bankok;betétkamatok;hitelkamatok;

Alacsonyak a banki betéti kamatok

Bár a jegybanki alapkamat már 18 éve nem látott szinten, 11,75 százalékon áll, az éves infláció pedig 15,6 százalékra ugrott augusztusban, a nagyobb bankoknál még mindig nagyítóval kell keresni a nem nullával kezdődő betéti kamatokat.

A Bank360.hu összefoglalója szerint a kisebb pénzintézeteknél – például a MagNet Banknál, a Gránit Bankál vagy a Cetelemnél – elkezdődtek az emelések, így náluk a pénz lekötése esetén akár 6-7 százalékos betéti kamat is elérhető. A kétszámjegyű infláció mellett ugyanakkor még így is csak veszít értékéből a pénz. A nagybankok viszont láthatólag nem is igazán versenyeznek a lakossági ügyfelek pénzéért. Az OTP Bank ugyan - jelentősen rálicitálva az állam által kínált 4,75 százalékra - 7 százalékos kamatot kínál azoknak, akiknek szeptember 1. és november 25. között jár le az Egyéves Magyar Állampapírja, és a felszabaduló összeget az OTP-nél köti le. (Az Államadósság Kezelő Központ ezután be is jelentette, hogy ezen állampapír kamatát szeptember 19-től éppen 7 százalékra emeli.) Máskülönben viszont továbbra is csak a 0,01 százalékos standard betéti kamat jöhet szóba a pénzintézetnél, ahogyan zömmel a többi nagybanknál is.

A közeljövőben vélhetően nem is nagyon lesz a fentiekben változás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Hitelezési felmérése során készített interjúkban a banki vezetők ugyanis azzal érveltek: nem tudnak versenyezni a lakossági állampapírok magas hozamaival. Emiatt többségük nem is számít a betéti kamatok terén növekvő versenyre.

A jegybanki alapkamatnál jóval alacsonyabb betéti kamatokkal elért profit egy részét ugyanakkor a bankok átmenetileg becsatornázzák az alacsonyabb hitelkamatokba. A fizetőképes ügyfelek látványos fogyatkozása miatt ugyanis a lakáshitelkamatokat is csak óvatosan emelik. A bankok számára versenyképeségi szempontból kulcskérdés, hogy a közvetítői ajánlásoknál az első három legalacsonyabb kamatot kínáló intézmény között szerepeljenek. Az MNB adatai szerint az idei első félévben így mindössze 1 százalékponttal nőtt a lakáshitelek átlagos hiteldíjmutatója (thm), miközben a forrásköltségek 1,5 százalékkal emelkedtek, vagyis a banki felárak már negatív tartományban mozognak. Júniusról júliusra szintén 1 százalékponttal 8 százalékra nőtt az átlagos thm, és jelenleg is nagyjából ezen a szinten, vagyis bőven a jegybanki alapkamat alatt lehet lakáshitelhez jutni. A banki vezetők többsége a nyári hónapokban ugyanis már a hiteligénylések visszaesését tapasztalta, és úgy vélik, hogy ennek a növekvő kamatkörnyezet, az infláció miatt dráguló megélhetés, és az ingatlan-adásvételek számának mérséklődése lehet az oka. A banki vezetők egy része úgy véli: a kétszámjegyű lakáshitel-kamat jelenti az ügyfelek számára a lélektani határt, másik részük szerint, amíg a kamatok az infláció szintje alatt maradnak, addig lesz kereslet is a hitelekre.