Orbán Viktor nem egyszer állította, hogy az Oroszország ellen elrendelt büntetőintézkedések nem működnek és – amint júliusban egy ízben fogalmazott – az Európai Unió „tüdőn lőtte saját magát” a szankciókkal. Mivel a nyersanyagok, különösképp a gáz ára rendkívüli módon emelkedett az energiatőzsdén elsősorban amiatt, hogy az orosz Gazprom vállalat az EU-ba irányuló gázszállítást a politikai zsarolás eszközévé tette meg, az ebből származó orosz bevételek jelentősen emelkedtek, s úgy látszott, a Kremlnek bőven vannak forrásai a háború finanszírozására. A Gazprom az első félévre rekord mértékű, 41,36 milliárd dolláros profitról számolt be. Az orosz GDP sem esett vissza annyira, mint amennyire jósolták, az orosz állami statisztikai hivatal, a Roszstat adatai szerint a GDP az év első hat hónapjában mindössze 0,4 százalékkal csökkent és az éves visszaesést is 4-5 százalékra jósolják.
Csodák azonban nincsenek. Még a nyersanyag kivitelére épülő orosz gazdaságban sem. Mivel az orosz kőolajjal és földgázzal szakítani kezdtek az uniós tagállamok, a legfontosabb importőr, Németország például jövő év végéig teljesen le kíván mondani az orosz gázról, augusztusban máris drámaian visszaestek az orosz állami bevételek. Mint a Bloomberg közölte, Oroszország energiabevételei e hónapban több mint egy év óta a legalacsonyabb szintre csökkentek, mivel az Ukrajna elleni agresszió nyomán elrendelt nyugati szankciók arra késztették a Kremlt, hogy kedvezményes áron adjon el olajat Ázsiába és szorítsa vissza az Európába irányuló gázáramlást.
Moszkva a nyomott áron értékesített olaj után nem részesült a magasabb világpiacon árakból származó teljes haszonból. Bár augusztusban rekordmagas gázárakat mértek Európában, az orosz költségvetésen ez már nem érződik, mivel az állami Gazprom vállalat nyáron jelentősen csökkentette az Európába irányuló exportot.
Ezzel azonban éppen az orosz energiaóriás „lőtte tüdőn” saját magát.
Oroszország olaj- és gázbevételei, amelyek az ország költségvetésének több mint egyharmadát teszik ki, a múlt hónapban 671,9 milliárd rubelre (11,1 milliárd dollár) csökkentek, ami 2021 júniusa óta a legkisebb érték a pénzügyminisztérium adatai szerint. Ez mintegy 13 százalékos visszaesés júliushoz képest. Az egy évvel ezelőttihez viszonyítva is 3,4 százalékos csökkenésről van szó, jóllehet, hogy az uráli nyersolaj ára azóta csaknem 10 százalékkal emelkedett.
Ugyan egyelőre nem született döntés az uniós ársapkáról, az is komoly csapást jelentene az orosz gazdaság számára, ha az olajárat érintő maximalizált árról „csak” a világ hét legfejlettebb állama, a G7-ek állapodnának meg, ami hamarosan megtörténhet. Bár Vlagyimir Putyin elnök ígéretet tett arra, hogy leállítja az ezen intézkedést bevezető országokba irányuló exportot, az árplafon miatt az Oroszország még nagyobb kedvezményre kényszerülne, így tovább csökkennének a költségvetés bevételei.