Már a nyáron rohamosan elkezdtek nőni a költségvetési intézmények lejárt tartozásai. Ez egy tünet, ami arra utal, hogy valami nincs rendben a közintézmények – kormányhivatalok, rendőrségek, kórházak – gazdálkodásával. Az a pénz, amit az államtól kapnak nem elég a számlák rendezésre, ilyenkor kezdik nem fizetni a rezsiszámlákat, a beszállítókat. Végső soron az adófizető cégek finanszírozzák a költségvetési intézmények működését. És még hol vannak az őszi energiaszámlák? Valami tényleg nincs rendben, lépni kellene.
A költségvetési intézmények vezetőinek azonban nem kell aggódniuk, hisz mögöttük ott az állam, a kormány majd rendezi a tartozásokat. De mit tegyenek az önkormányzatok, az egyházi és alapítványi fenntartású iskolák, kórházak, hisz ezeket ugyanúgy érinti a számlák növekedése. A települések nem tudják, hogy októbertől miből fűtik a szociális otthont, az óvodát, mert a kormány még csak most állítja fel azt a munkacsoportot, amely majd méltóztatik a kérdéssel foglalkozni.
A magas energiaárak fenekestől forgatták fel a háztartások, a cégek, az önkormányzatok költségvetését egész Európában. Más országokban a megoldás érdekében a kormányok fenekestől forgatták fel az állami költségvetéseket, hogy egyetlen polgár, önkormányzat se maradjon segítség nélkül.
Igen, idehaza is ezt kellene tenni: átnézni, hogy milyen pluszbevételei és milyen pluszkiadásai vannak az államnak, egyenleget vonni és egy új költségvetést készíteni. Meg kell nyitni az idei és a 2023-as költségvetést, kibeszélni, hogy mire van szükségünk: Vodafone-ra, állami cementgyárra, vagy arra, hogy mégiscsak legyen 20 fok az iskolákban? Egy költségvetési vita értékválasztásra kényszerítené a kormányt, és kiderülne, hogy mik is a prioritásai. De nem ez történik, hallgatnak és lapítanak. Pontosan ezért, mert számukra még mindig sokkal fontosabb a közpénzek magánzsebekbe töltése (vö: állami Vodafone), mint az országért való cselekvés és a tiszta beszéd: például, hogy senkit nem hagyunk az út szélén megfagyni. Ugye ismerős?