elemzés;Oroszország;Magyarország;stratégia;NATO;Ukrajna;biztonságpolitika;konferencia;

2022-09-14 13:39:00

„Nincs visszaút a háború előtti állapotokhoz, akkor sem, ha a háború holnap véget ér"

Gyökeresen átalakult Európa biztonsági környezete az Ukrajna elleni orosz invázióval, és ennek minden következményével számolni kell – erről beszéltek szakértők egy keddi konferencián.

„Nincs visszaút a háború előtti állapotokhoz, akkor sem, ha a háború holnap véget ér, békekötéssel zárul. Az Ukrajna elleni háború óriási változásokkal jár majd a NATO, a posztszovjet térség és Oroszország számára is" - hangoztatta Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság külsős kutatója kedden a NATO és az Egyesúly Intézet Budapesten közös konferencián. A "NATO és Magyarország jövő időben" címmel meghirdetett rendezvényen szakértők elemezték az észak-atlanti szövetség helyzetét és az Ukrajna elleni orosz inváziót.

Rácz András úgy vélte, hogy a háborút követően folytatódni fog a posztszovjet térség dezintegrációja. Az orosz fenyegetés ugyanakkor fennmarad, tekintettel az ország nukleáris fegyvereire, ENSZ BT-tagságára, széles körű nemzetközi támogatottságára és titkosszolgálati képességeire. Oroszország az eddigieknél és bezárkózóbb lesz, ezért nagyobb hangsúlyt kell majd helyezni a NATO-ban az elektronikus hírszerzési módszerekre - figyelmeztetett a biztonságpolitikai szakértő.

Max Bergmann, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Európa Programért felelős igazgatója úgy értékelte, hogy Ukrajna elbizakodott lerohanásával Putyin katasztrofális helyzetbe manőverezte hazáját, s egyelőre nem látni merre léphetne tovább. Gondok vannak Oroszország ipari kapacitásaival a nyugati beszállítások leállása miatt, fegyverszállítási szerződéseit nem tudja teljesíteni, az európai energiaszállítások leállítása neki is károkat okoz – sorolta a problémákat Bergmann.

Petr Lunak, a NATO-központ Nyilvános Diplomácia részlegének igazgatóhelyettese is kitért arra, hogy Moszkva törekvései a visszájára sültek el. Emlékeztetett: kevesebb mint egy évvel azután, hogy Putyin tavaly év végén megpróbálta rákényszeríteni a NATO-t, vonja vissza infrastruktúráját az 1997-es állapotoknak megfelelő helyzetbe, az Észak-atlanti Szerződés két új belépővel, Finnországgal és Svédországgal készül megerősíteni a katonai tömböt, s közben jelentősen megerősítette keleti szárnyát.

Szemerkényi Réka, a Nemzetközi Republikánus Intézet főtanácsadója, volt washingtoni nagykövet szerint Közép- és Kelet-Európának az Oroszország által elkövetett stratégiai és taktikai hibák nyomán elemeznie kéne azt a szakadékot, amely az orosz katonai képességek és Moszkvának a világban és Európa-szerte megnyilvánuló politikai ambíciói között feltárult. Beszélt arról, hogy „tanúi lettünk Ukrajna teljes átalakulásának, amivel Európa egy új barátra tett szert”, s ezzel Magyarországnak is számolnia kell – mondta. Fontos fejleménynek tartotta azt is az is, hogy a transzatlanti szövetség jelentősége, amelyen „éveken át gondolkodtunk”, egy csapásra világossá vált.

Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára a jelen helyzetben fontosnak nevezte a keleti szárnyhoz tartozó NATO-országok egységének megteremtését, s megértően nyilatkozott Lengyelországnak az uniós jogállami eljárások elhúzódása miatti frusztrációjáról, amely szerinte tovább növekedhet. Csalódottan nyilatkozott az Európában beköszöntött gazdasági és energiaválság kezelésével kapcsolatban, és sürgette az Oroszország elleni szankciók hatékonyságának felülvizsgálatát. A válság miatt a politikai tájkép is átalakulóban van Európában - figyelmeztetett a helyettes államtitkár, s azt mondta, hogy a migráció megfékezése, amelyért Magyarország sokat tesz, az európai biztonság központi eleme kell legyen.

A konferencia második panelbeszélgetésében Minna Laajava, a finn külügyminisztérium Biztonságpolitikai Osztályának igazgatója és Dag Hartelius, Svédország budapesti nagykövete vázolta fel fegyveres erőik jövőben hozzájárulását a NATO képességeihez. Hangsúlyozták, hogy csatlakozásuk előkészítése régóta zajlott, mivel az elmúlt 15 évben sorra érzékelték az Oroszország jelentette fenyegetést, kezdve a 2007-ben őket ért kibertámadással és Grúzia 2008-as lerohanásával. Ukrajna február 24-i lerohanásával azonban annyira egyértelművé vált a közvélemény NATO-tagság melletti kiállása, hogy Moszkva meg sem próbálkozott a folyamat meghiúsításával.

Több hozzászóló is felhívta a figyelmet az Amerika- és németellenes hangok európai felerősödésére. Gyarmati István, a Nemzetközi Fejlesztési és Demokratikus Központ elnöke viszont az egyik nagy kockázatnak az energetikai válságtól sújtott európai közvélemény ukrajnai háborúval kapcsolatos kifáradását nevezte.

Marcin Zaborowski, a pozsonyi székhelyű GLOBSEC agytröszt egyik programigazgatója mindenesetre megállapította, hogy visszatekintve Németország hatalmas hibát követett el, amikor éveken át hátráltatta Ukrajna integrációs törekvéseit. A NATO új Stratégiai Koncepciójának kidolgozására viszont szerencsés időszakban került sor, „a trumpi időszakban egy rémálom lett volna” – jegyezte meg.