Miközben a szülők, a tanárok és a diákok az őszi iskolakezdésre készültek, kevesen gondoltak arra, hogy az oktatás világszerte hatalmas válságon megy keresztül. Ez egy lassú és gyakran észrevétlen válság, amely mindannyiunkra kihat. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által rendezett, az oktatás átalakításáról szóló csúcstalálkozón a világ vezetői lehetőséget kapnak arra, hogy határozott intézkedéseket hozzanak. Ez egy olyan esély, amely nemzedékenként csak egyszer adódik. Az ENSZ és az Európai Unió (EU) most arra kérik a tagállamokat, hogy tegyék meg az oly szükséges vállalásokat, amelyekkel biztosítani tudják, hogy minden lány és fiú tartalmas, modern és magas szintű oktatásban részesüljön, abban örömét lelje és élvezze annak előnyeit. Az ő jogaik és a mi közös jövőnk múlik ezen.
Az oktatás a legelemibb és legátformálóbb eszközünk, amivel felruházhatjuk a lányokat és a fiúkat, reményt, készségeket és lehetőségeket nyújtva a jövőjükhöz. Ezen felül korunk globális kihívásainak megoldására is az oktatás jelöli ki az utat. Ennek ellenére számos helyen főként a szegénység és az egyenlőtlenség határozza meg az iskolai jelenlétet és a tanulmányi eredményeket. Mindeközben az oktatási rendszerek világszerte azért küzdenek, hogy a tanulóik számára értéket adhassanak át és felruházhassák őket azon készségekkel és tudással, amelyekkel a gyorsan változó világunkban megállják majd a helyüket.
A Covid-19-járvány tovább súlyosbította a már létező válságot, az oktatást érintő finanszírozási hiány pedig az egész világon jelentősen nőtt. A kormányok azonban már a járvány előtt is a szükséges összegnek csak kevesebb mint a felét fordították az oktatásra. Azóta már háromból kettő kormány csökkentette az oktatási költségvetését, miközben számos nemzetközi donor is bejelentette azon szándékát, hogy csökkenti az oktatási segélyeket.
Mihamarabb fel kell lépnünk a jövőorientált tanulás és oktatás finanszírozása érdekében, amennyiben be akarjuk hozni a járvány miatti tanulási lemaradást, és mindenhol biztosítani akarjuk gyermekeink és a fiatalok számára az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 26. cikke szerinti oktatáshoz való joguk érvényesülését.
Az oktatásba való befektetés lényegi hatással bír a fenntartható fejlődési célokra is. Elősegíti a nemek közötti egyenlőséget, ugyanis a tanult lányok nagyobb valószínűséggel élnek hosszabb és egészségesebb életet, keresnek többet és vesznek részt a leginkább őket érintő döntésekben. Az oktatás a nemzeti fejlődéshez is jelentősen hozzájárul, mivel minden euró, amit az oktatásba fektetnek, 10-15 eurónyi gazdasági növekedést generál. A jól informált, tudatos állampolgárok kiművelése pedig segíthet az országoknak megküzdeni az olyan jelentős kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás, a társadalmi kohézió csökkenése, a viszályok vagy a nemi alapú erőszak.
Az EU egyre jelentősebb összegeket fektet be a partnerországokban zajló oktatásba. A nemzetközi partnerségekre fordítható költségvetésének pedig több mint 10 százalékát, vagyis több mint 6 milliárd eurót fordít az oktatásra világszerte.
Most arra van szükségünk, hogy mások is kövessék az EU példáját. Az ENSZ-főtitkár felhívja a kormányok vezetőit és minden érintett szereplőt – köztük a magánszektort és a civil társadalmat is –, hogy a globális megmozdulás részeként tegyenek konkrét vállalásokat az oktatás finanszírozására a meglévő forrásokból.
Az oktatás átalakításáról szóló csúcstalálkozón az országok és a partnerek képviselői szembesülnek az igazság pillanatával, ugyanis most van itt az ideje annak, hogy a globális oktatási válság kezelése érdekében közösen megszüntessük a finanszírozási hiányt. Itt az idő arra, hogy helyreállítsuk az oktatást és folytassuk a fenntartható fejlődési célok megvalósítását. Amennyiben foglalkozunk az oktatási rendszereink átalakításával, az oktatás képes lesz felkészíteni a tanulókat arra, hogy hozzájáruljanak egy befogadóbb, békésebb és fenntarthatóbb, valamint igazságosabb jövőhöz, amelyben mindenkit felkarolnak.
Amina J. Mohammed ENSZ-főtitkárhelyettes és Jutta Urpilainen nemzetközi partnerségekért felelős EU-biztos