ENSZ;Szerbia;Koszovó;Aleksandar Vucic;

Egyre kínosabb helyzetbe kerül Aleksandar Vucic

Ezt bizonyítja nem hivatalos dokumentum is.

Aleksandar Vucic szerb elnök a New York-i ENSZ Közgyűlést arra használja fel, hogy újabb államokat győzzön meg arról: vonják vissza Koszovó elismerését. Állítása szerint egy ország közel is áll ehhez, bár nem nevezte meg, melyikről is van szó. Jelenleg a világ 119 állama ismeri el a 2008 februárjában függetlenné vált köztársaságot, ám a háttérben komoly diplomáciai mozgások érzékelhetőek Koszovó nemzetközi státuszával kapcsolatban, különösen az Ukrajna elleni orosz agresszió óta. Az egyértelműen a Nyugat álláspontját, a büntetőintézkedéseket támogató Pristina szerepe ugyanis felértékelődött a szövetségesek számára, míg a szankciókat elutasító Belgrád lavírozását kezdi igencsak megelégelni Berlin és Párizs.

A koszovói és a szerbiai sajtóban is megjelent egy rendezési terv, amely hírek szerint Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök nevéhez fűződik. Ennek értelmében Berlin és Párizs az uniós csatlakozás feltételének határozná meg Szerbia számára Koszovó elismerését, cserében jelentős fejlesztési segélyeket kapna. Egyúttal új keretet határoznának meg a brüsszeli közvetítéssel Szerbia és Koszovó között zajló tárgyalások számára.

Az Albanian Post által közölt, tíz évre szóló tervezet szerint 13 pontban sorolják fel a teendőket, ezeket három fejezetre csoportosítják. Egyfajta menetrendet állítanak fel arra, hogyan normalizálhatnák a két ország viszonyát. Ennek első fázisát a jövő év közepére tűzik ki és ami a legfontosabb rész: a dokumentum kiemeli, hogy Koszovó és Szerbia két különálló „jogi és politikai realitás”, ezt pedig „valamennyi félnek” el kell ismernie. Ugyanakkor a dokumentum azt is kimondja, mivel Szerbia uniós csatlakozása a közeli jövőben nem várható, ezért Belgrádnak jogilag egyelőre nem kell elismernie Pristina függetlenségét. Ez csak látszólag jelent engedményt Belgrád számára, valójában rossz hír Vucicéknak, hiszen ezzel deklarálják azt, hogy az ország uniós csatlakozása hosszadalmas folyamat eredménye lesz.

Nem hivatalos dokumentumról van szó, amint a Danas című belgrádi lap egy szakértőre hivatkozva írja, hasonló „non paper”, informális dokumentum lehet, ami tavaly járta be a világsajtót. Eszerint Janez Jansa szlovén miniszterelnök (hazája akkor töltötte be az EU soros elnöki tisztségét) a balkáni határok módosítását javasolta, oly módon, hogy azzal a szerb, horvát és albán nacionalistáknak kedvezett volna. Olyan hírek is megjelentek, hogy az akkori dokumentum egy része Budapesten készült, Orbán Viktor hathatós támogatásával. Végül a non paper létezését senki sem erősítette meg hivatalosan, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sem.

Valójában azonban a rejtélyes szlovéniai javaslathoz képest most ennél sokkal többről van szó. Ezt jelzi, hogy Vucic már New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés helyszínén meglehetősen rosszkedvűen úgy fogalmazott, esély sincs arra, hogy Koszovót beengedjék az ENSZ-be. „Fáj az egésztől a fejem, és ezért sem vettem át azt a papírt”, amiből az a következtetés vonható le, hogy a dokumentum igenis létezik. Vucic a napokban megjegyezte, amíg ő szerb elnök marad, addig Szerbia biztos, hogy nem ismeri el Koszovó önállóságát. Ugyanakkor a Danas szerint a szóban forgó non paperrel Berlin közvetve azt is el akarja érni, hogy ismerje el Pristina önállóságát az az öt uniós tagállam, amelyek ezt eddig nem tették meg. A Danas szerint Szlovákia, Ciprus, Románia, Spanyolország és Görögország közül ez utóbbi áll a legközelebb ehhez.

Egyértelmű ugyanakkor, hogy Scholz kancellár nagyon rossz szemmel nézi Vucic hintapolitikáját, ami júniusi belgrádi látogatásán a közvélemény számára is nyilvánvalóvá vált, hiszen mint akkor fogalmazott, Németország támogatja ugyan Szerbiát az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatban, de elvárja tőle az Oroszország elleni szankciók bevezetését. Ennek Vucic ellentmondott sajtóértekezletükön.

Párizs és Berlin elmozdulást szeretne a koszovói kérdésben, ezt jelzi az is, hogy nemrégiben Németország és Franciaország közvetítőket küldött Pristinába, majd Belgrádba azzal a nem titkolt céllal, hogy felgyorsítsák a két ország között ónos lassúsággal haladó tárgyalások folyamatát.