Trump szövetségese feldobta a magas labdát Bidenéknek

Ilyen barátokkal kinek van szüksége ellenségekre? – kérdezhetik egymástól a republikánus kampánystratégák, miután Lindsey Graham, a párt dél-karolinai szenátora kedden – derült égből villámcsapásként – olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely szövetségi szinten korlátozná az amerikai nők önrendelkezési jogát.

A tervezet az egész Egyesült Államokban betiltaná az abortuszt a 15. hétnél előrehaladottabb terhességek esetében, kivéve nemi erőszak következtében vagy vérfertőzéssel fogant magzatoknál, illetve ha a várandós nő élete veszélyben van. Az indítvány megengedné ugyanakkor az egyes szövetségi államoknak, hogy – saját hatáskörben – ennél szigorúbb szabályokat érvényesítsenek. A dél-karolinai szenátor azzal érvelt, hogy más fejlett országokban hasonló időbeni korlátozások vannak érvényben. Ebben igaza is van: hazánkban a 13. hétig lehet megszakítani a terhességet, és az Európai Unió 27 tagállamából mindössze kettőben (Svédországban és Hollandiában) teszik lehetővé a jogszabályok a nőknek, hogy a 15. hét után elvetessék a magzatot bármi különleges körülmény nélkül.

Csakhogy Graham az előterjesztésével különösen kellemetlen helyzetbe hozta párttársait. A legfelsőbb bíróságnak az abortuszhoz való jog alkotmányos védelmét megszüntető júniusi döntése óta a republikánusok azt hangoztatták, hogy a szabályozást a szövetségi államok szintjén kell rendezni. Egy hónapja még maga Graham is ezt nyilatkozta. Nem tudni, hogy azóta miért változtatott álláspontján. A Donald Trump volt elnök szövetségeseként számontartott szenátor mindenesetre ötletével megosztotta saját pártját, és feldobta a magas labdát a kormányzó demokratáknak, akik örömmel vennék, ha az abortuszkérdés lenne a novemberi félidős választás egyik központi témája.

Az ellenzéki párt leginkább a külvárosi nők szavazatát veszítheti el, ha a kampány a terhességmegszakításról fog szólni.

Ötletét Graham ráadásul kifejezetten rosszkor dobta be, hiszen éppen kedden jöttek ki az új, a vártnál rosszabb amerikai inflációs adatok. A kedvezőtlen statisztikák némileg belerondítottak Joe Biden amerikai elnöknek a Fehér Ház kertjébe aznapra összehívott fogadásába. Az esemény a múlt hónapban jóváhagyott – „inflációellenesnek” nevezett, de klímavédelmi és egészségügyi intézkedéseket is tartalmazó – törvénycsomagot lett volna hivatott megünnepelni. A statisztikák alapján egyelőre korai volt koccintani: a fogyasztói árak augusztusban még mindig számottevő mértékben, 8,3 százalékkal nőttek az előző évihez képest. Igaz, ez kevesebb a júliusban mért 8,5, illetve a júniusi négy évtizedes rekordot jelentő 9,1 százalékhoz képest. Az élelmiszerek esetében viszont nem lassult a drágulás, 11,4 százalékos volt, ilyen magas szint 1979 óta nem fordult elő. Biden azért talált örömre okot adó adatot is: az eseményen megjegyezte, hogy a benzin átlagára a nyár eleje óta mérséklődött az Egyesült Államokban. Június közepén még a lélektani határt jelentő 5 dollár fölé került a gallononkénti ár (ez nagyjából literenként 521 forintnak megfelelő), de ez azóta visszaesett 3,7 dollárra (kb. literenként 396 forintra). Márpedig ez nem csupán az amerikaiak anyagi helyzetét, hanem a Biden-kormányzattal való elégedettségüket is javíthatja.