Kristersson vezette kabinet támogatása fejében. Ez pedig az EU számára is gyászos hír lenne.
Törökországban is az urnákhoz járulnak
Vasárnap a svéd állampolgárok Törökországban is voksolhatnak, amely nemcsak a NATO-val, hanem a választáson is hatással van a skandináv állam történetére. Anatóliában, Konyától nem messze található Kulu. A városból és a róla elnevezett régióból, ahol mintegy 56 ezer ember él, nagyjából 50 ezren költöztek Svédországba az elmúlt évtizedekben. Az egyik kis faluban már csak kétezren élnek, hétezren pedig északon. A kivándorlók első hulláma a 60-as, a második pedig a 90-es években indult, ez utóbbi hullám főleg kurdokból állt. A svéd választásokon induló, 2019-ben alapított Árnyalat (törökül Nyans) Párt elnöke, Mikail Yüksel is idevalósi. A régióból érkezettek annyira meghatározzák Svédország politikáját, hogy 2009-ben az akkori svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt Ankarába érkezése előtt Kuluba is ellátogatott. A város legnagyobb parkja az 1986-ban meggyilkolt svéd miniszterelnök, Olof Palme nevét viseli, s az alig 23 ezer fős településen egy tiszteletbeli svéd konzulátus is található. Galgóczi István
