Nőhet a Orbán-kormány szennyezéscsökkentési vállalása

Magyarország 2030-ra a jelenleg érvényes, 1990-hez viszonyítva 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-mérséklés vállalás növelésével közelítené az 55 százalékos közös uniós célértéket. A kabinet a gázfogyasztást is visszaszorítaná.

Magyarország 2030-ig akár 50 százalékra is növelheti a 2030-ra vonatkozó, jelenlegi, 1990-hez viszonyított, 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési vállalását – közölte a MET nevű, magyar hátterű, svájci központú gáztársaság tegnapi akkumulátorátadó ünnepségén Palkovics László technológiai és ipari miniszter. Bár előadásában emlékeztetett arra, hogy jelenleg 34 százalékon állunk, arról nem tett említést, hogy 2013-ban már megközelítettük a 40 százalékot is. Értesüléseink szerint az ősszel a magyar kormány törvényi szinten is rögzítené a célemelést. Az EU különböző döntéshozó szintjei tavaly és idén 55 százalékra növelték a korábbi, az államközösség egészére nézve átlag 40 százalékos, 2030-as kibocsátás-csökkentési kötelezvényt.

Palkovics László előadása szerint a hazai, végső energiafelhasználás jelenlegi, 35 százalékos földgázarányát 2030-ig 26, 2050-ig pedig 11 százalékra csökkentenék. Ezt elsősorban a villamosenergia-rendszer 16 milliárd eurós fejlesztésével érnék el. Az orosz gázbehozatal arányának csökkentése végett változatlanul keresnek más forrásokat és a belföldi kitermelést is növelnék.

A kormány 2025-ről 2029-re tolta ki a „lignitalapú mátrai energiatermelést”, „tehát ez az erőmű 2029-ig biztosan működni fog” – jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter mindemellett megjegyezte: a rendelkezésre álló uniós támogatások függvényében változatlanul kiállnak az erőmű környezetbarát átalakítása mellett. Ehhez képest Palkovics László – a kormány eddigi szándékainak megfelelően - furamód még a Portfolio keddi konferenciáján is a lignitblokkok 2025-ös bezárási szándékát jelezte. Egyes kormányelképzelések szerint ugyanakkor 2025 és 2029 között csak a külszíni lignitbányászat maradna meg. Addig pedig kutatnák azokat a környezetbarát megoldásokat – legyen az tisztaszén- vagy más, vegyipari eljárás –, amelyek lehetővé tennék a mátrai lignit 2025 utáni hasznosítását.