Magyar bridzs világbajnok, 146-os IQ-val

Verhetetlen csapat tagja volt a bridzs világbajnokságon az MTK versenyzője, aki amerikai és svéd csapattársaival lett a műfaj legjobbja – legutóbb 85 éve volt magyar világelső a sportágban. Fischer Brigitta IQ-ja 146.

A bridzs nem az okosok, hanem a szuperokosok sportja, tartja a közvélekedés, hiszen egy szint fölött talán még a sakknál is nagyobb észbeli képességeket kíván; ebben a kártyajátékban nem csak egy ellenfélre kell fókuszálni, hanem többre, ráadásul a csapattárssal is össze kell dolgozni a siker érdekében. Ebben a műfajban nyert aranyérmet a Wroclawban rendezett 16. világbajnokságon Fischer Brigitta, aki két-két amerikai és svéd játékos csapattársaként ért fel a bridzsvilág csúcsára.

Az MTK 28 éves játékosa külső hatásra, lényegében véletlenül csöppent bele a közegbe, amikor az ország egyik legjobb középfokú tanintézményében, a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban délutánonként a barátaival szeretett volna bandázni, de azok válaszút elé állították: vagy jössz velünk a bridzs szakkörre vagy kevesebbet találkozunk. A gimnazista jól döntött, jelzés értékű, hogy a barátság azóta is megmaradt az egykori iskolatársakkal, viszont vele ellentétben semelyikükből nem lett világbajnok.

Eredetileg csak a vb második hetére, a vegyes kategória versenyére utazott volna el, ám egy váratlan betegség miatt megüresedett egy hely a bridzsvilág női kategóriájának egyik legjobb csapatában. Felhívták, hogy csatlakozzon hozzájuk – ez kábé olyan, mintha Messi kérne valakit, hogy legyen a csapattársa. „Fél óráig rágódtam rajta, aztán felhívtam a főnökömet, kérlek, engedj el” – emlékezett bridzskarrierje meghatározó pillanatára Fischer Brigitta, akit támogató közeg vett körül, így korábban kiutazhatott a vb-re. A tét nem volt kicsi, mert azzal kellett számolnia, hogy leszereplés esetén ráég a sikertelenség, mert „a svédek és amerikaiak mindig a topkategóriában vannak”, míg a magyarok jellemzően a középmezőny tagjai (eddig egyetlen magyar világbajnoki aranyérem született: Kovács László és Poór Andor 1937-ben, azaz 85 évvel ezelőtt a budapesti Vigadóban rendezett vb-n győzött párosban). A kiválasztás nem volt véletlen, hiszen az éljátékosok világszerte ismerik egymást, tisztában vannak a másik képességeivel, és azzal, hogy ezt adott esetben ki és milyen szinten képes hozni.

„Hektikus volt az eleje, mert újak voltunk egymásnak a partneremmel, akivel soha nem játszottunk együtt. A felkészülés a rendszer egyeztetéséről és arról szólt, hogy egyáltalán megismerjük a másik stílusát, és rájöjjünk, hogy miként tudunk a leghatékonyabban segíteni egymásnak” – emlékezett.

Az építészmérnökként dolgozó Fischer Brigitta szerint civil szakmája és a bridzs egyaránt nagy odafigyelést igényló elfoglaltság. Sokat kell gyakorolni, de erre már nincs annyi ideje, mert nem profi versenyző. Egy héten egyszer rendeznek délután öttől tizenegyig különböző versenyeket, illetve a hétvégeken vidéken, de további célzott gyakorlás nem fér bele neki. „Hiányzik, látom is magamon, hogy néha egy-egy leosztást öt, tíz évvel ezelőtt még zsigerből megoldottam, mert akkoriban naponta 40-50 partit, vagy másfél órát játszottam, de most meg kell állnom, rendszerezni a gondolataimat”.

Civilben építészmérnökökként egy projektmenedzser cégnél az ötlet megszületésétől a tervezésig, a megvalósítástól az üzemeltetésig kísér végig egy-egy nagyberuházást. „Igyekszünk megteremteni a befektető, a tervező és a kivitelező közötti összhangot, az erre való törekvés meghatározza az életemet” – mondja, és szerinte a munka és a bridzs kölcsönösen hat egymásra. Az építészet mindig egy épületet jelent, ami alapozásból, falakból, födémből áll, még sincs két ugyanolyan, vagy ha mégis, akkor az nagyon ritka. Neki a bridzs is alapvetően ilyen, hiszen az 52 lap miatt megszámlálhatatlanul sok leosztás lehetséges, és egy kicsit mindegyik más, különbözik az előzőtől. Ezt észben kell tartani, amihez jó agy kell, a bridzs valóban nem hétköznapi játék. Az emberek többségének intelligenciahányadosa 100 körül van. A történelem egyik legnevesebb tudósát, Albert Einsteint a legmagasabb IQ-jú emberek közé sorolják, és bár ő soha nem végezte el a tesztet, ma úgy becsülik, 160 körül lett volna az eredménye.

– A Fazekasban hogy tanult?

– Kitűnő voltam.

– Készített IQ-teszet?

– Hivatalosat soha.

– És nem hivatalosat?

– Olyat igen: 146.