– A szürreális energiaárak világába érkeztünk, amelyben Budapestnek csak a közvilágítása tizennégyszer többe kerülne jövőre, mint idén. S akkor még csak egyetlen közszolgáltatásról beszéltünk. A fővárosban termelődő, az önkormányzat cége által begyűjtött és hasznosított szemétből ugyan kinyernek annyi energiát, ami fedezné ezt, de az állam, mondván övé a hulladék, elveszi ezt is – csapott bele Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes az energiaválság Budapestet érintő hatásainak leírásába a Budapest Szolár térképét bemutató sajtóeseményen, miközben arra is felhívta a figyelmet: „A magyar intézmények, cégek és a lakosság helyzetét külön rontja, hogy a rezsicsökkentés hazugságával az Orbán-kormány nem ösztönözte, sőt akadályozta a zöld energiára való átállást, elvesztegetve ezzel a felkészülésre fordítható elmúlt tíz esztendőt. A fejlesztéshez szükséges pénz most is rendelkezésre állna, ha a magyar kormány végrehajtaná végre azt a jogállami fordulatot, ami az uniós források megszerzéséhez szükséges. Vagyis a jogállam nem elvont fogalom többé, hanem az élhető jövő egyik feltétele.”
– Budapest már az energiaválság előtt célul tűzte ki a szén-dioxid kibocsátás 40 százalékos csökkentését. Ennek ötödét napelemek telepítésével érnék el. A korábbi célhoz most szorosan felsorakozott a lakosság rezsiszámláinak csökkentése és az ellátásbiztonság fokozása is – mondta Ámon Ada, a főpolgármesteri hivatal Klíma és Környezetügyi Főosztályának vezetője. A fenti célok eléréséhez vezető út egyik fontos mérföldköve a most bemutatott szolár-térkép. A német kormány által biztosított 600 ezer eurós támogatásból tavaly elindított „Budapest-Nappal hajtva” projekt keretében jelentős térinformatikai fejlesztések révén készült el a főváros közel 350 ezer épületének és objektumának első napelem potenciál-térképe. Ezzel Budapest is felzárkózott azon európai nagyvárosokhoz – például Bécshez, Amszterdamhoz, Helsinkihez, Berlinhez – , amelyek interaktív szolár térképpel segítik a lakosokat, cégeket és intézményeket napelemes fejlesztéseik tervezésében.
A fővárosi önkormányzat és a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) együttműködésében fejlesztett „Budapest Szolár Térkép” egy web alapú, mobiltelefonon is futó térképes alkalmazás, amely minden budapesti épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el és mennyi áramot lehet megtermelni. Ámon Ada a Mogyoródi utat hozta fel példaként, ahol a házak tetején félezer négyzetméternyi napelem helyezhető el, amelyek együttesen 106 kW áramot termelhetnének, amely 30 háztartás teljes energiaellátását fedezné, de szétosztva ennél sokkal több lakás áramszámláját csökkenthetnék.
Budapest teljes napelem potenciálja 5000 MW egy évben, összehasonlításul a paksi atomerőmű 2000 MW-t termel ennyi idő alatt. Bár utóbbival ellentétben a napelem erősen időjárásfüggő. A legnagyobb napelem-potenciál egyébként a XV., a legkevesebb már csak a világörökségi helyszín okán is az I. kerületben van. Jelenleg Magyarországon összesen 3400 MW-t állítanak elő naperőművekkel, ennek harmadát a családi házakra felszerelt rendszerek adják.
Palkovics László ipari miniszter a minap azt mondta, hogy a kormány 2023-ra 9000 MW energiát termelne naperőművekkel. Ehhez alaposan bele kellene húzni. A lakosság mindenesetre vevő a dologra, a rezsiernyő összecsukása sokakat rádöbbentett, hogy változtatni kell. Miközben tavaly 35 ezer családi házra szereltek fel napelemrendszereket, az idén már eddig 60-80 ezer igénylés érkezett. A fokozódó kereslet nyilvánvalóan összefüggésben van az emelkedő tarifákban, amelynek köszönhetően a naperőmű építés költségének megtérülési ideje jócskán lecsökken, nagy fogyasztás esetén akár meg is feleződhet – hívta fel a figyelmet Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke.
Mindez egyúttal arra is rámutat, hogy a lakosság érdeklődését már nem kell különösebben felkelteni. Csakhogy a jogszabályi feltételek nem tartanak lépést sem az igénnyel, sem a célokkal. Sőt inkább visszatartó erőként hatnak. Ennek eklatáns példája annak az RTL által bemutatott szentesi társasháznak az esete, amely idejekorán felismerte a jövő üzenetét és az épület tetőzetének minden négyzetcentijét napelemmel borították be, így a ház három lépcsőházában lévő 24 lakás melegvíz-ellátását és áramfogyasztásának nagy részét saját naperőművük által termelt árammal biztosítják immáron három éve. Csakhogy az új rezsiszabályok szerint nagyfogyasztónak számítanak és az éves számlájuk lépcsőházanként 290 és 400 ezer forint helyett akár 750 ezer forint is lehet. Így könnyen lehet, hogy leválnak a naperőművükről és visszaállunk az eredeti rendszerre, mert úgy család egyenként kevesebbet fizetnének. Kiss Ernő szerint a rendszer megépítésekor nem a legoptimálisabb megoldást választotta a kivitelező, de jogszabály-változással kivédhető lenne ez az anomália is. Ámon Ada hozzátette: a jelenlegi törvényi feltételek kiszámíthatatlanok és egyáltalán nem támogatják a naperőművek telepítését, de legalább nem tiltják, mint a szélerőművekét. Ezen csak a kormány tudna változtatni, ha akarna. A főváros mindenesetre idén és jövőre összesen 6,2 milliárdot költ saját intézményeinek napelemekkel való felszerelésére.
