Hazai és külföldi szakértők beszélgetnek azokról a legégetőbb társadalmi kérdésekről, melyeket a demokratikus és névleg demokratikus országok állampolgárai szó szerint a bőrükön is érezhetnek – a meghívó szerint így foglalható össze röviden annak a kétnapos konferenciának a témája, amely Budapest Fórum a fenntartható demokráciák építéséről címmel szerdán kezdődött a fővárosban. A második alkalommal megrendezett tanácskozást a fővárosi önkormányzat, a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézete szervezte.
Magyarország nem érdemli meg, hogy elveszítse a demokráciát – állapította meg köszöntőjében Shalini Randeria, a CEU rektora, aki Bécsből jelentkezett be a rendezvényre. Nem csak Magyarországra utalva elmondta:
egyesíteni kell minden eszközt, amelynek segítségével meg lehet védeni a szabadságot.
„Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Budapest 2030-ra klímasemleges legyen” – ezt már Jávor Benedek, a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviselője ígérte. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy „sötét tendenciák vannak manapság”, ezért különösen fontos a demokráciák ellenállóképességének megerősítése. A szabadság és béke ellenségei között Oroszországot és Kínát nevesítette.
Karácsony Gergely főpolgármester felidézte, hogy az ukrajnai háború kitörése után Matteo Salvini olasz szélsőjobboldali politikus a lengyel-ukrán határ lengyelországi oldalára utazott. Wojciech Bakun, Przemysl polgármestere közös sajtótájékoztatójukon váratlanul előhúzott egy olyan putyinos pólót, amit korábban Salvini moszkvai útja során viselt. Karácsony ezt olyan emblematikus képnek nevezte,
amelynek helye lehet a történelemkönyvekben – csak éppen még nem tudni, hogy ehhez milyen fejezet íródik majd.
A modern háborúk majdnem mindig összekapcsolódnak a fosszilis tüzelőanyagokkal – jelentette ki a főpolgármester. A demokrácia – folytatta – a „jó” és a „rossz” között igyekszik különbséget tenni, a populizmus az „ők” és „mi” között. Karácsony Gergely szerint „óriási a felelősségünk”, cselekedeteink formálhatják a történelem menetét.
Egyetlen dolog van, ami nehezebb a demokrácia létrehozásánál: a demokrácia fenntartása
– hangsúlyozta Paul Fox brit nagykövet az első panelbeszélgetésen. A demokráciába vetett hit csökkent, vákuum keletkezett, megszületett a vágy a „könnyű” (populista) megoldásokra – tette hozzá, remélve, hogy a kihívások ellenére a demokrácia fog felülkerekedni ebben a küzdelemben. Rajta kívül a cseh, a holland, a lett és a svéd nagykövet vett részt ezen a fórumon:
többen is felhívták a figyelmet arra, hogy a szabad, független média léte mennyire elengedhetetlen része a demokrácia működésének.
Az első napot záró beszélgetés az orbáni illiberalizmusról szólt. Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetemen professzora világossá tette:
Magyarországnak nagyobb szüksége van az Európai Unióra, mint az Európai Uniónak Magyarországra.
Francis Fukuyama, japán származású amerikai filozófus, politikatudós online formában vett részt a rendezvényen. A kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek és politikájának milyen visszhangja van az Egyesült Államokban, elmondta: bár való igaz, hogy Magyarország kis ország, Orbán Viktor „óriási globális hatást” gyakorol, főleg az amerikai konzervatívokra. Dallasban „állva tapsolta” a közönség a Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC).
Népszerűségének egyik oka, hogy nyíltan beszél, sokan – főleg a szélsőjobboldalon – úgy gondolják, a mainstreambe helyezte azokat a nézeteket, amelyeket az USA-ban is szeretnének megvalósulva látni. Orbánt ugyan nem teoretikusként tartjuk számon, de bizonyos absztrakt gondolatokat nagyon jól tudott megfogalmazni – közölte Fukuyama. A magyar miniszterelnök a demokratikus mandátumát használta fel arra, hogy leépítse a liberális demokráciát.
Európa egy olyan liberalizmust képvisel, amely a vallásháborúk után jelent meg, és amelynek értelmében a vallás nem képezi alapját a liberális felvilágosodásnak. Fukuyama szerint
Orbán visszavisz minket olyan korábbi időkbe, amikor a liberális felvilágosodás még nem létezett.
A filozófus lényeges elemként említette a magyar nemzettudathoz kapcsolódó politikát is. Utalt a kormányfő tusványosi „fajkeveredést” elutasító beszédére, amit problémásnak nevezett. Példaként hozta fel, hogy az Amerikába emigrált híres magyar atomfizikusok, akik Budapesten végezték a gimnáziumot és zsidók voltak, Orbán definíciója szerint nem magyarok. (Később az egyik hozzászóló „túl erősnek” találta ezt a kitételt, az előadó azonban erre nem reagált.)
Orbán Viktor: Mindig többet vettek el tőlünk, mint amennyit kaptunk, de a tartozásokat be fogjuk vasalni – Tusnádfürdői beszéd percről percreMagyarország nagysága részben abból fakad, hogy volt egy liberális Osztrák-Magyar Monarchia, amely igenis bátorította a „fajok keveredését”, a sokszínűséget – állította Fukuyama, aki problémának nevezte azt is, hogy
Orbán túlzott államot hozott létre, szűkíti a cselekvés szabadságát.
