Az Európai Bizottság (EB) 7,5 milliárd euró, nagyjából 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási támogatás megvonását javasolja Magyarországtól, ha az Orbán-kormány november 19-ig nem teljesíti a Brüsszelnek tett ígéreteit a korrupció letörésére az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében. Ez három kohéziós támogatási program - a környezetvédelmi, a közlekedési és a településfejlesztési - 65 százaléka. A brüsszeli testület emellett kezdeményezi, hogy a közérdekű vagyonkezelő szervezetek és a közvetlen vagy közvetett irányításuk alatt álló szervezetek ne kaphassanak közösségi forrásokat a jelenlegi költségvetési ciklusban. (Mivel hírek szerint a magyar biztos, Várhelyi Olivér is jelen volt a tanácskozáson, az egyhangúság azt jelenti, hogy ő is a pénzelvonás mellett szavazott).
Ez az első eset az EU történetében, hogy egy tagállammal szemben pénzbüntetést helyeznek kilátásba, amiért a jogállamisági normák megsértésével veszélybe sodorja a közösség pénzügyi érdekeit. Magyarul:
olyan ellenőrzési és igazságszolgáltatási intézményrendszert működtet, amely nem bünteti megfelelően az EU-s támogatásokkal elkövetett szabálytalanságokat és csalást.
Az előterjesztett pénzmegvonás valamivel kisebb arányú, mint amennyit az uniós testület júliusban kilátásba helyezett, mégpedig azért, mert megítélése szerint Budapest várhatóan jelentős vállalásokat tesz és fog tenni, amit honorálni kell.
– Ez az eljárás valódi változást hozhat, a pénzügyi nyomás nyilvánvalóan meghozta a gyümölcsét
- fogalmazott Johannes Hahn költségvetési biztos a döntést bemutató sajtótájékoztatóján arra utalva, hogy sikerült megállapodniuk a magyarországi hatóságokkal az antikorrupciós csomag minden eleméről.
Az EB szerint a magyarok által javasolt korrekciós intézkedések elvben megoldhatják a fennálló problémákat, ha azokat megfelelő szabályokban és jogszabályokban rögzítik, majd végrehajtják. Tehát a lényeg
az ígéretek teljesítése, és amíg ez nem történik meg, addig Damoklész kardjaként lóg az ország feje fölött a forrásvesztés veszélye, figyelmeztetnek az EU székhelyén.
A végrehajtást mind a november 19-i határidőig, mind utána szigorúan ellenőrizni fogja a brüsszeli testület. Egy magas rangú EU forrás közölte, hogy a korrupcióellenes vállalások teljesítése nem csak a jogállamisági eljárás befejezésének, hanem a magyar helyreállítási terv elfogadásának is a feltétele lesz. A járvány utáni gazdaságélénkítési alapból 5,8 milliárd euró, 2500 milliárd forint a hazánkat megillető rész.
Az EB javaslata most a tagállami pénzügyminiszterek tanácsa elé kerül, amelynek egytől három hónapig terjedő ideje van a végleges döntésre: leállítja-e az eljárást vagy pénzügyi szankcióval sújtja Magyarországot. Az Európai Bizottság arra kéri a tárcavezetői testületet, hogy
ne siessen, várja meg, hogy az Orbán-kormány megteszi-e a szükséges intézkedéseket, amire november második feléig van ideje.
Az EU27-eknek ezután legkésőbb december 18-ig határozniuk kell, mégpedig a tagállamok minősített többségének szavazatával. (A 27 országból 15-nek támogatnia kell a döntést, és a 15-nek az EU teljes népességének legalább 65 százalékát kell képviselniük.) Ezt megelőzően az Európai Bizottság fogja tájékoztatni a grémiumot arról, hogy a magyarok maradéktalanul eleget tettek-e az ígéreteiknek.
Johannes Hahn brüsszeli sajtótájékoztatóján beszélt az Orbán-kormány által tett vállalásokról, megemlítve például a közbeszerzések ellenőrzésére széles jogkörökkel felruházott Integritás Hatóság és a civil szervezetek részvételével megalakuló Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozását, az egyszereplős közbeszerzések arányának jelentős csökkentését, a szabálytalanságok kiszűrésére alkalmas Arachne nevű adatbányászati szoftver teljes körű alkalmazását, az együttműködés megerősítését az EU Csalás Elleni Hivatalával (OLAF), a közbeszerzési és összeférhetetlenségi szabályok kiterjesztését a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra, illetve egy új vagyonnyilatkozati rendszer bevezetését.
A tervek szerint az antikorrupciós reformcsomagot a kabinet hétfőn fogja ismertetni és benyújtani az Országgyűlésnek. A Brüsszellel egyeztetett ütemterv szerint
az Integritás Hatóság igazgatóságát – amelynek kiválasztásába beleszólást kapnak nemzetközi intézmények – november 4-ig kell kinevezni, a testületnek pedig november 19-ig meg kell kezdenie a tevékenységét.
Az ügyészi döntéseket felülvizsgáló jogorvoslati lehetőséget tartalmazó törvénynek november 15-ig hatályba kell lépnie, az uniós alapok kezelését ellenőrző új igazgatóságnak pedig szeptember 30-ig fel kell állnia a miniszterelnöki hivatalban. A közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó törvénymódosítás határideje szintén szeptember vége.
Az EB azt várja ezektől a lépésektől és jogszabályoktól,
hogy megszűnnek a közbeszerzésekre jellemző rendszerszintű szabálytalanságok, az összeférhetetlenség esetei, a korrupciós bűncselekmények megelőzését és visszaszorítását szolgáló intézmények pedig megfelelően ellátják a feladatukat.
Mivel Brüsszel csak az uniós támogatások elköltését szabályozhatja, az intézkedések túlnyomó többsége nem vonatkozik a nemzeti költségvetésre.
A jogállamisági eljárás
A jogállamisági eljárást tartalmazó rendelet 2021. január elseje óta hatályos. Azért született, hogy az Európai Unió felvértezze magát a korrupció elleni hatékony küzdelemre. Célja, hogy az EU megelőzzék, illetve szankcionálják az uniós forrásokkal elkövetett rendszerszintű visszaéléseket. A procedúrát elindító Európai Bizottságnak hitelt érdemlően kell bizonyítania, hogy egyes jogállami normaszegések közvetlenül sértik a közösség pénzügyi érdekeit. Idetartozik például, ha a brüsszeli pénzekkel elkövetett magas szintű korrupciós ügyek következetesen büntetlenek maradnak. Magyarország az első és eddig egyetlen ország, amellyel szemben elindították az eljárást.
