Meghatározott időszakokban megtartott gördülő sztrájkot hirdetett az oktatási-nevelési intézményekben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), tiltakozva a törvényileg korlátozott sztrájkjogért polgári engedetlenséget vállaló tanárok kormányzati fenyegetése ellen.
Mint arról a Népszava is beszámolt, szeptember 1. óta több budapesti és vidéki iskolában tagadta meg a munkavégzést pedagógusok kisebb-nagyobb csoportja polgári engedetlenség formájában, a tankerületi központoktól pedig az elbocsátásukat kilátásba helyező leveleket kaptak. A Miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét már fel is mentették pozíciójából, miután csatlakozott a munkabeszüntetéshez.
Kétszáznál is több tanár szüntette be a munkát tiltakozásul hétfőnLevélben fenyegetik kirúgással a lázadó tanárokat a tankerületekA szakszervezetek szerint ez is bizonyítja, a problémák megoldása helyett a kormány inkább megfélemlít, büntet, akár azon az áron is, hogy még több pedagógus esik ki a rendszerből. Miközben – tették hozzá –, a tanárhiány már olyan mértékű, hogy a közoktatásban az Alaptörvényben előírt feladatokat sem lehet maradéktalanul teljesíteni. Egyebek mellett ilyen a tanórák elmaradása szaktanárok hiánya miatt, vagy az olyan helyettesítési megoldások, amikor például a földrajztanár tanít fizikát és kémiát.
A PSZ és a PDSZ arra kéri a tiltakozáshoz csatlakozó pedagógusokat, oktatási dolgozókat, hogy szeptember 12-étől kezdjenek sztrájkot szervezni, mégpedig úgy, hogy valamennyi résztvevő intézményben ugyanabban az időben történjen munkabeszüntetés – akár sztrájk, akár polgári engedetlenség. Ehhez “A” és “B” tiltakozási heteket határoztak meg: előbbi esetében minden hétfőn, szerdán és pénteken tagadnák meg a munkát, utóbbinál minden kedden és csütörtökön.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője lapunknak elmondta,
ha hétfőn elkezdődik a szervezés, az ütemezett munkabeszüntetés leghamarabb szeptember 19-én kezdődhet az “A” tiltakozási héttel.
Hangsúlyozta: a szervezők akkor is jelentsék be a sztrájkot, ha az adott iskolában minden tiltakozó polgári engedetlenségre készül, mert így az intézményvezetőnek kötelessége tájékoztatni a szülőket is a munkabeszüntetésről, akiket a szakszervezetek arra kérnek, a tiltakozás idejére ne vigyék be a gyerekeiket az intézményekbe.
„A mostani félévet még tudjuk tartani, de hosszabb távon, kormányzati támogatás nélkül az egyetem működése nem lesz fenntartható”Hétfő reggel élőláncos tiltakozás is lesz Miskolcon, ahol a Herman Ottó Gimnázium tanárai és a velük szimpatizálók fekete ruhába öltözve állják körbe a helyi tankerületi központ épületét, tiltakozva igazgatóhelyettesük, Dezsőfi György felmentése ellen.
Élőlánccal tiltakoznak hétfőn a hermanosok, így kiállva a felmentett igazgatóhelyettesükértMaradnak a megfélemlítésnél
Munkajogi kérdésnek nevezte Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Kötcsén szombaton, hogy a polgári engedetlenséget tanúsító pedagógusokat el kell-e bocsátani. "Az állam a jogszabályok betartására tudja felkérni a pedagógusokat; nincs ilyen szándék, de ha a jogszabályok mást nem tesznek lehetővé, akkor ez elkerülhetetlen." Arra a kérdésre, hogy a magyar állam kellően megbecsüli-e a tanárokat, azt mondta: azon dolgoznak, (...) hogy az ország teherbíró képességétől függően minél inkább megbecsüljék a pedagógusokat "anyagi értelemben is". Nem ígért többet Orbán Viktor kormányfő sem, aki a Telex kérdésére, hogy mikor emelik meg a pedagógusok bérét, annyit közölt: „Amint tudjuk.” Majd egy újabb kérdésre, még azt hozzáfűzte: „Amint megállapodtunk az unióval.” Ez a kormányfői álláspont jól illeszkedik a kormányzati kommunikációs stratégiába, amely az unióra igyekszik hárítani az alacsony bérek felelősségét. Itt érdemes felidézni, hogy egy múlt heti, az egészségügyi szakdolgozók helyzetéről szóló konferencián Takács Péter szakállamtitkár előbb azt mondta, a béremelés egyik feltétele, hogy sikerüljön az Unióval megállapodásra jutni. Később azonban egy kérdésre már elismerte: az EU nem az egészségügyi bérekre adja a pénzt.