Ukrajna;civil áldozatok;tömegsírok;orosz-ukrán háború;Izjum;

Exhumálás az egyik izjumi tömegsírnál

- Civil az áldozatok többsége az izjumi tömegsírokban, az ENSZ megfigyelőket küld Ukrajnába

Az oroszoktól visszafoglalt városban megkezdődött a csütörtökön fellelt több mint 440 holttest exhumálása, voltak, akiken kínzás jeleit látták.

A kelet-ukrajnai Izjuim városában felfedezett tömegsírban eddig talált emberek többsége civil –  írja a Sky News Ihor Klimenko rendőrfőkapitánynak a megkezdett exhumálás tapasztalatairól szóló pénteki sajtótájékoztatója alapján. Eddig, mint írták, katonai áldozatokra ott még nem bukkantak, de korábbi feltételezések szerint több hasonló tömegsír lehet még Harkiv megyében azokon a területeken, amelyeket az ukrán csapatok már visszafoglaltak az orosz megszállóktól.

Egy a helyszínen vizsgálódó ukrán ügyész szavait idézve kiemelték, a tömegsírból kiemelt „egyes holttesteken kínzás jelei láthatók”. Ugyanakkor a híradások szerint a csütörtökön feltárt – amiről a Népszava is beszámolt – több mint 440 holttestet rejtő temetkezési helyet tártak fel, s egyenként exhumálják, és vizsgálják az elhunytakat, esetleges háborús bűnök nyomait kutatva. 

Pénteken egy második lehetséges tömegsírra is bukkantak Izjumban egy erdőben, ahol 200 fakereszt jelzi, itt emberek nyugszanak. Az exhumálást itt is megkezdték a hatóságok, egy megjelölt helyről 17 ukrán katona földi maradványai kerültek elő. A CNN belső forrásokra hivatkozva közölte, az ENSZ megfigyelőket, szükség esetén háborús bűnöket vizsgáló nyomozócsoportot küld minél előbb Ukrajnába az Izjumban és környékén talált és feltételezett tömegsírokhoz.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebook-oldalán írta, hogy a szükséges eljárásokat megindították, és azt akarják, hogy az egész világ megtudja, mi történt valójában Harkiv megyében az orosz megszállás idején. Felidézte, hogy háborús bűnöket követtek el Bucsában és Mariupolban is, amiért a csak halált és szenvedést maga után hagyó Oroszországot felelősségre kell vonni.

Miközben nyár óta tart a katonailag korábban semleges Finnország és Svédország NATO-csatlakozási folyamata, elköteleződni látszik az 1979-es iszlám forradalom óta a külpolitikában “sem Kelet, sem Nyugat” vezérelvet hirdető Irán is, csak éppen a másik irányba.