Halmai Katalin (Brüsszel);
Orbán-kormány;korrupció;Európai Bizottság;jogállam;uniós pénzek;helyreállítási alap;
2022-09-18 10:39:00
Magyarország lehet az első európai uniós tagállam, amely jelentős uniós forrásokat veszít, ha nem hajtja végre a rendszerszintű csalások és visszaélések megelőzésére és kiszűrésére vonatkozó reformcsomagot.
Az Európai Bizottság (EB) 7,5 milliárd euró, nagyjából 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási támogatás megvonását javasolja Magyarországtól, ha az Orbán-kormány november 19-ig nem teljesíti a Brüsszelnek tett ígéreteit a korrupció letörésére az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében. Ez három kohéziós támogatási program - a környezetvédelmi, a közlekedési és a településfejlesztési - 65 százaléka. A brüsszeli testület emellett kezdeményezi, hogy a közérdekű vagyonkezelő szervezetek és a közvetlen vagy közvetett irányításuk alatt álló szervezetek ne kaphassanak közösségi forrásokat a jelenlegi költségvetési ciklusban. (Mivel hírek szerint a magyar biztos, Várhelyi Olivér is jelen volt a tanácskozáson, az egyhangúság azt jelenti, hogy ő is a pénzelvonás mellett szavazott).
Ez az első eset az EU történetében, hogy egy tagállammal szemben pénzbüntetést helyeznek kilátásba, amiért a jogállamisági normák megsértésével veszélybe sodorja a közösség pénzügyi érdekeit. Magyarul:
Az előterjesztett pénzmegvonás valamivel kisebb arányú, mint amennyit az uniós testület júliusban kilátásba helyezett, mégpedig azért, mert megítélése szerint Budapest várhatóan jelentős vállalásokat tesz és fog tenni, amit honorálni kell.
- fogalmazott Johannes Hahn költségvetési biztos a döntést bemutató sajtótájékoztatóján arra utalva, hogy sikerült megállapodniuk a magyarországi hatóságokkal az antikorrupciós csomag minden eleméről.
Az EB szerint a magyarok által javasolt korrekciós intézkedések elvben megoldhatják a fennálló problémákat, ha azokat megfelelő szabályokban és jogszabályokban rögzítik, majd végrehajtják. Tehát a lényeg
A végrehajtást mind a november 19-i határidőig, mind utána szigorúan ellenőrizni fogja a brüsszeli testület. Egy magas rangú EU forrás közölte, hogy a korrupcióellenes vállalások teljesítése nem csak a jogállamisági eljárás befejezésének, hanem a magyar helyreállítási terv elfogadásának is a feltétele lesz. A járvány utáni gazdaságélénkítési alapból 5,8 milliárd euró, 2500 milliárd forint a hazánkat megillető rész.
Az EB javaslata most a tagállami pénzügyminiszterek tanácsa elé kerül, amelynek egytől három hónapig terjedő ideje van a végleges döntésre: leállítja-e az eljárást vagy pénzügyi szankcióval sújtja Magyarországot. Az Európai Bizottság arra kéri a tárcavezetői testületet, hogy
Az EU27-eknek ezután legkésőbb december 18-ig határozniuk kell, mégpedig a tagállamok minősített többségének szavazatával. (A 27 országból 15-nek támogatnia kell a döntést, és a 15-nek az EU teljes népességének legalább 65 százalékát kell képviselniük.) Ezt megelőzően az Európai Bizottság fogja tájékoztatni a grémiumot arról, hogy a magyarok maradéktalanul eleget tettek-e az ígéreteiknek.
Johannes Hahn brüsszeli sajtótájékoztatóján beszélt az Orbán-kormány által tett vállalásokról, megemlítve például a közbeszerzések ellenőrzésére széles jogkörökkel felruházott Integritás Hatóság és a civil szervezetek részvételével megalakuló Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozását, az egyszereplős közbeszerzések arányának jelentős csökkentését, a szabálytalanságok kiszűrésére alkalmas Arachne nevű adatbányászati szoftver teljes körű alkalmazását, az együttműködés megerősítését az EU Csalás Elleni Hivatalával (OLAF), a közbeszerzési és összeférhetetlenségi szabályok kiterjesztését a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra, illetve egy új vagyonnyilatkozati rendszer bevezetését.
A tervek szerint az antikorrupciós reformcsomagot a kabinet hétfőn fogja ismertetni és benyújtani az Országgyűlésnek. A Brüsszellel egyeztetett ütemterv szerint
Az ügyészi döntéseket felülvizsgáló jogorvoslati lehetőséget tartalmazó törvénynek november 15-ig hatályba kell lépnie, az uniós alapok kezelését ellenőrző új igazgatóságnak pedig szeptember 30-ig fel kell állnia a miniszterelnöki hivatalban. A közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó törvénymódosítás határideje szintén szeptember vége.
Az EB azt várja ezektől a lépésektől és jogszabályoktól,
Mivel Brüsszel csak az uniós támogatások elköltését szabályozhatja, az intézkedések túlnyomó többsége nem vonatkozik a nemzeti költségvetésre.