A DK tegnapi bejelentése után, hogy Dobrev Klára árnyékminiszterelnökként árnyékkormányt alakít, változatlanul megmaradt a kérdés, ami megmagyarázhatatlan módon nem a bukott áprilisi választás előtt, hanem azóta vált fontossá az ellenzékkel foglalkozó elemzésekben. Hogy tudniillik elhiszik-e a magyar választópolgárok egy vagy több pártnak, hogy ha holnap elegendő szavazatot kapnának a Fidesz-kormány leváltásához, valóban tudnák-e, hogyan lehet Orbánéknál jobban vezetni ezt az országot. A Demokratikus Koalíció most vett egy mély levegőt és nem kis kockázatot vállalva bejelentette: megpróbálja megmutatni ezt az alternatívát. Ezzel ugyanakkor minden korábbi jelzésnél egyértelműbben ellépett a többi ellenzéki párt mellől, megüzenve, hogy ő a falkavezér. A lépés egyik célja épp ennek az állapotnak a rögzítése, sőt a DK támogatottságának növelése, tehát biztosak lehetünk benne, hogy a többi ellenzéki párt nem kezd most a Gyurcsány Ferenctől évekkel ezelőtt látott örömtáncba.
A Fidesz pedig nem esik kétségbe, bár még nem tudhatja, mekkora veszélyt jelent számára egy ilyen ellenzéki árnyékkormány működése hosszabb távon. Egyelőre tény, hogy a DK kimagasló támogatottsága az összes szavazó 11 százalékát jelenti, míg a kormánypárti koalíció az utóbbi hetekben mért zuhanás ellenére még mindig 32 százalékon áll. S nem tudjuk, egy alternatív kormány névsora mit hoz a konyhára, ahogy azt sem látjuk ma még, képes lesz-e a Dobrev-kormány minden felvetődő társadalmi bajra a lakosságnak is tetsző választ adni. Kérdés az is, képesek lesznek-e erre a napi küzdelemre az árnyékkormányba jelölt politikusok a saját munkájuk mellett. Mert a Fidesz épp az ilyen lehetőségektől akarta megfosztani az ellenzéket, amikor lecsökkentette a pártok állami támogatását: mutassatok alternatívát, ha tudtok! Várjuk, hogy tudnak-e.