Csehország;Magyarország;Európai Unió;támogatás;

2022-09-22 11:00:00

Csehország tart a Huxittől, még nem tudja, megbüntetné-e Magyarországot a korrupcióért

A prágai kormány megosztott abban a kérdésben, megvonják-e Budapesttől az uniós támogatásokat. Petr Fiala kabinetje ezért egyelőre kivár.

A cseh kormány 7,5 milliárd eurótól - átszámítva közel 200 milliárd koronától és a bruttó hazai termék nagyjából öt százalékától - foszthatná meg Magyarországot, ha elfogadja a brüsszeli érvelését, miszerint Orbán Viktor  szövetségesei elsikkasztják ezt az összeget az uniós költségvetésből. Bár egyelőre nem biztos, hogy a szankciókat valóban életbe léptetik Magyarország ellen, hiszen a magyar kormány érvelése szerint benyújtottuk, illetve benyújtjuk az igényelt törvényjavaslatokat, amelyek állítólag kiszűrik a korrupciót a közbeszerzéseknél, egyelőre messze nem biztos a siker.

Az Európai Bizottság legkésőbb november 19-ig adott haladékot a módosítások benyújtására és gyakorlati megvalósítására. Ha a tagállamok arra a következtetésre jutnak, hogy Magyarországot továbbra is fenyegeti az uniós pénzek hűtlen kezelésének veszélye, akkor a pénzügyminiszterek ülésén többségi szavazással jóváhagyhatják a kilépést. A szavazást az elnöklő országnak kell napirendre tűznie.

Ha szavazásra kerülne sor a szankciókról, minősített többségre lenne szükség, ez tagállamok 55 százalékát (vagyis a gyakorlatban a 27 tagállamból 15-öt) jelenti, vagy ha a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65 százalékát képviselik. Egy szavazásnál Lengyelország aligha támogatná Magyarország megbüntetését. De hogy döntene az EU soros elnöki tisztségét betöltő Csehország?

Prágai részről Zbyněk Stanjura pénzügyminiszter, a Petr Fiala kormányfő által fémjelzett Polgári Demokrata Párt (ODS) tagja szavazna, aki ebben a félévben a G20 pénzügyminisztereinek elnöke. Mint a Hospodářské Noviny írja, nem világos, hogy Zbyněk Stanjura hogyan vélekedik az ügyről. A HN, illetve az Aktuálně portálja többször is felvette vele a kapcsolatot, de sikertelenül. Az ODS sokáig védte Orbánt a brüsszeli bírálatokkal szemben, de az ukrajnai orosz invázió óta igencsak megcsappantak a magyar kormányfő támogatói a politikai erőn belül Orbán oroszbarát fellépése miatt.

Az ODS megosztottá vált ez ügyben. Míg Jan Zahradil, az ODS európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője továbbra is Orbánt védi, addig Jana Černochová védelmi miniszter nyilvánosan bírálta a magyar miniszterelnököt: a V4 védelmi minisztereinek budapesti találkozójára nem volt hajlandó elmenni Orbán Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt.

Maga Zbyněk Stanjura soha nem nyilatkozott a magyar miniszterelnökről.

 Ezt megelőzően az ügynek át kell mennie az uniós munkabizottságokon, így az októberi határidő nem lenne tartható - mondta Weiss a HN-nek és az Aktuálně portáljának. Általánosságban azonban szeretnénk esélyt adni Magyarországnak, hogy megmutassa, komolyan gondolja a korrupcióellenes reformokat – tette hozzá a szóvivő.

Hasonlóan nyilatkoztak az ODS befolyásos képviselői is, akik a kormány EU-val kapcsolatos politikáját alakítják, mint például Alexandr Vondra európai parlamenti képviselő és volt miniszterelnök-helyettes. – Teljesen megértem az Európai Bizottság érdeklődését és igényét, hogy amikor fizet valamit, akkor érdekli, mire költik a pénzt. De azt szeretném, hogy ezt a kérdést valamiféle párbeszéd révén oldjuk meg Magyarországgal, és ne tegyünk olyan lépéseket, amelyek például EU-ból való kilépéshez vezetnek – mondta a politikus.

A koalíció két másik pártja, a liberális-konzervatív TOP 09 és a liberális Kalózok régóta bírálják Orbán Viktort, de Petr Fiala kormány még nem tárgyalt arról, hogyan kezeljék a Magyarországgal szembeni esetleges szankciókat. Egyelőre nincs kormányzati álláspont a Magyarországtól való esetleges pénzelvonásról – erősítette meg Brüsszelben Mikuláš Bek európai ügyekért felelős miniszter, a STAN párt politikusa. „Nem titkolom, hogy ez az egyik olyan pont, amely megosztja a koalíciós pártokat" - tette hozzá.

Věra Jourová cseh uniós biztos, aki többek között a jogállamiságért felelős, kijelentette: Ha Magyarország teljesíti, amit ígért, akkor meggyőzheti a tagállamokat, hogy állítsák le az eljárást.