A jelentést Antony Blinken amerikai külügyminiszter küldte el az Egyesült Államok több mint száz nagykövetségének. Ebben leírják, Moszkva milyen módon avatkozik be más országok politikai folyamataiba, és Washington hogyan tud válaszolni erre a gazdasági szankcióktól az utazási tilalomig terjedő intézkedésekkel.
Sem a titokban támogatott személyek, sem a pártok neveit nem hozták nyilvánosságra, bizonyos részletek mégis napvilágra kerültek. Hírek szerint a támogatottak között volt a szerbbarát montenegrói politikai erő, a Demokrata Front (DF). Igaz, a párt tagadta, hogy bármiféle titkos orosz támogatásban részesült volna. Mint az Amerika Hangja közölte, a titkos támogatottak között megtalálhatjuk Milorad Dodik, a háromtagú boszniai elnökség szerb tagjának nevét is, aki közismerten az orosz elnök, Vlagyimir Putyin elkötelezett híve. Azt teszi, amit Moszkvából diktálnak neki. Moszkva offshore cégen keresztül segítette az albán ellenzéki tömörülést, a Demokrata Pártot is, amely nem egyszer káoszt idézett elő Tiranában.
Mindenesetre az amerikai hírszerzési értesülés nyomán ismét felerősödik a vita arról, Oroszország mennyire képes befolyásolni az egyes európai választásokat. A Washington Post úgy tudja, a Kremlhez kötődő erők fedőcégeket, agytrösztöket és más eszközöket használtak fel a politikai események befolyásolására, sokszor a szélsőjobboldali csoportok javára. Az amerikai jelentés szerint az EU-val ellenséges erők finanszírozásában kiemelt szerepet játszottak egyes orosz oligarchák, köztük Jevgenyij Prigozsin, Alekszandr Babakov, vagy Oleg Gyeripaszka.
Az elmúlt években több eseménynél volt tetten érhető az orosz beavatkozás: a Brexit-népszavazásnál Nagy-Britanniában; Donald Trump győzelménél a 2016-os amerikai elnökválasztáson, miután ellopták Hillary Clinton személyes e-mailjeit; a 2017-es francia elnökválasztásnál, a katalán zavargásoknál; a német választásoknál a szélsőjobboldal javára, a 2016-os olaszországi alkotmányos népszavazásnál, amely Matteo Renzi kormányfő bukását jelentette, valamint az oltásellenes mozgalmak előretörésénél. Igaz, azt nem tudni, hogy valójában mekkora volt az orosz hatás.
Az amerikai dosszié híre bombaként robbant az olasz választási kampányban.
A szeptember 25-én esedékes parlamenti választás miatt Róma különösképpen a figyelem középpontjában áll: a Kreml azt reméli, a voksolás után gyengül az ukránbarát front kohéziója.
Guido Crosetto, az Olasz Testvérek (FdI) társalapítója a Twitteren azt írta, nem lepik meg a hírek, de „szeretném tudni az olasz kedvezményezettek nevét, ha vannak ilyenek. Mert ez hazaárulás”. Közismert az Öt Csillag Mozgalom (M5S) oroszbarátsága, de nincs bizonyíték arra, hogy a pártot a háttérből a Kreml segítette volna pénzügyileg. Hasonló vádak érték Matteo Salvini Ligáját is. Utóbbi azonban mindig is tagadta a Putyinnal való gazdasági kapcsolatokat. Pedig a Liga politikai együttműködési megállapodást kötött Putyin pártjával, az Egységes Oroszországgal és Salvini gyakran védte nyilvánosan a Kreml álláspontját, nemrég például a cernobbiói fórumon diasorozatot mutatott be, amelyben azt ábrázolta, „miért nem működnek” az Oroszország elleni uniós szankciók. Salvini idegességét jelzi, hogy perrel fenyegetett mindenkit, aki pártja nevét összefüggésbe hozza az amerikai hírszerzésből származó leleplezésekkel.
Olaszországban a kampány során dezinformációs kampányokra derült fény, valamint arra, hogy a közösségi médiát széles körben használják fel a Moszkva érdekeit elősegítő álhírek terjesztésére.
A demokratikus folyamatokba való orosz beavatkozás gyanúja más országokban felmerült, mindenekelőtt Franciaországban, ahol Marine Le Pen orosz hitelekből finanszírozta választási kampányát. 2014-ben, az akkor még Nemzeti Frontnak nevezett párt 9,4 millió eurós hitelt vett fel az Első Cseh-Orosz Banktól (FCRB). Az idei elnökválasztás előtt már Magyarországhoz fordult segítéségért: Marine Le Pen ezúttal 10,6 millió euró hitelt kapott az MKB Banktól.
