oltás;koronavírus;Publicus Intézet;COVID-19;

- A magyar felnőttek többsége nem fél egy őszi koronavírus-járványhullámtól, és csak minden harmadik akar újabb oltást

Akik eddig kimaradtak, azokat most sem lehet meggyőzni – derül ki a Publicus Intézet felméréséből.

A magyar felnőttek közel kétharmada (legalábbis úgy tudja) egyelőre megúszta a koronavírus-járványt – derül ki a Publicus Intézet lapunknak készített felméréséből. A megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott ugyanis úgy, hogy egyszer sem kapta el a vírust, 27 százalék egyszer betegedett bele, míg 17 százalék kétszer vagy többször is. A képet persze árnyalhatja, hogy még azok között is, akik biztosan voltak fertőzöttek, a többségnek csak enyhe tünetei voltak, és hat százaléknyi válaszadó még így is tünetmentes volt. Bizonyosan vannak tehát olyanok, akik nem is tudnak róla, hogy Covid-fertőzöttek voltak.

A biztosan ismert koronavírus-fertőzésnél a korosztályos bontás nagy különbségeket mutat: az idősödéssel egyre nagyobb volt a „megúszók” aránya. A 18 és 29 év közöttiek 44 százaléka, 30 és 44 év közöttiek 58 százaléka, a 45 és 59 év közötti korosztály 68 százaléka, míg 60 felett 76 százalék mondta azt, hogy egyszer sem volt fertőzött. A többszörösen megbetegedettek aránya ugyanebben a korsorrendben 17, 12, 7 és 2 százalék. Ez az eredmény pedig aligha független attól, hogy a 60 felettieket érték el a legnagyobb arányban az oltási kampányok.

Az összesített eredmény azt mutatja, hogy eddig a felnőtt lakosság 13 százaléka maradt ki a koronavírus vakcinációból, egy százaléknyian kaptak egyetlen oltást, 20 százaléknyian kettőt, a többség (55 százalék) hármat, míg majd minden tizedik megkérdezett négyet vagy többet.

A legkevésbé átoltottak a 18-29 évesek, közülük 24 százalék még egyáltalán nem kapott vakcinát. A középgenerációban (30-59) 13-14 százalék az oltatlanok aránya, ám míg a 30-44 évesek között 47 százalék jutott el a harmadik oltásig, a 45-59 évesek között jóval több, 58 százalék. Ám őket erősen lehagyták a 60 pluszosok, akiknek 70 százaléka háromszor oltott, további 13 százalékuk már legalább négy oltást kapott és csupán minden tizenkettedik maradt ki a vakcinációból.

A további oltások iránt viszonylag mérsékelt a lelkesedés, bár aki eddig bízott benne, az továbbra is kész kihasználni a védekezés lehetőségét. A megkérdezettek egyharmada válaszolta azt, hogy felveszi a következő oltást, míg 58 százalékuk elutasító volt. Akik eddig kimaradtak, azokat a járványtapasztalatok sem nagyon győzték meg, 95 százalékuk továbbra is elutasítja a vakcinát. Akik már túl vannak két oltáson, azok között csak 80 százalék az elutasítási arány, 13 százalékuk hajlik a következő szúrásra. Akik három oltáson is túl vannak, azoknál még mindig a tartózkodók vannak többségben (46 százalék), de közel ennyien (44 százalék) készülnek a negyedikre. Akikbe már eddig is négyet szúrtak, azok többsége viszont kész folytatni az oltások sorozatát.

A kormány egyelőre szolid nyerseséggel jön ki abból a kérdésből, hogy jelenleg megfelelően kezeli-e a járványhelyzetet. Erre a kérdésre 48 százalék inkább igennel válaszol és csak 43 százalék tartja úgy, hogy inkább nem. Az adatsor mögött azonban óriási politikai megosztottság látszik. A Fidesz-KDNP híveinek 86 százaléka elégedett, az ellenzékieknek viszont 73 százaléka elégedetlen. Státuszokhoz híven a bizonytalanok 47 százaléka nem tartja jónak, míg 44 százaléka elégedett a kormány mostani járványkezelésével.

A jövőt illetően is az látszik, hogy a közönség már eléggé unja a járványhelyzetet. Csupán egy 40 százaléknyi kisebbség nyilatkozott úgy, hogy inkább fél egy új őszi hullámtól. Leginkább a nők, a 60 felettiek és a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében kelt nyugtalanságot a vírus újbóli aktivizálódása. A manapság gyakran emlegetett majomhimlő járvány még ekkora izgalmat sem vált ki az emberekben. Ennek kitörésétől csupán a megkérdezettek 25 százaléka fél, 71 százalék nem tart tőle. A félelmi skála egyébként itt is hasonló, leginkább a nők, a 60 felettiek és a legfeljebb nyolc általános végzettek tartanak ettől az új vírustól.

Magyarország lehet az első európai uniós tagállam, amely jelentős uniós forrásokat veszít, ha nem hajtja végre a rendszerszintű csalások és visszaélések megelőzésére és kiszűrésére vonatkozó reformcsomagot.