Eléggé keményen törekedtünk arra, hogy fenntartsuk a baráti kapcsolatokat Magyarországgal - jelentette ki az újságírókat fogadva Riad Malki külügyminiszter, hozzátéve személyesen kiváló viszonyt alakított ki magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel. – De amikor a magyar külpolitikáról vagy a magyaroknak az EU külpolitikájának alakításában játszott szerepéről van szó, ott problémáink vannak. Magyarország nyíltan és félreérthetetlenül Izrael-párti álláspontot mutatott, semmibe vette a palesztinok jogait és megakadályozta a konszenzust az Európai Unióban – panaszkodott a miniszter.
A palesztin vezetés egyebek közt azt nehezményezi, hogy Magyarország az elmúlt öt évben megvétózott számos olyan közös uniós nyilatkozatot, amely Izrael számára elfogadhatatlan volt. Az Orbán-kormány leggyakrabban egyedül, de esetenként más közép- illetve kelet-európai tagállamokkal közösen megfúrta az egységes fellépést. Nem engedte, hogy az EU kiálljon az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása mellett, elítélje az illegálisan létesített ciszjordániai telepeket vagy a Jeruzsálem státuszának megváltoztatására irányuló lépéseket.
E kérdésekben korábban szinte az egész nemzetközi közösség egyetértett, ám az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége idején megbontotta az egységet: Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet, oda költöztette az amerikai nagykövetséget, és de facto áldását adta Ciszjordánia 60 százalékának izraeli annektálásához.
A szóban forgó területek bekebelezésével Izrael szakértők szerint még robbanékonyabbá tette volna a térségbeli helyzetet és végleg ellehetetlenítette volna a kétállami megoldást. Izrael végül nemzetközi nyomásra elhalasztotta a 2020 nyarára tervezett annektálást, de a magyar gáncsoskodás az ügyben gyengítette az EU diplomáciai erőfeszítéseit.
A palesztin fél azt is visszásnak tartotta, hogy amikor tiltakozásul visszahívták Budapestre akkreditált nagykövetüket, akkor erre a szimbolikus lépésre az Orbán-kormány egyáltalán nem reagált.
A magyar-palesztin kapcsolatokat beárnyékolta továbbá, hogy a magyar uniós biztos, a szomszédságpolitikáért és bővítéséért felelős Várhelyi Olivér közbenjárásának következtében az EU 2020 óta visszatartotta a Palesztin Hatóságnak szánt pénzügyi támogatás jelentős részét. Várhelyi a lépéssel azt akarta kikényszeríteni, hogy a palesztin tankönyvekből vegyék ki a problémás, köztük antiszemita tartalmakat. Módszerei azonban komoly problémát okoztak a pénzszükével küzdő Palesztin Hatóságnak.
A költségvetési gondokat az Izrael által bebörtönzött és meggyilkolt palesztinok - izraeli olvasatban terroristák - családtagjainak juttatásai körüli vita borította meg, amely miatt az Egyesült Államok felfüggesztette a segélyezést, Izrael pedig visszatartotta a palesztin adóbevételek egy részét. A problémákat a koronavírus-járvány, a globális inflációs nyomás és az arab államoktól kapott támogatások visszaesése is tetézte.
Várhelyi módszerei ellen idén áprilisban 15 uniós tagállam is tiltakozott.
Ahogyan Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Törökország vonatkozásában, úgy ebben az esetben is felmerült, hogy a magyar biztos az Európai Bizottság programja helyett az Orbán-kormányét hajtja végre.
A palesztin tankönyvek körüli nézeteltéréseket végül sikerült rendezni, Ursula von der Leyen bizottsági elnök júniusban jelentette be, hogy folyósítani fogják a segélyeket. A tananyag átszerkesztésére irányuló követelések elengedését 27 EU-tagállamból 26 pártolta - hazánk volt az egyetlen kivétel.
Remélem ezt a fejezetet magunk már mögött hagytuk - mondta a tankönyvek körüli uniós aggályokkal kapcsolatban a magyar újságíró delegációnak Mohamed Staje palesztin miniszterelnök. A kormányfő abbéli reményét fejezte ki, hogy Magyarország és Palesztina viszonya is rendeződni fog. Winston Churchillt idézve elismerte, hogy a nemzetközi kapcsolatokban nincsenek örök barátok vagy örök ellenségek, de úgy vélte, hogy a két ország érdekei megegyeznek a legfontosabb kérdésekben. – Szokás szerint Magyarország határozottan kiáll a kétállami megoldásért, Magyarország határozottan kiáll a nemzetközi jogért, Magyarország határozottan kiáll az emberi jogok védelméért - fogalmazott Staje, aki hangsúlyozta, hogy a palesztinok is ugyanezekért küzdenek. Elárulta, hogy a közeljövőbe szeretne hazánkba látogatni. – Szükségünk van önökre, szükségünk van az önök hangjára, szükségünk van az önök barátságára - mondta a miniszterelnök.
A Palesztin Hatóság alighanem azért próbál most udvarolni Magyarországnak, mert ehhez kifejezetten kedvezőnek látszik a nemzetközi környezet. A magyar-izraeli barátság megerősítését részben az motiválta, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök fontos szövetségesként tekintett Benjamin Netanjahu korábbi izraeli kormányfőre, és rajta keresztül akart Donald Trump előző amerikai elnökhöz közel férkőzni, márpedig tavaly mindketten távozni kényszerültek hivatalukból. Az Orbán-kormánynak szóló palesztin udvarlás sikere ezért leginkább azon múlik, hogy sikerül-e a két vezetőnek visszakapaszkodnia a hatalomba.
Netanjahunak erre megvan az esélye a novemberi előrehozott választást követően, a felmérések szerint az általa vezetett Likud és szövetségesei megszerezhetik a többséget. Trumpot sem lehet leírni az ellene folyó FBI-nyomozás dacára, esetében a szintén novemberben esedékes amerikai félidős választásokra lesz érdemes figyelni, amikor a republikánusok visszaszerezhetik a képviselőházban a többséget. Mindez azonban azt jelenti, hogy minden palesztin törekvés ellenére Izraelben és az Egyesült Államokban dőlhet-el, hogy a közeljövőben hogyan alakul Magyarország és Palesztin Hatóság viszonya.
